A Magyar Helsinki Bizottság csütörtökön nyílt levélben kérte Sólyom László köztársasági elnököt, hogy előzetes normakontroll céljából forduljon az Alkotmánybírósághoz a “három csapás” néven ismertté vált törvényt ügyében.
A Büntető törvénykönyv (Btk.) kedden megszavazott módosítása egyes esetekben kizárja az egyéniesítést és kötelezően kiszabandó életfogytig tartó szabadságvesztést ír elő, ami a Magyar Helsinki Bizottság szerint sérti a bírák szabad mérlegelési jogát, és ellentétes az alkotmányos büntetőjog elvével.
Az új jogszabály – a Bizottság álláspontja szerint – arra kötelezi a büntetőbíróságokat, hogy ne mérlegeljenek a büntetés kiszabásakor, és akár egymástól teljesen eltérő eseteket is azonosan szankcionáljanak. Így például egy testi sértés miatt háromszor szabadságvesztésre ítélt személy büntetése megegyezik az egy alkalommal súlyos testi sértésért és kétszer emberölésért elítélt személy büntetésével. Mindez összeegyeztethetetlen az alkotmányos büntetőjog elvével hiszen a büntetéskiszabás előírásainak az a rendeltetése, hogy lehetővé tegyék az arányos és a bűnösségi körülményekkel összhangban álló büntetések kiszabását – véli a Bizottság.
A nyílt levél szövege teljes terjedelemben elolvasható →
Az Országgyűlés kedden 253 igen, 61 nem szavazattal és 45 tartózkodás mellett fogadta el a Btk. módosítását, amely többek között bevezeti a “három csapás” néven ismertté vált rendelkezést, visszaállítja “a középmértékes büntetést”. A törvénymódosítás “a bűnhalmazatban lévő legsúlyosabb bűncselekmény” büntetési tételének felső határát a kétszeresére emelte, ha azok közül legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekmény.
Kapcsolódó cikk:
