Munkaügyi jogszabályváltozások 2010-ben

2010.06. 4. Jogi Fórum / dr. Czank Bernadett

A 2010. év több munkaügyi jogszabályban is változást hozott. A Munka Törvénykönyve (Mt.) mellett az utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet, valamint a munkaügyi perekre vonatkozó illetékfizetési szabályok is módosultak. Az eredeti tervektől eltérően egyelőre nem lép hatályba az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.), az erre épülő munkajogi rendelkezések azonban igen, így várhatóan a jogalkalmazás szembe találhatja magát néhány ebből fakadó problémával.

Május 1-jétől változnak a gyermekgondozási ellátások, azaz a GYED és a GYES szabályai a 2010. április 30. után született gyermekek esetében, miként arról már korábbi cikkünkben beszámoltunk.

Február elsejével a felmondási védelem szabályozása változott. A felmondási védelem a munkáltatói rendes felmondással való munkaviszony megszüntetést zárja ki (illetve teszi jogellenessé) a védelem időtartama alatt. Eddig a felmondási védelem a gyermekgondozási segélyt (gyes) igénylő szülőt illette meg a gyermek hároméves koráig akkor is, ha a szülő már visszatért a fizetés nélküli szabadságról. Mivel a fentiek szerint a GYES időtartama két évre csökkent, a felmondási védelem is ekként változhatott volna. Ezzel szemben azonban a jogalkotó kifejezetten fenntartotta a gyermek három éves koráig a védelmi időt azon szülő vonatkozásában, aki a GYES alatti fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette. Ez utóbbi nyilvánvalóan az otthon maradt szülő, így logikus, hogy a védelem is őt kell, hogy megillesse.

Szintén a felmondási védelmet érintő változás, mely a védelem alatt állók körét kibővíti az örökbefogadási eljárásban részt vevő munkavállalókkal. A felmondási védelem az örökbefogadást megelőző úgynevezett gondozási időszak kezdetétől számított hat hónapig, illetve ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás időtartama alatt védi azt a munkavállalót, aki a szülők döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállal. Amennyiben ugyanis valaki gyermeket szeretne örökbe fogadni, ezt egy kötelező gondozásba helyezési időszak előzi meg, amely a szülő-gyermek kapcsolat kialakulásában elsődleges fontosságú időszak.

A bírósági ítélettel munkaügyi ügycsoportra vonatkozóan korlátozott cselekvőképességű munkavállalókra vonatkozó szabályozás lényege, hogy amennyiben a bíróság a munkavállaló cselekvőképességét a munkaviszonyával összefüggésben korlátozta, a munkavállaló jognyilatkozatainak érvényességéhez a törvényes képviselő írásbeli hozzájárulása szükséges többek között olyan esetekben, ha a nyilatkozat a munkaviszony létesítésére vagy megszüntetésére, a munkaszerződés módosítására, vagy a munkáltatói utasítás megtagadására vonatkozik.

A munkavégzéssel összefüggő, illetve a munkaviszony létesítésével, módosításával, megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozatok érvényességéhez továbbra is szükséges, hogy a munkavállaló ezeket személyesen tegye meg. A jogalkotó az új szabályozásban részletesen rögzíti azokat az eseteket, amikor egyéb – azaz a fent felsoroltakon kívül eső – jognyilatkozatait képviselő útján teheti meg a munkavállaló. Egyéb jognyilatkozat lehet például tipikusan a megbetegedés vagy egyéb okból keresőképtelen állapotba kerülés tényének közlése a munkáltatóval. Ezek a jognyilatkozatok írásban meghatalmazott képviselő vagy közeli hozzátartozó útján adhatók. A közeli hozzátartozó azonban csak akkor teheti ezt meg, ha maga a munkavállaló akadályozott a jognyilatkozat megtételében, s ezt megfelelő módon igazolja. Ez utóbbi egyelőre meglehetősen „gumiszabálynak” tűnik, hiszen a jogalkotó valójában arra kötelezi a munkavállalót, hogy a munkáltató felé azt igazolja, hogy nem tudja személyesen bejelenteni a jognyilatkozat megtételében való akadályoztatását.

Kisegítő szabályként rögzíti a törvény, hogy amennyiben a munkavállaló, illetve képviselőjének nyilatkozatai eltérnek, úgy a munkavállalóét kell érvényesnek tekintetni.

A munkáltató által fizetett napi munkába járással és hazautazással kapcsolatos költségtérítés mértéke idén május 1-jétől egységesen a bérlet vagy menetjegy árának legalább 86%-a (korábban a vasúti jegy árának 86%-át, egyéb tömegközlekedés esetén a jegyár 80%-át kellett téríteni). A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés felső plafonja idén legfeljebb havi 30 ezer forint lehet. Munkába járás címén továbbra is csak akkor kell utazási költségtérítést fizetni, ha a dolgozó lakóhelye (tartózkodási helye), illetve munkahelye más-más településen van. Újdonság ugyanakkor, hogy bekerül a térítésköteles körbe az országhatáron kívülről történő bejárás és a hétvégi hazautazás is.

Hétvégi hazautazásról akkor beszélhetünk - olvasható a rendelet szakmai indokolásában -, ha a munkavállaló a munkahelye könnyebb megközelíthetősége érdekében választja ki tartózkodási helyét, ahonnan aztán hetente egyszer hazautazik. Ebben az esetben tehát a munkahelye, a tartózkodási helye, valamint az állandó lakóhelye (ahova hazautazik) is más-más településen van. Például egy budapesti munkahelyű munkavállaló érdi albérletben lakik, azonban minden hétvégén hazautazik dunaújvárosi otthonába, ahol az állandó lakóhelye van. Ilyenkor tehát megilleti költségtérítés napi munkába járás, valamint hétvégi hazautazás jogcímén is.

A határon átnyúló kapcsolatok mindennapivá válása miatt a külföldre történő hazautazás esetén is a fentiek szerint kell térítenie a munkáltatónak a munkavállaló útiköltségeinek 86%-át.

Fontos változás a korábbiakhoz képest, hogy a munkavállalónak a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkoznia kell a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.

Az autóval járók vonatkozásában a költségelszámolás szabályai nem változtak, a mértéke továbbra is – a személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében - 9Ft/km, s csak azok vehetik igénybe, akik tömegközlekedéssel nem, vagy csak számottevő várakozás árán tudnának eljutni a munkahelyükre, illetve onnan a lakóhelyükre.

A rendelet lehetővé teszi, hogy a munkáltató mozgáskorlátozottsága vagy egyéb egészségkárosodása miatt tömegközlekedési eszközzel közlekedni nem képes dolgozó esetében a közigazgatási határon belüli munkába járást is megtérítse.

2008. februárjában a munkaügyi perekben alkalmazandó költségszabályok munkavállalói szempontból rendkívül hátrányosan módosultak. Addig a munkavállalót feltétel nélküli, őt az ügy jellegére tekintettel megillető költségmentesség, úgy nevezett tárgyi költségmentesség (azaz mentesség az illeték, szakértői díj stb. megfizetése alól) illette meg. 2008 februárjától ennek a helyébe az ún. költségfeljegyzési jog lépett, azaz abban az esetben, ha a munkavállaló elveszette a pert, utólag köteles volt megfizetni az államnak járó illetéket és az esetleges egyéb költségeket.

2010. január 1-jétől a jogalkotó a munkavállalói költségkedvezmény megállapításáról és érvényesítéséről szóló 73/2009. (XII. 22.) IRM rendeletben ismét változtatott a munkavállalók számára méltánytalan helyzeten, ennek következtében a munkaügyi perben félként résztvevő munkavállaló munkavállalói költségkedvezményre jogosult, ha a per által érintett munkaviszonyból származó bruttó havi átlagkeresete nem haladja meg a KSH által közzétett, megelőző második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének kétszeresét. Ez az összeg 2008. évben 198.741,- Ft-nak felelt meg, azaz az a munkavállaló jogosult a kedvezményre, akinek a havi bruttó munkabére nem haladja meg a 397.482,- Ft-ot. A költségkedvezmény nem automatikus, azaz kérelmezni kell, illetve igazolni a jövedelmet.

„Mint ismeretes, az Alkotmánybíróság április 26-ai döntése nyomán, május 1-jén nem lép életbe az új Ptk. I. és II. könyve, ugyanakkor előállt az a helyzet, hogy a Munka Törvénykönyvének az új Ptk-val összefüggő módosításai a jelenlegi állapot szerint május 1-jén mégis hatályba lépnek, hiszen azok jelentős része a Magyar Közlönyben kihirdetésre került. Azáltal, hogy a Ptk. mégsem lép életbe, viszont a rá épülő munkaügyi szabályok megváltoztatásra kerültek, akár jogalkalmazási problémák is előfordulhatnak majd, arról nem is beszélve, hogy a jogbiztonságnak és a következetes jogalkalmazásnak alapfeltétele, hogy a különböző egymásra épülő szabályok koherensek legyenek” – hívja fel a figyelmet a jövőben előforduló esetleges anomáliákra Máriás Attila, a BDO Magyarország könyvvizsgáló, adó- és pénzügyi tanácsadó cég munkaügyi szaktanácsadója.

Kapcsolódó cikkek:

Mateklecke csak szülőknek - A gyermekvállaláshoz kapcsolódó támogatások rendszere - 1. rész→

Mateklecke csak szülőknek - A gyermekvállaláshoz kapcsolódó támogatások rendszere - 2. rész  - A TGYÁS és a GYED

  • kapcsolódó anyagok
MUNKAJOG
POLGÁRI JOG
PTK