A magyar földvételi támogatást támadja a Bíróságon Brüsszel

2010.04.13. BruxInfo

Az Európai Bíróságnál támadta meg az Európai Bizottság a Tanács azon döntéseit, amelyek több országnak, így hazánknak is engedélyezték, hogy a határidő lejárta után is több évig állami támogatást nyújtsanak a termőföld vásárlásához.

Az Európai Bizottság annak a tanácsi határozatnak a megsemmisítését kéri a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságtól, amely több tagállamnak – köztük Magyarországnak – is engedélyezte, hogy az eredeti, 2009 végi határidő lejárta után még évekig állami támogatást nyújtson a hazai gazdálkodóknak a termőföld vásárlásához. Brüsszel szerint a tagállamok képviselőiből álló Tanács jogtalanul és a rábízott hatáskörökkel visszaélve járt el, amikor egyhangú döntéssel megadta a hosszabbítást, illetve a Magyarország és a többi érintett állam által említett, a hosszabbítást indokolttá tévő körülmények nem álltak fenn. A bizottsági kereset hazánkon kívül a lengyel, a litván és a lett kérésre született tanácsi döntéseket érinti.

Az Európai Bíróság sajtóközleménye emlékeztet rá, hogy Magyarország az EU-hoz történő csatlakozása előtt a magyar mezőgazdasági termelők helyzetének megerősítése érdekében állami támogatás igénybevételét tette lehetővé mezőgazdasági földterületek megvásárlása céljából. Hazánk mindezzel azt kívánta elérni, hogy a magyar termelők versenyképes nagyságú gazdaságokkal legyenek majd jelen az EU egységes mezőgazdasági piacán. A támogatás kamattámogatás vagy közvetlen támogatás formájában volt elérhető. Magyarország az Unióhoz történő csatlakozása előtt tájékoztatta a Bizottságot az említett támogatási rendszerről.

2007-ben a Bizottság úgy döntött, hogy a támogatás 2009. december 31-e után már nem nyújtható a magyar termelőknek, mivel a brüsszeli szerv álláspontja szerint az gazdaságilag nem indokolt.

2009 novemberében Magyarország a Tanácshoz fordult a támogatás nyújtásának 2013. december 31-ig történő meghosszabbítása érdekében az EU működéséről szóló szerződés azon rendelkezése alapján, amely a tagállamok számára lehetővé teszi, hogy rendkívüli körülmények fennállása esetén e szervtől kérjék az egyébként az uniós joggal össze nem egyeztethető állami támogatás engedélyezését. A Tanács a magyar kérésnek megfelelően meghosszabbította a támogatás nyújtására nyitva álló időszakot, tekintettel a gazdasági válság következtében a magyar vidéket és mezőgazdaságot fenyegető rendkívüli körülményekre. A vonatkozó szabályok értelmében a Bizottság elutasító álláspontját kizárólag a tagállamok egyhangú döntésével lehet felülbírálni, ahogy az a Brüsszel által kifogásolt esetekben is történt.

Hazánkban alapvetően két célra, birtokfejlesztésre és birtokösszevonásra lehet állami támogatást igényelni. Gráf József, az agrártárca vezetője korábban elmondta, hogy a magyar hatóságok évente átlagban 5-6 ezer ilyen birtoktámogatási kérelmet hagynak jóvá. A támogatás igénybevételének előfeltétele, hogy a kérelmező magánszemély nem rendelkezhet 300 hektárnál nagyobb termőfölddel. A miniszter éves szinten 12-13 millió euróra becsülte a gazdáknak a költségvetésből ezen a címen nyújtott állami támogatás összegét.

Gráf a közelmúltban Brüsszelben úgy nyilatkozott, hogy a földvásárláshoz nyújtható állami támogatás meghosszabbítását egyfajta „főpróbának” tekintette egy talán még ennél is fontosabb ügyben, amiben Magyarország megpróbálja elérni a hétéves földvásárlási moratórium újabb három évvel történő meghosszabbítását. A külföldi jogi- és természetes, illetve belföldi jogi személyek földvásárlásának korlátozására vonatkozó hétéves tilalom 2011 május elsején jár le, de a kormány mindenki mást megelőzve már elindította az újabb hároméves hosszabbítás megadásához szükséges eljárást, élve a csatlakozási szerződés által nyújtott lehetőséggel.

A magyar kérelmet első körben az Európai Bizottság lesz hivatott elbírálni, és bár a brüsszeli testületnek még szembesülnie kell a magyar érvekkel, korántsem biztos, hogy indokolva látja majd a korlátozások fenntartásának meghosszabbítását. Hazánknak azt kellene bizonyítania, hogy a liberalizáció súlyos zavarokat okozna a magyar agráriumban. Ha a Bizottság az állami támogatás nyújtásához hasonlóan elutasítaná a magyar kérést, akkor sem lenne veszve minden, hiszen a Tanács egyhangú döntéssel még felülbírálhatja Brüsszel álláspontját. Ez akkor sem kizárható, ha tudvalévő, hogy több liberális beállítottságú ország (Nagy-Britannia, Hollandia és az északi államok) nem rokonszenvez a belső piaci korlátok fenntartásával.

Gráf József szerint a magyar fél számos érvet felsorakoztat majd kérése mellett, amelyek közül kiemelkedik három. Az első számú érv, hogy a földárak jelentős emelkedésének dacára a nyugat-európai termőföldek ára még mindig többszöröse a magyarnak, az agrártárca szerint tehát továbbra is fennáll az a veszély, hogy hazai földeket külföldiek olcsón felvásárolják. Ugyancsak fontos indok az, hogy a magyar gazdák támogatási szintje még mindig nem éri el a régi tagállamokét, így piacnyitás esetén nem lennének egyenlő versenyhelyzetben. Végül hazánk szerint a kis birtokokra épülő magyar birtokszerkezet is indokolná a korlátozások fenntartását.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
AGRÁRIUM
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA