Alakuló ülés szokatlan problémával - Mi lesz Vona Gáboron? - Az államfő szerepvállalásának kérdése is felvetődött

2010.05.12. MTI

Az államfő szerepvállalásának kérdése is felvetődött kedden politikusok részéről azzal kapcsolatban, hogy milyen öltözékben jelenik majd meg az Országgyűlés alakuló ülésén Vona Gábor, a Jobbik első embere, aki korábban többször megerősítette, gárdamellényt visel majd. Az ügyben a házszabály, a szabálysértési kormányrendelet, valamint a mentelmi jogról rendelkező törvény szolgálhat útmutatóul.

A parlamenti pártok alakuló ülést előkészítő keddi megbeszélésén Vona Gábor az MSZP leköszönő elnökének kérdésére közölte, fekete mellényben és fehér ingben jelenik meg az alakuló ülésen, majd az egyeztetés után újságíróknak pontosította: pénteken egy olyan fekete mellényben érkezik majd az Országgyűlés alakuló ülésére, amelynek a mellén egy árpádsávos pajzs, a hátán pedig egy hímzett oroszlán látható.

A fideszes Lázár János az egyeztetésen a kérdés kapcsán - egyrészt jelezte, minden képviselőnek az az érdeke, hogy a magyar Országgyűlés megalakulása a Magyar Köztársaság közjogi hagyományaihoz méltó módon történjen meg -, másrészt hivatkozott arra, hogy az Országgyűlést nem Schmitt Pál leendő házelnök és nem a Fidesz hívja össze, hanem a köztársasági elnök, ő lesz az, aki először szót kap majd az új Országgyűlésben. Lendvai Ildikó MSZP-elnök ezek után pedig nyílt levélben kérte Sólyom Lászlót, hogy figyelmeztesse a magyar demokrácia írott és íratlan szabályainak tiszteletben tartására "az Országgyűlés alakuló ülésén a betiltott Magyar Gárda egyenruhájára emlékeztető öltözetben megjelenni kívánó jobbikos képviselőket".

A Köztársasági Elnöki Hivatal mindezekre szerdán azt közölte: az államfő elvárja, hogy az Országgyűlés alakuló ülésén ne történjen semmilyen jogsértés.

Az egyes szabálysértésekről szóló kormányrendelet kimondja: aki nyilvános rendezvényen a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet egyenruháját vagy formaruháját viseli, továbbá aki nyilvános rendezvényen olyan egyenruhát vagy formaruhát visel, amelyről - annak jellegzetes tulajdonságai miatt - bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet egyenruhája, formaruhája ismerhető fel, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A házszabály szerint az alakuló ülést a köztársasági elnök nyitja meg és vezeti (tehát lényegében ellátja a házelnöki feladatokat), amíg át nem adja a levezető elnöklést a korelnöknek.

A levezető elnök a házszabály szerint, ha nem is eszköztelen ilyen esetben, jogosítványai korlátozottak: egy általános rendelkezés szerint az Országgyűlés elnöke biztosítja a Ház jogainak gyakorlását, gondoskodik az Országgyűlés tekintélyének megóvásáról, rendjének és biztonságának fenntartásáról, valamint munkájának megszervezéséről.

Ugyanakkor rendreutasítási lehetősége csak az éppen felszólaló képviselők esetében van a házelnöknek.

A házszabály szerint azt, aki felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamelyik országgyűlési képviselőt sértő kifejezést használ, illetve, ha egyébként a házszabálynak a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az elnök rendreutasítja, egyidejűleg figyelmezteti az esetleges második felszólítás következményeire. Az elnök egyidejűleg megvonja a szót attól a felszólalótól, akit (...) másodszor utasít rendre. Nem lehet megvonni a szót, ha az elnök a felszólítások alkalmával nem figyelmeztette a képviselőt a felszólítások következményére - áll a szövegben.

Az ülés félbeszakításának csak egészen különleges esetben lehet helye: ha a parlament ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

A Ház működését ugyanakkor nem csak a házelnök, hanem a házbizottság is befolyásolja; ez a testület a most megalakuló új Országgyűlés esetében péntek este állhat fel. A feladatait felsoroló passzusok alapján több esetében felmerülhet a jelen kérdés házbizottsági tárgyalása: a vonatkozó kitételek szerint például a házbizottság "megvitatja az Országgyűlés működését érintő önálló indítványokat, és ezekkel kapcsolatban állást foglal"; "egyezteti az Országgyűlés működésével kapcsolatos vitás kérdéseket"; "az Országgyűlés elnökének felkérésére megvitatja az Országgyűléshez (annak tisztségviselőihez) érkezett jelentősebb beadványokat (petíciókat, felhívásokat, nyílt leveleket stb.), és véleményezi az ezekkel kapcsolatos esetleges intézkedéseket".

Az ügyhöz kapcsolható még a honatyákat megillető mentelmi jog, amelyet a képviselők jogállásáról szóló törvény szabályoz. A jogszabály szerint a képviselőt a megválasztása napjától megilleti a mentelmi joga, és "a képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntető eljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani, vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni."

Szakértők rámutattak: mivel a jelen ügyben olyan szabálysértési kérdésről van szó, ami pénzbírsággal sújtható, az őrizetbe vétel lehetősége a tettenérés esetén sem merülhet fel; büntetőeljárási kényszerintézkedés pedig azért nem, mert az csak bűncselekmény esetén jöhet szóba. Ebből az következik, hogy kényszerintézkedés, például az ülésterembe való belépés fizikai megakadályozása a képviselővel szemben egy szabálysértés esetén nem alkalmazható.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
SZABÁLYSÉRTÉS
PÁRTOK