Érvek pro és kontra: A csoportos kereset Magyarországon

2010.04.12. Jogi Fórum / dr. Csabai Virgínia

Alig három hét telt el azóta, hogy az országgyűlés által 2010. február 22-én elfogadott Pp. módosítást Sólyom László köztársasági elnök visszaküldte a honatyáknak újragondolásra. Azóta is éles viták tárgya- nemcsak szakmai körökben.

Csakúgy mint a hamburger, vagy a light kóla, a csoportos keresetről is tudjuk, hogy az Egyesült Államok jól kitalált import-terméke, mely szép csendesen próbál begyűrűzni az európai kontinensre. Az angolszász jogrendszer talaján fejlődött, angolul „class action” névre keresztelt, majd százéves múltú jogintézmény lényege egy jogi fikció: a bíró kezében van a döntés, hogy egy adott esetet úgy tekinti-e, hogy a felperesek által nehezményezett jogsértés a csoport minden egyes tagját ugyanolyan módon érintette. Ha ezt elfogadja, pernyertesség esetén a csoport minden egyes tagját egyforma mértékű kártérítés illet meg. Svédország és Hollandia például már megtalálta a megoldást a csoportos kereset-stílusú pereskedés kivitelezésére. Most hazánkon a sor.

Elöljáróban leszögezném, hogy nem maga a jogintézmény, hanem megfelelő módon történő törvénybe ültetése szorul ismételt átgondolásra. A csoportos perlés ugyanis kiváló visszatartó erő lenne a különböző szolgáltatók, cégek, multik, de még az önkormányzatok és maga az állam számára is. (Emlékezzünk csak vissza a kismamáknak ki nem fizetett jövedelempótlékok néhány éve nagy port kavart ügyére.) A sok kisebb pert felváltaná mindössze egy, gyorsabb, költséghatékonyabb, a károsult számára is rentábilisabb eljárás. Gondoljunk csak bele, mit teszünk, ha többszázezer forintos kár ér bennünket? Végső esetben bírósághoz fordulunk. Mi történik akkor, ha ez a kár „csak” háromezer forint? Legvégső esetben sem fordulunk bírósághoz, mivel a költségek a többszörösei lehetnek, mint a peresített néhány ezer forint. Erre kínálna megoldást a csoportos kereset.

A pozitívumok mellett azonban számos kérdés nyitva marad a törvényjavaslattal kapcsolatban. Sokan már a meghozatala körülményeit is súlyosan kifogásolják. Dr. Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke 2010. március 4-én kelt, köztársasági elnöknek írt levelében mutat rá arra, hogy az előkészítés nemcsak mindenféle hatástanulmány és összehasonlító jogi vizsgálat nélkül történt meg, de a jelenlegi közösségi jogalkotás irányvonalait sem vette figyelembe, ezen felül pedig a javaslat a Házszabály megsértésével lett elfogadva. A kamara elnöke ezen kívül súlyos alkotmányossági aggályokra is rávilágít. Az ún. „opt-out” szabály például ellene megy az alapelveknek, mikor lehetőséget teremt arra, hogy a csoport tagjai egy éven belüli nyilatkozatukkal kivonhatják magukat az ítélet hatálya alól (abban az esetben, ha nem álltak perben), és mentesülve így egyrészt a pervesztesség, másrészt a res iudicata terhétől (ez utóbbitól egyoldalúan), további pereket indíthatnak az alperes ellen. Nem tisztázott az sem, mire apellált a jogalkotó akkor, amikor rögzítette: „a csoportos keresetindítás (…) az elévülést a jogvitában érdekelt csoport valamennyi tagja esetében megszakítja.” Hogyan ítélkezzen a bíró a törvény szelleme szerint, ha abból nem derül ki pontosan mi is volt a törvényalkotó célja annak meg hozatalával?! Ugyanis ha betűje szerint értelmezi, könnyen előfordulhat, hogy a félrevezető szóhasználat alapul vételével olyan igények érvényesítését tenné a bíró ismét lehetővé, amelyek vonatkozásában az alperesek azok végleges lezárultában bíztak.

A törvényjavaslat sok helyen hézagos és emiatt hatalmas terhet ró a bírói karra. Nem kapunk egyértelmű eligazítást a legfontosabb kérdésekben, amelyek nélkül elképzelhetetlen a törvénykénti bevezetése. Homályosak a csoportképzés fogalmai. Csoportos keresetindításnak ugyanis a bíróság jóváhagyó határozata alapján lehetne csak helye, jelentős számú személy jogát érintő jogvita esetén. A gyakorlatra hárulna annak eldöntése, mely esetben nyilvánít valamely ügyet csoportos pernek és az sem tisztázott, mi minősül jelentős számú személynek? A decemberben módosított törvényjavaslat lehetőséget ad a csoportos pert engedélyező bírói döntés ellen fellebbezésre, de csak a felperesnek, az alperest - teljesen érthetetlen módon - kizárja ebből.

Amerikában a károsultak létszáma több száz, több ezer, de akár több tízezer főre is rúghat. A Toyota ellen indított per például minden idők egyik legnagyobb csoportos keresete lehet, több százezer jelentkező károsultra számítanak. Rengeteg személyt mozgatott meg a közelmúltban az USA-ban gyermekkorunk nagy kedvencét, a Barbie babákat gyártó Mattel cég ellen indított per is, amely a játékokat borító festék magas ólomtartalma miatt robbant ki. Az arányok azonban nem azonosak, kis országként számolnunk kell azzal is, hogy lehet hogy egy adott ügynek „csak” 20-30-40 károsultja lesz.

Maga a köztársasági elnök is nyomatékosan hívja fel a figyelmet a törvényt visszaküldő, Parlamentnek címzett levelében, hogy a törvényjavaslat bizony több sebből vérzik. Nem tisztázottak többek között a felperesi csoporton belüli viszonyok és a döntéshozatali szabályok, ahogyan a perbeli képviselet szabályai sem, különösen arra az esetre, ha az ügyész vagy közigazgatási szerv kezdeményezi az eljárást. Súlyos problémaforrás az eljárás költségei és külön kifogásolható a csoportos keresetindítást kezdeményező társadalmi szervezet perköltség-ellentételezése. A csoportos perek kellemetlen velejárója nemcsak a horribilis összegű reparáció, hanem a kártérítés összegét olykor messzemenően meghaladó ügyvédi díj is. Az USA-ban volt már arra is példa, hogy a megítélt kártérítés 6000 dollár volt, míg a perköltség ügyvédi munkadíjjal együtt 20.000 dollár.

Mindeközben az is igaz, hogy jelenleg is károsultak százai várnak itthon igazságot a törvénykezéstől regisztrált bankkártyák automatikus megterhelése, csalárd termékbemutatók, vagy felszámolt, csődbe ment alapkezelők miatt ért tömeges veszteségük kompenzálására.

Kapcsolódó cikkek:

Lehetővé válik a csoportos keresetindítás - A Parlament elfogadta a polgári perrendtartás módosítását →

Törvényjavaslat a csoportos perlés intézményének bevezetésére →

Az államfő visszaküldte az Országgyűlésnek a csoportos keresetindításról szóló törvényt →

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
ÜGYVÉDSÉG
ÁLLAMFŐ
JOGALKOTÁS