Jogállamfigyelő - EKINT-jelentések az alkotmányosság alapvető követelményeinek érvényesüléséről

2010.06. 8. Jogi Fórum / EKINT

Az Eötvös Károly Intézet – mivel - álláspontja szerint - az államszervezeten belüli önreflexió a jelenlegi közjogi helyzetben csak korlátozottan működhet – a közhatalmon kívül álló megfigyelőként rendszeres jelentésekben elemzi az alkotmányosság alapvető követelményeinek érvényesülését.

Rendszeres jelentés a jogállamiság állapotáról

A 2010-ben megválasztott parlament megalakulásával új, eddig nem tapasztalt helyzet állt elő a Magyar Köztársaság történetében: a parlamenti mandátumok harmadánál is kevesebb képviselővel rendelkező, megosztott ellenzék - az Intézet álláspontja szerint - a kívánatosnál kevésbé lesz képes komoly ellensúlyként elvárható ellenőrzési feladatait ellátni. Ebben az új helyzetben felértékelődik az Országgyűlés és a közhatalom körein kívüli kontroll jelentősége. A kormányoldalt az alkotmánymódosítás formai korlátja nem köti, kétharmados többségével, ha akarja, viszonylagossá teheti a kormányt ellensúlyozni hivatott hatalmi ágakat is, azok függetlensége az eddiginél sérülékenyebb. Az államról és az azt fenntartó polgárról, valamint a jogokról szóló viták csúszós lejtőre kerülhetnek, kétségessé válhatnak az 1990-es jogállami forradalom és az általa alkotott köztársaság értékei - véli az EKINT. A közhatalom-gyakorlás ellenőrzésének hagyományos megoldásai hosszabb időre meggyengülnek, ez pedig felértékeli azoknak az intézményeknek a tevékenységét, amelyek függetlenek a kormánytöbbségtől és az ellenzéktől egyaránt.

Mivel az államszervezeten belüli önreflexió a jelenlegi közjogi helyzetben csak korlátozottan működhet, a közhatalmon kívül álló megfigyelőként  az Intézet - a HVG és az Eötvös Károly Intézet (EKINT) közös vállalkozása keretében - havonta rendszeresen mérlegre teszi, miként áll az ország az alkotmányosság alapvető követelményei terén.

Az EKINT a következő követelményeket érvényesítő tematika szerint kívánja szemmel tartani a közhatalmat:

  • Az alkotmányvédelem, ezen belül az alapjogvédelem elért szintje nem csökkenthető.
  • A közhatalom független intézményeinek a parlamenti többség és a kormányzat befolyásától mentesen kell működniük, csak így őrizhetik meg arcukat, a közhatalom gyakorlását pedig a valóban független intézmények folyamatos kontrolljának kell legitimálnia.
  • Fontos, hogy a parlamentáris rendszer határozza meg továbbra is alkotmányos berendezkedést, a kormányzat parlament előtti felelőssége és a parlamenti ellenőrzés intézményei nem gyengíthetők.
  •  A közhatalom gyakorlása legyen átlátható, a köz-hatalmat gyakorló szervezetek és személyek pedig legyenek számon kérhetőek, az információszabadság elért szintje fejlesztendő, a visszalépés nem elfogadható.
  • A szólás szabadsága csak az alapvető jogok védelmében, és csak arányos mértékben korlátozható, a politika befolyásától mentes sajtó és média szabadságát biztosítani kell.
  • Minden ember individuumként és közössége részeként is egyenlő méltósággal rendelkezik, ennek minden állami meg-nyilvánulást át kell hatnia.

E témakörök szerint az Intézet folyamatosan értékelni fogja a közhatalomnak az alkotmányosságot érintő lépéseit és terveit, a törvényjavaslatokat, továbbá a jelöléseket a közjogi pozíciókra. Az egy-egy konkrét kérdésről kialakított saját álláspontját az EKINT rendre szembesíti az alkotmányjoggal hivatásszerűen foglalkozó szakemberek körében végzett véleménykutatás eredményével is. A havi elemzéseket továbbá minden alkalommal kiegészíti a tendenciákat egyetlen mutatószámban kifejező, állandó kérdéseken alapuló HVG-EKINT jogállamiság-index. A kutatást és az elemzéseket az EKINT munkatársai – Majtényi László, Miklósi Zoltán, Navratil Szonja, Szabó Máté Dániel és Vissy Beatrix – készítik.

Havi jelentések:

2010. május: Havi jelentés (kiemelten a kétharmadról), és rövid összefoglaló (megjelent a HVG 2010. június 3-i számában)

A Jogállamfigyelőhöz kapcsolt Jogállamiság-index készítésének módszertan →

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ORSZÁGHÁZ
EKINT