Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Alkotmányt módosított a törvényhozás

2010.05.21. MTI

Az Országgyűlés 306 igen és 16 nem szavazattal, 35 tartózkodás mellett elfogadta az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot csütörtökön. Előremutatónak és üdvözlendőnek tartja a kisebbségi ombudsman, hogy már 2014-ben helyet kaphatnak a parlamentben a nemzeti és etnikai kisebbségek.

A fideszes Navracsics Tibor és Répássy Róbert, valamint a KDNP-s Rétvári Bence által kezdeményezett alkotmánymódosítás a parlament létszámát legfeljebb kétszáz főben határozza meg és rögzíti, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére további, legfeljebb tizenhárom országgyűlési képviselő választható.

Utóbbi kapcsán az indítványozók rögzítették, hogy egy 1992 óta húzódó alkotmányos mulasztást kívántak pótolni. Kitértek arra, hogy a választási törvény módosításának kell rendelkeznie a kisebbségi képviselők választására vonatkozó speciális szabályokról .

Az alkotmány a módosítás nyomán nevesíti a miniszterelnök-helyettes intézményét.

Az alaptörvénybe bekerült az a rendelkezés is, hogy ha a kormányfő megbízatása halála, választójogának elveszítése, vagy összeférhetetlenségének megállapítása miatt szűnik meg, az új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét a miniszterelnök-helyettes gyakorolja, több miniszterelnök-helyettes esetén pedig közülük az első helyen kijelölt.

A módosítás értelmében a minisztériumok és a kormány alá rendelt szervek alkalmazottainak jogállását, díjazását, továbbá felelősségre vonásuk módját a jövőben külön törvény szabályozza.

A képviselők az alkotmány módosításáról szóló indítványról kétszer is zárószavaztak. Miután a javaslatot gépi szavazással elfogadta a Ház, a házelnök újra szavaztatott róla, jelezve, hogy a Fidesz név szerinti voksolást kért. Mint később, a házbizottság ezzel foglalkozó ülése után a plénum előtt Schmitt Pál bejelentette, a tévedést forgatókönyvi hiba okozta, a gépi szavazás - akkor rögtön ki is hirdetett eredménye - az érvényes.

A törvényjavaslatot a Fidesz-KDNP-s és a jobbikos képviselők támogatták, az MSZP-sek többségükben tartózkodtak, az LMP-frakció tagjai
- egyikük kivételével - nemmel szavaztak.

A házelnök a törvény sürgős kihirdetését kéri majd a köztársasági elnöktől.
 

Kállai Ernő országgyűlési biztos az MTI-nek pénteken úgy fogalmazott: egy másfél évtizedes mulasztásos Alkotmánysértést orvosolt az új összetételű Országgyűlés, így remény és esély nyílt arra, hogy a kisebbségi közösségek által oly sokszor hangoztatott alkotmányos jogaikkal a közösségek élni tudjanak.
Hozzátette: az Alkotmánymódosítással megteremtették a 13 nemzeti és etnikai kisebbségi közösség parlamenti képviseletéről szóló törvény megalkotásának jogi kereteit, így rendeződhet a kisebbségpolitika "eddigi legnagyobb adóssága".

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa emlékeztetett: hivatalba lépésekor, 2007-ben azt a legfőbb célt tűzte maga elé, hogy hatéves megbízatása alatt elérje, az Országgyűlés biztosítsa azt az Alkotmányban is rögzített jogot, hogy a bejegyzett 13 magyarországi kisebbség képviseltethesse magát a törvényhozásban.

Hozzátette: ennek érdekében hívta életre a kisebbségi közösségeket tömörítő II. Kisebbségi Kerekasztalt, s az egyeztető fórum elkészítette, majd 2008 februárjában át is adta a kormánynak egységes javaslatát, amely a jelöltállítás, a választási eljárás és a szavazás menetét is szabályozza. Megjegyezte, nyílt levélben, személyes találkozókon is állásfoglalásokat sürgetett a kérdéssel kapcsolatban, de érdemi lépés nem történt, e helyett az akkori házelnök vezetésével létrehozták a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Fórumát.

Kállai Ernő úgy fogalmazott: elismerés jár az új parlamentnek a bátor lépésért.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ORSZÁGHÁZ
TÖRVÉNYHOZÁS
VÁLASZTÁS