Tisztességtelen illetékességi kikötés az ÁSZF-ben

2010.04.15. Jogi Fórum / dr. Csabai Virgínia

Mi történik akkor, ha a távközlési szolgáltató perbe hívja fizetési hátraléka miatt a fogyasztót - igen ám, csak az adós lakhelyéhez képest az ország másik felén fekvő bíróság elé? Ennek járunk most utána.

Mai világunkban szinte magától értetődő a mobiltelefon, az internet vagy a kábeltévé, az ilyen típusú szolgáltatások nagy része mögött viszont egy-egy fogyasztói szerződés húzódik meg, melyeknek rendszerint részét képezik a szolgáltató gazdasági társaság mindenkor hatályos általános szerződési feltételei. Az ÁSZF-ben gyakran történik rendelkezés arról, hogy a felek esetleges jogvitáik során alávetik magukat egy bizonyos bíróság kizárólagos illetékességének. Az ilyen kikötések között pedig előfordul, hogy a szolgáltató székhelye szerinti - értékhatártól függően - helyi,- vagy megyei bíróság kizárólagos illetékessége kerül meghatározásra, ez pedig sok esetben kedvezőtlen a fogyasztó számára.

Előfordulhat, hogy a kikötött bíróság a fogyasztó lakóhelyétől több száz kilométerre található, ráadásul úgy, hogy annak megközelítése esetenként a közvetlen vonat- vagy buszösszeköttetés hiányában jelentős nehézséget jelenthet. A polgári perrendtartás lehetőséget ad ugyan arra, ha az illetékességi kikötés az ÁSZF- ben szerepel, a kikötött bíróság az alperes kérelmére a pert átteszi az alperes által megjelölt illetékes bírósághoz. Arról viszont nem szól a jogszabály, vajon kérelem hiányában vizsgálhatja-e a bíróság hivatalból az ilyen szerződési feltétel tisztességtelen jellegét. Amennyiben pedig ez a bíróságot terhelő kötelezettség, úgy mely esetben minősül egy ÁSZF- ben foglalt illetékességi kikötés tisztességtelennek?

A kérdésekre az Európai Bíróság gyakorlata szolgál iránymutatással, melynek alapjául az elsődleges jogforrásokon túl a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv szolgál. Utóbbi ugyanis pontos eligazítást ad atekintetben, hogy a szolgáltató és a fogyasztó között létrejött, egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel abban az esetben tekinthető tisztességtelennek, ha a jóhiszeműség követelményeivel ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára. Az irányelv melléklete példálózó jelleggel felsorol bizonyos tisztességtelennek tekinthető szerződési feltételeket. Ilyennek tekinti például az olyan kikötést, amely a fogyasztót visszavonhatatlanul kötelezi olyan feltételek vonatkozásában, amelynek alapos megismerésére nem volt tényleges lehetősége a szerződés megkötése előtt, továbbá azt, amelynek tárgya vagy hatása az, hogy kizárja, vagy gátolja a fogyasztó jogainak érvényesítését a peres eljárás kezdeményezése vonatkozásában, vagy más jogorvoslati lehetőség igénybevételében. A szolgáltatók ÁSZF-jei az esetek többségében a nagyközönség számára széles körben elérhetőek és megismerhetőek, a teljes ÁSZF pedig általában mindig megtalálható a társaságok honlapján. Ennek ellenére kétséges, hogy elvárható-e a fogyasztóktól, hogy minden egyes ilyen típusú megállapodás megkötése előtt részletesen végigtanulmányozzák az időnként 50-100 oldal terjedelmű, éppen aktuális üzletszabályzatot. A lényeg pedig, hogy a fogyasztó az eladóhoz vagy szolgáltatóhoz képest hátrányos helyzetben van, mind tárgyalási lehetőségei, mind pedig információs szintje tekintetében, ebben a helyzetben viszont kénytelen a szolgáltató ÁSZF-jében foglaltakat elfogadni, anélkül, hogy befolyásolni tudná annak tartalmát.

A tapasztalatok szerint egy olyan nagymértékben versenyző piacon, mint az elektronikus hírközlési, távközlési piac aligha marad panasz nélkül egy olyan kikötés, amely előnytelen a fogyasztóra nézve. Ez nemcsak hazánkban, hanem a többi tagállamban is így van. Az Európai Bíróság az Océano Grupo Editorial és Salvat Editores egyesített ügyekben1 2000. június 27-én hozott ítéletében foglalkozott a fogyasztói szerződésben kikötött kizárólagos illetékességgel. Ebben rögzítésre került, hogy a szolgáltató által előzetesen megfogalmazott és egyedileg meg nem tárgyalt feltétel, mely szerint a szerződésből eredő valamennyi jogvita esetén a szolgáltató székhelye szerinti bíróság illetékes, megfelel azoknak a szempontoknak, melyek alapján az irányelv értelmében véve tisztességtelennek tekinthető.

Az Európai Bíróság a tavalyi évben hozott másik precedensértékű döntésében az ÁSZF-ben szereplő tisztességtelen illetékességi kikötés miatt elé terjesztett Pannon GSM Zrt. kontra Sustikné Győrfi Erzsébet ügyben2. Számunkra kifejezetten érdekes az eset, hiszen egy magyar alapügyből indult ki. A felek között létrejött megállapodás olyan kizárólagos illetékességi kikötést tartalmazott, amely a Pannon székhelye szerinti Budaörsi Városi Bíróság illetékességét kötötte ki annak ellenére, hogy a fogyasztónak a lakóhelye jóval messzebb, a 275 km-re fekvő Dombegyházán volt. Világos, hogy az alapügy alperesének - figyelembe véve a hazai közúti-, és tömegközlekedés nyújtotta lehetőségeket is - a bíróságon való megjelenés méltánytalanul körülményesebb és költségesebb, ami jogainak korlátozásával jár.

Az EuB ebben az ügyben általános elvi éllel mondta ki, hogy: „A nemzeti bíróság hivatalból köteles vizsgálni valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, amennyiben rendelkezésére állnak az e tekintetben szükséges ténybeli és jogi elemek.” A döntés érdekessége, hogy nem tiltja meg kifejezetten, sőt, a nemzeti bíróságokra hagyja annak megállapítását, hogy tekinthető tisztességtelennek az olyan szerződési feltétel, amely egyedileg nem került megtárgyalásra és a szolgáltató székhelye szerinti bíróság kizárólagos illetékességét köti ki. Talán ennek köszönhető, hogy a Pannon ÁSZF-jében a mai napig a szolgáltató székhelye szerinti bíróság illetékes az előfizetői szerződésből eredő vagy azzal összefüggő jogvitákra.


1C‑240/98–C‑244/98. sz.

2C-243/08. sz. ügy

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
EURÓPAI UNIÓ JOGA
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
FOGYASZTÓVÉDELEM
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA