Öröklési jogi újdonságok az új Ptk.-ban

2010.04.14. Jogi Fórum / dr. Nagy Csilla

Az új Ptk. fenntartja az ipso iure öröklés és az universalis successio elveit, azaz az örökhagyó vagyona, mint egész száll át az örökösre, továbbá az örökös számára a hagyaték minden külön jogcselekmény nélkül az örökhagyó halálakor nyílik meg, amelyet bármiféle elfogadó nyilatkozat nélkül meg is szerez.

Az új Ptk. Hatodik Könyvében találjuk az öröklési jogi szabályokat. A jogalkotó - a bírói gyakorlat során felmerülő vitás kérdések okán – definíciókat ad (például végintézkedés, közreműködő), új jogintézményeket is bevezet (így végrendeleti végrehajtó, hagyatéki gondnok), néhány kérdéskört pedig pontosít (például kiesés, érvényesség szabályai). Az öröklési jogcímek meghatározáskor - a jelenlegi Ptk.-tól eltérően - elsőként a végintézkedésen alapuló öröklést említi - kifejezve ezzel a végrendelkezés elsődlegességét és a törvényes öröklés hézagpótló jellegét.

Az azonos eseményben elhunyt személyek esetében komoly nehézséget jelent a gyakorlatban a hagyaték megnyílása sorrendjének megállapítása. A bizonytalanság és az esetleges igazságtalanság elkerülése érdekében, az új szabályok szerint a közösen elszenvedett balesetben vagy más hasonló veszélyhelyzetben ezek bekövetkezésekor, egyidőben elhalt személyek az egymás után történő öröklésből a halál beálltának sorrendjétől függetlenül kiesnek.

Végintézkedések

Hatályos magánjogi kódexünk nem adja meg a végintézkedés definícióját, az új ezt korrigálja. Összeszedi a végintézkedések (végrendelet, halál esetére szóló ajándékozás, öröklési szerződés) közös elemeit: az örökhagyó halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet.

Változnak a végintézkedések szabályai is. Közvégrendeletet ezentúl kizárólag közjegyző előtt lehet tenni (eddig bíróság előtt is lehetett). A cselekvőképesség szabályainak változása átvezetésre kerül az öröklési szabályokban is: az a korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy, akinek a bíróság a cselekvőképességét vagyonával való rendelkezésében korlátozta, csak közvégrendeletet tehet; annak érvényességéhez azonban sem a törvényes képviselő hozzájárulása, sem a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges.

A magánvégrendeletnél újdonság, hogy az érvényesen csak olyan nyelven tehető, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen saját kezűleg írt (holográf) végrendelet esetében - elegendő csak - írni, más által írt (allográf) végrendelet esetében – elegendő csak - olvasni tudni. Ha az írásbeli magánvégrendelet több különálló lapból áll és azt a végrendelkező saját kezűleg írta, alaki érvényességének feltétele az, hogy minden lapját folyamatos sorszámozással lássák el. A más által írt, több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendeletnél a folyamatos sorszámozás mellett továbbra is érvényességi feltétel, hogy minden lapját a végrendelkező és mindkét tanú aláírásával ellássa. A tanú vagy más közreműködő számára rendelt juttatás szabályai között találjuk a közreműködő definícióját: ilyen a végrendelet leírója, megfogalmazója, valamint az a személy is, aki a végrendelet megalkotásában a végrendelet tartalmát érdemben befolyásoló szerepet játszott.

Szigorodnak a szóbeli végrendelet szabályai: szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely az írásbeli végrendelet megtételét nem teszi lehetővé (a hatályos szöveg tartalmazza még a „jelentékeny nehézséggel tehetne” szófordulatot is). Továbbá a szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül legalább harminc napon át nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet (a jelenlegi három hónappal szemben).

Az új Ptk. visszatér a hatályos Ptk. előtti szabályozáshoz, miszerint a közös végrendelet érvényességét házastársak és bejegyzett élettársak esetében elismeri. Érvényes a házastársaknak ugyanabba az okiratba foglalt végrendelete, ha

  • saját kezűleg írt végrendelet esetében az okiratot az egyik örökhagyó elejétől végig maga írja és aláírja, a másik örökhagyó pedig ugyanazon az okiraton maga írja és aláírja azt a nyilatkozatot, hogy az okirat az ő végakaratát is magában foglalja,
  • más által írt végrendelet esetében az örökhagyók egymás és a tanúk együttes jelenlétében teszik meg végintézkedési nyilatkozatukat és írják alá az okiratot, vagy ha az már megtörtént, mindkét örökhagyó egymás és a tanúk együttes jelenlétében külön-külön nyilatkozik arról, hogy az okirat a végakaratát foglalja magában, és hogy az okiraton szereplő aláírás a sajátja, vagy
  • azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják.1

Hatályát veszti a házastársak közös végrendelete a házasság felbontásával. A hatályos szabályozás szerint két vagy több személynek bármilyen alakban, ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése érvénytelen.

Végrendelet érvénytelenségét és hatálytalanságát ezentúl kizárólag megtámadó nyilatkozat alapján lehet megállapítani, az abban megjelölt ok alapján és csak a megtámadó személy javára. Új szabály, hogy a közjegyzőnél letett magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkező visszaveszi, kivéve, ha a letett okirat az írásbeli magánvégrendelet kellékeinek egyébként megfelel. A közjegyzőnek azonban a végrendelkezőt erről tájékoztatnia kell. Változás, hogy öröklési szerződésben az örökhagyó a szerződő felet kizárólag gondozásáért cserébe is örökösévé teheti (a hatályos szabályok szerint csak tartás vagy életjáradék fejében). Továbbá lehetőség nyílik a harmadik személy javára, az örökhagyó halála utáni időre is öröklési szerződést kötni.

Törvényes öröklés

A hatályos szabályok szerint elsőként a leszármazó, majd hiányában a házastárs vagy bejegyzett élettárs, azok hiányában pedig a szülő örököl. Az új kódex - életszerűbbé téve ezzel az öröklési jogi szabályokat és követve az európai szabályozási tendenciákat - a házastárs számára leszármazók esetén is állagöröklést, egy gyermekrész öröklését biztosítja azzal, hogy a házastársat az általa lakott lakáson és az ahhoz tartozó berendezési tárgyakon továbbra is haszonélvezeti jog illeti meg, a lakás állagát egyébként a gyermekek öröklik.

Az új törvény a házastárssal egy sorban törvényes öröklés jogot ad az örökhagyó szüleinek, tehát az örökhagyó házastársa örökli az általa lakott lakást és az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakat, örökli továbbá az ági vagyon holtig tartó haszonélvezetét is. Az egyéb hagyaték felét ugyancsak a házastárs örökli, másik felét pedig az örökhagyó szülei. A szülő halála után a házastárs örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek elhunyt házastársáról hárultak annak szüleire.

Az új szabályok szerint mind a törvényes állagörökösök, mind a házastárs bármikor igényelheti – azaz időbeli korlát nélkül - a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A jelenlegi szabályok szerint legfeljebb az örökség megnyíltától számított egy éven belül van erre lehetőség.

Új szabály, hogy az örökhagyó élettársát személyes szolgalom formájában használati jog illeti meg az örökhagyóval közösen lakott lakásra és a közösen használt szokásos berendezési és felszerelési tárgyakra, ha az életközösség közötte és az örökhagyó között legalább tíz évig folyamatosan fennállott, és az öröklés megnyíltakor is fennáll. A használati jog az élettársat halálig megilleti akkor is, ha házasságot köt vagy új élettársi kapcsolatot létesít.

Az új Ptk. változtat a kitagadás okain is: elhagyja a jogerősen ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztésre történő ítélést, mint okot. Új okként megjelöli nagykorú leszármazó esetén az örökhagyóval szemben tanúsított durva hálátlanságot, illetve a szülő is kitagadható a leszármazó sérelmére tanúsított olyan magatartás miatt, amely szülői felügyeleti jogának megszüntetésére adott vagy adhatott volna alapot.

Végrendeleti végrehajtó

Új jogintézménnyel bővül öröklési jogunk: az örökhagyó végakaratának végrehajtására a végrendeletében végrendeleti végrehajtót nevezhet ki. A végrendeleti végrehajtói megbízatás a hagyaték megnyílta után, a megbízatás kifejezett elfogadásával jön létre. Ha a végrendeletben külön nem rögzítik a végrendeleti végrehajtó jogait, akkor feladata, hogy az eljáró hatóságokat a hagyaték leltározásában segítse és az örökösök javára szükség esetén biztosítási intézkedést indítványozzon, valamint a végintézkedés rendelkezéseinek foganatosítását az arra kötelezett örököstől, hagyományostól követelje és ennek érdekében, amíg a részesített maga fel nem lép, annak javára, de a saját nevében a bíróság előtt is eljárjon.

Ha az örökhagyó a végrendeletben a hagyaték kezelésére is feljogosította, akkor a végrendeleti végrehajtó joga és kötelezettsége, hogy a végintézkedés rendelkezéseit az örökhagyó hagyatéki ügyében hozott hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követően maga foganatosítsa, a hagyatéki hitelezőket a saját nevében eljárva, de a hagyaték terhére kielégítse, a hagyatéki követeléseket a saját nevében eljárva, de a hagyaték javára érvényesítse, továbbá a hagyaték jogerős átadásáig gyakorolja az örökhagyó vállalkozásában tagsági jogait. A végrendeleti végrehajtó a hagyaték rendes gazdálkodás szerinti kezelésére köteles.

Az örökhagyó által, végintézkedésében a hagyatékkezelésre előírt rendelkezéseket a végrendeleti végrehajtó köteles betartani. A közjegyző a végrendeleti végrehajtót az örökhagyó egyes rendelkezéseinek teljesítése alól felmentheti, ha azt a végrendeleti végrehajtó, az örökhagyó hagyatékában érdekelt személyek közösen kérik és a rendelkezések teljesítése a hagyatékot jelentősen veszélyeztetné.

Végrendeleti végrehajtónak cselekvőképes nagykorú személy vagy jogi személy jelölhető. Nem lehet azonban végrendeleti végrehajtó az,

  • aki közreműködött a végrendelet megtételében, kivéve a végrendelet elkészítésében közreműködő ügyvédet, vagy
  • aki a végrendelet alapján juttatásban részesül.

Hagyatéki gondnok

A kódex bevezeti a hagyatéki gondnok jogintézményét is. A törvényes öröklés szabályainak alkalmazása esetén hagyatéki gondnok kirendelésére kerülhet sor, ha a hagyatéki eljárásról szóló külön törvényben feljogosítottak ezt kérik. Azaz ha a hagyatéki leltár szerint a hagyatékban követelés van, annak behajtására az öröklésben érdekelt kérelmére a közjegyző hagyatéki gondnokot rendelhet ki. Ha valamennyi öröklésben érdekelt közös kérelemben kéri meghatározott személy hagyatéki gondnokul történő kirendelését, akkor a kérelemben megjelölt személyt kell kirendelni. Hagyatéki gondnok csak akkor rendelhető ki, ha az eljárásának előrelátható díját és költségeit a kérelmező - a hagyatéki eljárás költségeitől függetlenül - megelőlegezi és viseli. Egyebekben a hagyatéki gondnokra a végrendeleti végrehajtóra irányadó szabályokat kell alkalmazni.

Az öröklési jogi szabályok 2011. január 1-jén lépnek hatályba.

Kapcsolódó cikkek:

Kötelmi jogi újdonságok az új Ptk.-ban - 1. rész →

Kötelmi jogi újdonságok az új Ptk.-ban - 2. rész →

Kötelmi jogi újdonságok az új Ptk.-ban - 3. rész →

Személyhez fűződő jogok az új Ptk.-ban - Újdonságok az új Kódexben - 4. rész →

Az alapítvány jogi szabályozása az új Ptk.-ban - 6. rész →

Az új Polgári Törvénykönyvről →

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI JOG
PTK