Választás 2010 - A jegyzők mozgástere a szavazás gyorsítására rendkívül szűkös - Virág Rudolf: Senki nem lépheti át a törvényi korlátokat

2010.04.13. Jogi Fórum / MTI

A törvény aprólékosan szabályozza a jegyzők lehetőségeit a szavazás gyorsítására, ezeket a korlátokat senki nem lépheti át, bármennyire is egyszerű döntésnek tűnik - mondta Virág Rudolf, az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője hétfői sajtótájékoztatóján.

Hangsúlyozta, hogy nem az OVI szervezi meg a 11 ezer szavazókörben a munkát, hanem a helyi jegyzők jelölik ki a szavazatszámláló bizottságokat az igazolással szavazóknak, és a helyi jegyzők jogosultak biztosítani a szavazás feltételeit.

A jegyzőknek azonban rendkívül korlátozott mozgásterük van, hogy gyorsítsák a szavazást, mivel a törvény aprólékosan szabályozza a lehetőségeiket. Ezeket a korlátokat pedig nem léphetik át sem a jegyzők, sem a szavazatszámláló bizottságok, bármennyire is csak egyszerű döntésnek tűnik - mutatott rá.

Mint mondta, a második forduló előtt ismételten felhívják az érintett helyi választási irodák vezetőinek (a jegyzőknek) a figyelmét, hogy a most szerzett tapasztalatokkal (például a helyben lakó és az igazolással szavazók szétválasztásával) gyorsítsák az eljárást. Fontosnak nevezte, hogy az igazolást kérők még a voksolás napja előtt felvetessék magukat a névjegyzékbe, mert akkor nem a szavazás napján kellene ezt intézni, ami szintén gyorsítaná a voksolást.

Arra a felvetésre, hogy választási szakértők szerint lehetőség lett volna arra: a jegyzők további embereket hívjanak be a szavazatszámláló bizottságokba (szszb) , közölte, e testületek összeállításának megvan a törvény által meghatározott rendje. Három tagot a képviselő-testület választ, négyet pedig a pártok, illetve jelöltek delegálhatnak, és ha a törvényben rögzített 7 alá csökken az szszb létszáma, póttagot hívhatnak be.

Az szszb tagjai nem szabványos közigazgatási munkát végeznek, ahol tetszés szerint bővíthető a résztvevők létszáma - jelentette ki. Emlékeztetett arra, hogy a tagoknak például esküt kell tenniük.

Mint mondta, adatvédelmi kérdéseket vet fel, ha igazgatásszervezési okból a szavazatszámláló bizottság tagjain kívül mások is szenzitív adatokat kezelnek. "Sok ötlet van, mindenkinek a fantáziáját megmozgatta, milyen szervezési intézkedések lehetségesek" - fűzte hozzá.

Arra a kérdésre, hogy a második fordulóban is a vasárnapihoz hasonló helyzetre kell-e számítani, azt mondta: jó néhány olyan szavazókörben, ahol az első fordulóban sorban állás volt, eldőlt az egyéni mandátum sorsa, így ott nem lesz második forduló. A második fordulóban egyébként sem szavazhatnak azok az igazolással rendelkezők, akiknek a választókerületében (ahol szavaztak vagy szavazhattak volna) érvényes és eredményes volt a voksolás. Mindenesetre, mint mondta, most is vannak olyan választókerületek, ahová ezres nagyságrendben jelentkeztek igazolással szavazók a második fordulóra.

Arra a kérdésre, hogy az OVI tesz-e valamit a jogszabály-változtatás érdekében, azt mondta: a választásokért felelős miniszter lesz az, akinek "lehetősége lesz előkészíteni egy felülvizsgálatot".

A választó névjegyzékbe vétele a szavazás napján - Háttér

Azok az igazolással már rendelkező választópolgárok, akik a szavazást megelőzően nem jelezték szavazási szándékukat az adott településen a helyi választási iroda vezetőjénél (jegyzőnél), a szavazás napján az igazolással történő szavazásra kijelölt szavazókörben a szavazatszámláló bizottságtól (szszb) kérhetik névjegyzékbe vételüket.

Az szszb részére a névjegyzékkel egyidejűleg egy segédlistát is átad a jegyző, amely tartalmazza azon választópolgárok adatait, akik az adott településre igazolással rendelkeznek.

A segédlista azonban csak segítséget nyújt az szszb-nek, a szavazásnak ugyanis feltétele, hogy a választópolgár bemutassa az igazolását: hiába szerepel valaki a segédlistán, ha nincs nála az igazolás, vissza kell utasítani. Ugyanez fordítva is igaz: ha valaki igazolás birtokában megjelenik a szavazókörben, nem utasítható vissza arra hivatkozással, hogy nincs rajta a segédlistán, de minden ilyen esetet rendkívüli eseményként jegyzőkönyvezni kell.

Az szszb az igazolás alapján felveszi a névjegyzékbe a választópolgárt, és bevonja az igazolást. Ezzel egyidejűleg a jegyzőkönyvvezető felveszi az "F" (felvettek) jegyzékre a választópolgárt.

Az első fordulóban fokozott körültekintéssel kellett eljárni a mindkét fordulóra szóló igazolás esetén. Nem kellett bevonni az igazolást, ha a választópolgárt a második fordulóra még nem vették fel a névjegyzékbe (azaz az igazolás alsó része még nincs kitöltve).

A második fordulóban az igazolást minden esetben be kell vonni.

A segédlista tartalmazza azt is, ha az igazolással rendelkező választópolgár választójoga időközben megszűnt. Ilyen esetben a választópolgárt nem lehet névjegyzékbe felvenni, hanem vissza kell utasítani, és a visszautasítottak jegyzékére kell felvenni.

Az igazolással szavazó választópolgárt a névjegyzéken túl az igazolással szavazók "F" jelű jegyzékére is fel kell venni. A jegyzőkönyvvezető a névjegyzéket és az "F" jegyzéket papíron vezeti.

  • kapcsolódó anyagok
VÁLASZTÁS