Mint ismeretes, az amerikai törvényhozás mihamarabb szeretné életbe léptetni az új terrorellenes rendelkezéseket, közben azonban a technológiai és személyiségi jogi szakértők óva intenek az elhamarkodott lépésektől. A megfigyelők szerint a probléma annyira szerteágazó, hogy ez a legnagyobb jóakarat ellenére önmagában is lassítja a kérdéskör áttekintését.

A benyújtott javaslatok szerint például minden távközlési és internetes tevékenység figyelhető lenne egyetlen ügyészi jóváhagyással, ráadásul azok a telefonos- és internetszolgáltatók, akik esetleges jogosulatlan felhasználási próbálkozást észlelnek, kötelesek lennének ezt azonnal jelenteni a hatóságok felé. Ennél a kérdésnél már az is számos vita forrása, hogy mi is pontosan a “jogosulatlan felhasználó” fogalma, és ezzel még el sem értünk a javaslat magvához.

Egy másik problémás pont a lehallgatások kiterjesztése. A lehallgatásoknál eddig a tartalom figyelésén volt a fő hangsúly; a jövőben figyelnék a beérkező hívások eredetét, illetve a kimenő hívások célállomását is. Ugyanez a jogosultság érvényes lenne az internetes interperszonális kommunikáció minden formájára is, de a szakértők szerint egyelőre még ez a terület is “eléggé ködös” – jogi vonatkozásaiban is, és akkor a technológiai háttérről még szó sem esett. Hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, a honatyáknak azzal is számolniuk kell, hogy az Antiterrorista Törvény változása két másik törvényre is hat, és ilyen módon vajon nem alakul-e ki jogi összeférhetetlenség vagy ellentmondás. Ezek az 1978-as Külföldi Hírszerzési és Megfigyelési Törvény és az 1968-as Szövetségi Lehallgatási Törvény.