Betegjogok érvényesülése az egészségügyben - Konferencia az Európai Betegjogi Nap alkalmából

2010.04.19. MTI

Magyarország úttörő szerepet játszott, amikor 1997-ben törvénybe foglalta a betegjogokat, azonban európai összehasonlításban azok érvényesítésében elmaradásban vagyunk - mondta Kapócs Gábor, a Lege Artis Medicinae (LAM) főszerkesztője, a LAM Klub alapítója az Európai Betegjogi Nap alkalmából a témában rendezett konferencián Budapesten hétfőn.

A jogok érvényesülése az egészségügyben címet viselő konferencián Dósa Ágnes orvos-jogász előadásában azt fejtegette, hogy a fejlett jogrendszerrel működő nyugat-európai országok is csak az utóbbi évtizedekben szabályozták törvényi szinten az egészségügyi jogokat. Például Németországban és Ausztriában hosszú vita volt, hogy kell-e egyáltalán a betegejogokat deklaráló törvényt alkotni.

Dósa Ágnes szerint annak idején Magyarország speciális helyzetben volt az egészségügyi jogalkotásban, mert egyszerre akarta szabályozni az ágazat teljes spektrumát lényegében előzmények, tapasztalat, széles társadalmi konszenzus nélkül. A szakember a jogalkalmazással kapcsolatban megjegyezte, az orvosok néha úgy vannak a joggal, mint a tinédzserek a szexszel: egymást kérdezgetik, egymástól várják az információt.

Koltai Tünde, a Nemzeti Egészségügyi Tanács alelnöke is azt emelte ki, hogy ugyan létezik a törvény, de ahhoz, hogy a jogokkal élni tudjanak a betegek, tudni kell, hogy melyek is ezek, és ismerni kellene a "partner", jelen esetben az egészségügyi intézmény jogait is, hogy ott kinek, mihez van joga.

Banai János, a Magyar Orvosi Kamara képviseletében annak a véleményének adott hangot, hogy a betegjogokra vonatkozó törvény betartását sok minden gátolja. Ezek között említette a gazdasági megszorításokat, a szakemberhiányt és az országon belüli eltérő egészségügyi ellátás színvonalát.

Hozzátette: sok esetben a beteg sem tudja, meddig terjednek a jogai, milyen elvárásai lehetnek az egészségügyi ellátással kapcsolatban. Banai János úgy vélte, beszélni már eleget beszéltek a betegjogokról, most már cselekedni kell. Hozzátette: egy törvényt akkor lehet betartani, ha a tárgyi és személyi feltételek adottak. Ezekért pedig küzdeni kell, a jogalkotás területén a szakmai és a betegszervezeteknek konszenzusra kell törekedniük.

Kapócs Gábor egy brit tanulmányt ismertetve elmondta, az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése szociális igazságosság kérdése, vagyis a szegényebbek, a rosszabb társadalmi helyzetben élők a világon mindenhol rosszabb egészségi állapotban vannak. Az egészségügyi egyenlőtlenségek a szociális egyenlőtlenségek következményei, ami igaz Magyarországra is. Statisztikailag kimutatható, hogy az ország elmaradottabb térségeiben, régióiban élők egészségi állapota elmarad a más területeken élőkétől. A brit tanulmány leszögezi azt is - ismertette Kapócs Gábor -, hogy a gazdasági növekedés nem a legfontosabb mértéke egy ország sikerességének, de természetesen az emberek egészségben eltöltött éveinek száma nagyban hozzájárul egy gazdaság fejlődéséhez.

Vojnik Mária, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára előadásában elmondta: a betegjogok érvényesítésében történtek előrelépések. Mint mondta, mára Magyarországon szinte minden betegségcsoportnak van képviselete, azonban úgy látja, hogy ezek a civil szerveződések sok esetben nem egymást támogatva, hanem egymással versengve próbálnak működni.

Az államtitkár szerint a betegek érdekeiért jól és hatékonyan csak szoros együttműködésben tudnak ezen szervezetek dolgozni és eredményeket elérni.

  • kapcsolódó anyagok
EGÉSZSÉGÜGY