Kulcsár-ügy - Csütörtökön kezdődik a másodfokú tárgyalás az ítélőtáblán

2010.04.19. MTI

Csütörtökön kezdődik a többmilliárdos sikkasztással vádolt Kulcsár Attila és társainak másodfokú büntetőpere a Fővárosi Ítélőtáblán.

A brókerbotrány ügyében a Fővárosi Bíróság 2008 nyarán kihirdetett elsőfokú ítéletét a vád és védelem egyaránt megalapozatlannak tartja, és hatályon kívül helyezését, illetve új elsőfokú eljárás elrendelését indítványozta a másodfokú bíróságnak.

A Kulcsár-ügy előzménye, hogy 2003 tavaszán a Pannonplast Rt. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) fordult a cégben történt befolyásszerzés miatt, a felügyelet pedig helyszíni vizsgálatot tartott a K&H Banknál és brókercégénél, a K&H Equitiesnél, ennek során hallgatták meg ekkor még tanúként Kulcsár Attilát, az Equities vezető brókerét.

A botrány akkor pattant ki, amikor 2003. június 16-án megverték Szász Károlyt, a PSZÁF elnökét, egy nappal azelőtt, hogy a szervezet nyilvánosságra hozta a befolyásszerzésről szóló felügyeleti határozatot.
Kulcsár Attila nem jelent meg gyanúsítotti kihallgatásán 2003. július 17-én, ezért nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak ki ellene, és még aznap elfogták Bécsben.

Kulcsár a rendőrségen nem, csak az ügyészek előtt volt hajlandó vallomást tenni. Rövidesen az előzetes letartóztatásból házi őrizetbe, majd pedig szabadlábra került.

Az ügyészség 2005-ben emelt vádat Kulcsár és társai ellen, az elsőfokú büntetőper 2006 májusában kezdődött el a Fővárosi Bíróságon.

A több mint két évvel később elhangzott vádbeszéd szerint politikai és médiakapcsolatait használta fel Kulcsár Attila, amikor az egyik legnagyobb magyar bank brókercégénél 1998 és 2003 között 23 milliárdos értékre elkövette a sikkasztássorozatot, melyhez bankon belüli segítségre is szüksége volt, amelyet Rejtő E. Tibor vezérigazgató biztosított. Az ügyészség szerint az okozott kár 8,3 milliárd forint.

A Fővárosi Bíróság 2008 augusztusában hirdette ki elsőfokú ítéletét. Kulcsárt nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte nem jogerősen sikkasztás miatt, és ismét elrendelte előzetes letartóztatását. A 24 vádlott közül összesen heten kaptak letöltendő szabadságvesztést - Kulcsár Attila, Kerék Csaba, a Britton Kft. egykori vezetője, El Abed Hassan pénzváltó, Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő volt vezérigazgatója, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese, Bende Péter és Schönthal Henrik üzletemberek - összesen 26 év nyolc hónapot. Vagyonelkobzással nyolc embert sújtottak, összesen mintegy 1,7 milliárd forint értékben. Nyolcan kaptak felfüggesztett szabadságvesztést, négyen pénzbüntetést, hárman büntetés kiszabása nélkül próbára bocsátást, két vádlottat, Rejtő E. Tibort és Dunai Györgyöt pedig felmentette a bíróság a vádak alól.

Az elsőfokú ítélet időpontjáig a különböző eljárások, polgári perek, jogerős ítéletek és peren kívüli egyezségek következtében 11 milliárdot fizettek ki a brókerbotrányban, 32 milliárdnyi követelés volt függőben, az összes veszteség pedig akkor megközelítette a 46 milliárdot.

Az ítélet szóbeli indoklása szerint a vádbeli időszakban Budapesten elterjedt, hogy Kulcsár a megszokott hozam többszörösét ígéri. Kulcsárnak milliárdos nagyságrendben volt szüksége pénzre, hogy "működjön a rendszer", s a hiányt visszapótolja. Rejtő E. Tibor és Kulcsár Attila kapcsolatát a bíró szerint is lehet furcsának minősíteni, nagyon bizalmas viszonyban voltak, de az nem nyert bizonyítást, hogy a bankvezér bűncselekményt követett volna el. Kulcsár Attila rá nem tett terhelő vallomást.

Kulcsár Attila előéletére jellemző, hogy sem érettségivel, sem brókervizsgával nem rendelkezett, elítélték viszont 1998-ban jogosulatlan pénzintézeti tevékenység, 1999-ben pedig hivatali vesztegetés és közokirat-hamisítás miatt, és az egyik ügyben milliós pénzbüntetést, a másikban pedig felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki a bíróságok.

A Kulcsár-ügy kipattanását követően több más büntetőeljárás is indult, például Molnár Csaba rendőrtiszt ellen vesztegetés és más bűncselekmények miatt. Molnárt sok évvel később egy megismételt eljárásban mentették fel a vádak alól. Molnár 2003 júliusában Bécsben részt vett Kulcsár Attila kézre kerítésében. Eljárás indult bűnpártolás miatt Bácskai János dandártábornok ellen is, aki a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ főigazgatójaként 2003 nyarán Ausztriában találkozott a magyar hatóságok elől bujkáló Kulcsárral. Bácskai bűnösségét 2008-ban kimondta a Legfelsőbb Bíróság és felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, az ítéletnek megfelelően az államfő megfosztotta rendfokozatától a tábornokot.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS