Roma diákok iskolai elkülönítése miatt kártérítést ítélt meg az LB

2010.06. 2. MTI

Miskolci roma diákok iskolai elkülönítése miatt kártérítést ítélt meg a Legfelsőbb Bíróság (LB) szerdán. Magyar bíróság először ítélt meg jogerősen kártérítést oktatási szegregáció miatt.

Az LB jogerős döntését egy öt évvel ezelőtti, miskolci iskolai szegregációval kapcsolatban hozta, és öt érintett roma diáknak ítélt meg fejenként 100 ezer forint kártérítést, a késedelmi kamatokkal együtt.

Az LB indoklása szerint azzal, hogy a miskolci önkormányzat nem változtatta meg időben az iskolai körzethatárokat, "passzív magatartásával, mulasztásával" jogsértést követett el. A bíróság szerint az önkormányzat jogsértése abban nyilvánult meg, hogy "hátrányos helyzetben tartotta" a roma diákokat.

Az LB annyiban változtatta meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság döntését, hogy az egyenlő bánásmódhoz való jog megsértésén túl kártérítést is megítélt az öt egykori diáknak.

Az LB szerint ugyanis nem szükséges a hátrány további bizonyítása, ha egyszer a bíróság jogerősen kimondta, hogy hátrány érte a tanulókat. "Ha nem bizonyították volna a felperesek, akkor az egyenlő bánásmód megsértését az ítélet meg sem állapíthatta volna" - mutatott rá Mészáros Mátyás, a mostani döntést meghozó tanács elnöke.

Mohácsi Erzsébet, az ügyet felkaroló Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány kuratóriumának elnöke az MTI-nek azt mondta, a precedens értékű döntés közvetve mintegy 200 ezer roma gyereket érinthet, akit vagy szegregált oktatási intézményekben, vagy az iskolákon belül elkülönítve tanítanak.

Elmondta, ma Magyarországon 170 szegregált iskola működik, és mintegy 700 településen van jelen az iskolai szegregáció.

A 2004/2005-ös tanévben az öt roma diákot nem engedték átiratkozni a szüleik szerint jobb oktatást biztosító másik, ugyanabban a körzetben lévő iskolába. Mohácsi Erzsébet ezzel kapcsolatban az MTI-nek azt mondta, a mintegy 150 fős szegregált "cigány iskola" valamennyi tanulóját fogadni tudta volna a másik oktatási intézmény, mert lett volna annyi szabad hely. (A szegregált iskola korábban a város - azóta elbontott - cigánytelepéhez tartozott.)

Mohácsi Erzsébet szerint nem az számít, mekkora kártérítést ítélt meg a bíróság (eredetileg fejenként 500 ezer forintot kértek), hanem az, hogy "megállapítást nyert, ha a roma gyerekeket elkülönítik, akkor ezzel hátrányt okoznak, és ennek ára van". Jelezte: a kártérítés csak az érintett tanévre vonatkozik, tehát nem a teljes iskolai képzésre.

Azt hangoztatta, hogy a jogerős döntés nagyon nagy lépés a roma gyerekek integrációja felé. Mint mondta, a céljuk az, hogy a roma gyerekeknek, ahogy mindenki másnak, joguk legyen a minőségi oktatásban részt venni.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
OKTATÁSÜGY
LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG