Problémás otthonszülések, kidolgozatlan szabályozás - A vádak ismertetésével megkezdődött a Geréb-per

2010.06. 9. MTI

Az ügyészi vádirat ismertetésével megkezdődött Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász és négy vádlott-társának büntetőpere kedden a Fővárosi Bíróságon. Kiss Veronika ügyész az elsőfokú tárgyaláson négy különböző otthonszülési ügyhöz kapcsolódóan olvasta fel a foglalkozás körében elkövetett, halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétségéről, és más bűntényekről szóló vádakat.

A vád ismertetésekor az ügyész kiemelte, hogy a négy ügyből Geréb Ágnes háromban érintett, ezek 2003-ban, 2006-ban és 2009-ben levezetett otthonszülések voltak. A 2003-as eset kapcsán egy egészségügyi szakember véleményét idézte: az otthonszülés a hatályos szabályozás szerint nem megengedett.

A 2003 karácsonyán levezetett szülésnél segédkezett Király Ágnes szülésznő másodrendű vádlott, míg Frigyes Júlia harmadrendű és Németh Mónika negyedrendű vádlott "asszonytársi" minőségben volt jelen. A megszületett ikerpár második tagja világra jövetelekor nem lélegzett, próbálkoztak az újraélesztésével, majd ennek sikertelensége után kihívták az újszülöttmentőket, akikkel viszont a harmadrendű vádlott nem közölte, hogy ikerszülés történt - mondta az ügyész.

Ismertetése szerint a másodrendű vádlott nem végezte kielégítően a mesterséges lélegeztetést, a gyermeket ezért a kórházban intubálni kellett. A tartós oxigénhiány miatt az újszülött súlyos agykárosodást szenvedett, fél év múlva bekövetkezett haláláig gyomorszondán keresztül táplálták.

Kiss Veronika megjegyezte: a négy vádlott foglalkozási szabályszegést követett el, megsértették az egészségügyi törvényt, valamint a magzat életének védelméről szóló törvényt. Ez utóbbit azért, mert nem biztosították a megfelelő feltételeket az ikerterhesség során esetlegesen fellépő komplikációk elhárítására. Így nem állt rendelkezésre jól felszerelt intenzív centrum, valamint koraszülött részleg. Az ikerszülésnél a 2003-ban hatályos tankönyv előírásai szerint két szülész-nőgyógyásznak és két másik szakorvosnak is jelen kellett volna lennie, valamint műtőt is rendelkezésre kellett volna bocsátani - mutatott rá.

Az ügyész idézte a szülészeti és nőgyógyászati szakmai kollégium 2002-es állásfoglalását is, amely "a választott otthonszülést annak veszélyeztető volta miatt elvetette". Geréb Ágnes annak ellenére szervezte meg a sértett otthonszülését, hogy tudta: a tervezett otthonszülés nem megengedett - hangsúlyozta.

A második ügyről az ügyész elmondta: Király Ágnes a XI. kerületben vezetett le szülést annak ellenére, hogy tudott a sértettnél fellépő komplikációkról. A szülés után a kismama "életveszélyes, kivérzett állapotba került", ezért a másodrendű vádlott kihívta a mentőket, akik kórházba szállították a szülő nőt és gyermekét. Az ügyész szerint Király Ágnes "jogosulatlanul fejtett ki az orvosi gyakorlat körébe tartozó, előre elhatározott ellátási tevékenységet", amely során a szülészeti-nőgyógyászati szakkollégium állásfoglalását megsértette.

Az ügyész arról is beszélt, hogy a Geréb Ágnes által vezetett Napvilág Születésház nem kapott engedélyt szülészeti tevékenységre az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattól.

A harmadik esethez fűződően elmondta: az elsőrendű vádlott annak ellenére nem tekintette veszélyeztetettnek a szülő nőt, hogy elmúlt 35 éves, és pajzsmirigy-betegségben szenvedett. A szülés során tűvel repesztette ki a magzatburkot, majd a méhszáj összehúzódott, és nem tudott világra jönni a magzat törzse. Amikor a kihívott mentők megérkeztek, a magzat már halott volt.

A vádlott annak ellenére vállalta a sértett otthonszülésének levezetését, hogy tudta: a hatályos jogi szabályozás szerint a tervezett otthonszülés nem megengedett, a megfelelő szülés levezetéséhez pedig a tárgyi és személyi feltételek nem voltak adottak, sőt a szülés levezetésekor sem tanúsította a tőle elvárható gondosságot, nem vizsgálta folyamatosan a magzatot, ami által nem csak a magzat, hanem a szülő nő életét is veszélyeztette - összegezte.

A negyedik esetről Kiss Veronika kiemelte: Schanda Mónika 2009-ben vezette le a sértett szülését a Geréb Ágnes által vezetett születésházban. A szülés után két vérzés is fellépett, az elsőt el tudták állítani, a másodikat már nem, mert ebben az esetben nem adtak be oxytocint a méhlepény mihamarabbi megszülése érdekében, mindössze masszírozták a sértett hasfalát. A kihívott mentők kivérzett állapotban találták a kismamát, kórházba vitték, és ott minden problémát megoldottak.

Magyarországon évente 500-600 gyerek jön a világra kórházon kívül és évek óta vita van az otthonszülés jogi szabályozásáról.

Civil szervezetek szerint alkotmányellenes helyzet áll fenn a tervezett otthonszülés hazai szabályozásával kapcsolatban, ugyanis az állam a rendszerváltás óta nem rendezi az otthonszülés és az abban szaksegítséget nyújtók helyzetét. Az alkotmányból levezethető önrendelkezési jogból és az egészségügyi törvényből is egyértelműen következik, hogy a várandós édesanyának jogában áll szabadon eldönteni, hol és milyen körülmények között kívánja világra hozni gyermekét, ha ezt biztonságos feltételek mellett teheti. Ezt a választását nemhogy korlátozni nem lehet, de az állam köteles biztosítani az otthonszülés jogi, fizikai és finanszírozási hátterét is.

Az otthonszülés kérdésében megszólalt korábban az ombudsman is, aki az otthonszülés jogi és etikai feltételrendszerének, valamint szakmai minimumkövetelményeinek kidolgozását kéri a jogalkotótól és a szakmától.

2008 nyarán az akkori Egészségügyi Minisztériumban ugyan elkészült egy jogszabálytervezet, de nem lépett életbe.

Geréb Ágnest 2007-ben három évre eltiltották szakorvosi tevékenységétől.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
JOGALKOTÁS