Választás 2010 - Szigeti Péter: Végrehajthatatlan a törvény az igazolással szavazásra

2010.04.13. Jogi Fórum / MTI

Az Országgyűlés végrehajthatatlan törvényt alkotott az igazolással szavazásra - jelentette ki az országgyűlési képviselő-választás első fordulójának tapasztalatairól tartott sajtótájékoztatón az Országos Választási Bizottság elnöke hétfőn.

Szigeti Péter sajnálkozását fejezte ki, amiért hosszú sorok kígyóztak egyes, igazolással szavazásra kijelölt szavazókörök előtt vasárnap az országgyűlési képviselő-választáson.

Mint mondta, a szavazókörökbe átlagosan 600-1.200 voksolót várnak. Ehhez jönnek hozzá az igazolással szavazók, akiknek száma egyes esetekben a kétezret is meghaladta. A szavazásra 13 óra állt rendelkezésre, és amennyiben egy szavazóra csak egy percet fordítanak az adminisztráció során, akkor is csak legfeljebb ezer választó tud leszavazni a szavazókörben. (Az OVI vezetője 50-150 másodperccel számolt.)

Az igazolással jelentkező nyilvántartásba vétele és az igazolás ellenőrzése időigényes. Ezt a jogalkotónak előre kellett volna látnia, de elkövette azt a hibát, hogy nem készített modellszámításokat - állította az OVB elnöke.

Szigeti Péter közölte: az OVB a tapasztalatokról beszámol az Országgyűlésnek. Felidézte, hogy 2006-ban az országgyűlési választás után az OVB javasolta a parlamentnek, hogy vagy teljesen törölje el a kampánycsendet, vagy az elektronikus médiára és az automatizált telefonhívásokra vonatkozóan törölje azt el.

Ha bármelyiket elfogadja, biztosítani lehetett volna, hogy a kampánycsendsértés ne zavarja a szavazókat - tette hozzá. Leszögezte: az OVB beszámolóinak "nincs visszacsatolása". "A jogalkotás a saját érdek- és értékrendjének a pályáján fut, a maga által választott szervek beszámolóinak a tapasztalatát sem hasznosítja".

Az OVB elnöke azt mondta: "drámai eseménysor játszódott le" vasárnap, és meglátása szerint a problémának három felelősségi szintje volt: a jogalkotói, az igazgatási-szervezési és a törvényességi, az OVB szintjén.

Emlékeztetett rá: 2006-ban az igazolással szavazás problémája alkotmányossági aggályokat vetett fel, ezért 2007-ben a parlament módosította törvényt, és megpróbálta kiküszöbölni az igazolással szavazás anomáliáit. Arra mutatott rá, hogy a kétharmados törvényt 350 képviselő fogadta el, és csak alig néhányan voltak, akik ellenezték.

Közölte, a törvényben "feketén-fehéren" benne van, hogy az igazolással szavazásra településenként egy szavazókört kell kijelölni, "nem kettőt, nem hármat".

A következő, az igazgatási-szervezési szint felelősségéről annyit mondott, hogy az OVB "információhiányban szenvedett" már az első döntésénél is, amikor értelmezte az "előtér" jogszabályban használt fogalmát. (Sokan várakozták este 7 órakor a szavazóhelyiségen kívül.)

Mint mondta, az OVB-nek nem volt pontos helyzetképe arról, milyen nagyságú az igazolással való szavazás problémája.

Arra a felvetésre, hogy volt olyan televízió, amely már délben hírt adott a hosszas várakozásról, Szigeti Péter azt mondta, a sajtóból értesültek a problémáról. Megjegyezte: az "információs láncban" voltak bizonyos problémák. Hozzátette: ha ezt korábban tudják, "a 19 órás problémás döntés talán meg sem születik".

Az OVB felelősségével kapcsolatban pedig megismételte előző napi közlését, ami szerint a testület jó döntéseket hozott, ám a 19 óra előtti, a kampánycsend meghosszabbításáról hozott döntés "megkésett", és ha korábban értesülnek a probléma nagyságáról, akkor "a 19 órás döntés talán meg sem születik".

Szigeti Péter kitért a kampánycsend-hosszabbítással kapcsolatos döntésük előzményére is. Elmondta, ő és az OVI vezetője korábban (még az OVB-döntés meghozatala előtt) egyetértett abban, hogy a helyzetet "részleges" kampánycsendnek kell felfogni, tehát, hogy az nem az ország egészére vonatkozik.

Közölte, az OVB többi tagja azonban nem így gondolta, és arra hivatkoztak, hogy a törvény sérülhet, ha nem az egész országra vonatkoztatják a kampánycsendet, így született meg a 19 óra előtt hozott döntés az ország egészére vonatkozó kampánycsend-meghosszabbításról.

Vasárnap este jó néhány szavazóhelyiséget nem tudtak bezárni, mert még százak várakoztak voksolásra. A legkésőbb Budapest XI. kerületében fejeződött be az igazolással szavazás, mégpedig hétfőn hajnali negyed kettőkor.

Igazolással szavazás - Háttér

Az igazolással való szavazás egy szavazókörhöz való kötése garanciális elemként került be a 2007-es törvénymódosításba, ám ez az intézmény - a többi garanciális elem mellett már - feleslegesen nehezíti a választási szervek munkáját választási szakértők szerint.

A 2006-os országgyűlési választáson még hatályos jogi szabályozást azért kellett megváltoztatni, mert az visszaélésekre adott lehetőséget.

Az Alkotmánybíróság (Ab) 2006. októberi határozatában ezzel összefüggésben arra mutatott rá, hogy az igazolással szavazók akkor is voksolhattak a második fordulóban, ha azon a településen, ahol az első fordulóban szavazhattak, a szavazás érvényes és eredményes volt.

Ez a szabályozás az Ab szerint az egyenlő választójog alkotmányos alapelvének sérelmét okozta, ezért arra hívta fel az Országgyűlést, hogy 2007. június 30-ig módosítsa a törvényt.

Választási szakértők szerint az Országgyűlés a törvény módosításával elérte a célját, ám az ötpárti egyeztetéseknek köszönhetően a jogszabály rendelkezései közé - feleslegesen - bekerült az igazolással való szavazás (egy településen belüli) egy szavazókörhöz való kötése.

Ez azt jelenti, hogy a lakóhelyüktől távol szavazók nem választhatnak, hogy az adott település (ahol szavazni kívánnak) melyik szavazókörében adják le a voksukat; erre egy szavazókört kell kijelölnie a helyi jegyzőnek.

Így fordulhatott elő, hogy ezekben a kijelölt szavazókörökben a többi helyhez képest lényegesen többen jelentek meg szavazni. (Egy átlagos szavazókörben 600 és 1.200 között van a szavazók száma, míg a kijelölt szavazókörök között volt, ahol kétezernél is többen kívántak igazolással szavazni.)

A törvénymódosítás (mivel az igazolással szavazás szabályainak módosítása miatt megnövekedtek a feladatok) az igazolással való szavazásra kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságának a minimális létszámát nem öt, hanem hét főben állapította meg.

A választási szakértők szerint szervezési szempontból ugyan könnyebbséget jelent, ha az igazolással szavazók egy szavazókörben jelennek meg, ám nem okozna semmilyen problémát, és nem adna visszaélésre sem lehetőséget, ha a voksolást több szavazókörben is lehetővé tennék.

Szakértők szerint a jelenlegi szabályozás miatt "elkerülhetetlen" volt a vasárnapi választáson kialakult helyzet, a kijelölt szavazókörök előtt kígyózó sorok. Mint mondták, a jegyzők (a helyi választási irodák vezetőinek) keze meg van kötve az ügyben.

Közölték, az EP-választáson azért nem okozott hasonló gondot a szabályozás, mert akkor a részvételi arány lényegesen alacsonyabb (36,31 százalékos) volt, mint a most vasárnapi első fordulóban (64,38 százalék), továbbá mintegy feleannyi volt az igazolást kérők száma, mint most (66 ezer).

  • kapcsolódó anyagok
VÁLASZTÁS
OVB