Egy autósok tízezreit érintő egyedi ügyben hozott legfelsőbb bírósági határozatot ismertet hétfőn Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság szóvivője, melyben arról kellett dönteni: gyorshajtás esetén a személygépkocsi tulajdonosa köteles-e a hatóság felszólítására megnevezni azt a személyt, aki autóját vezette.
Lomnici Zoltán az MTI-nek elmondta: tudomása szerint most először születik ebben a típusos esetben ilyen magas szintű bírói döntés, amely általánosságban is érinti a hatóság adatgyűjtésének határait, alkotmányos korlátait.
A szóvivő a konkrét ügyet ismertetve elmondta: a közigazgatási per felperesétől a rendőrség visszavonta a tulajdonában lévő személygépkocsi forgalmi engedélyét. A rendőrségi határozat indoklása szerint azért, mert a gépjárművel sebességtúllépés szabálysértését követték el és a tulajdonos nem tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségének.
A gyorshajtást követően kipostázott kérdőív kitöltésekor ugyanis csak annyit közölt a tulajdonos, hogy egy családtagja vezette az autót, ám a konkrét személyt nem nevezte meg. A felperes fellebbezése nyomán a másodfokon eljáró felettes rendőrhatóság is azzal érvelt, hogy a gépkocsi-tulajdonos jogos ok nélkül tagadta meg az adatszolgáltatást.
Ezt követően támadta meg közigazgatási perben a tulajdonos a rendőrségi döntést, ám az első fokon eljáró bíróság, keresetét elutasítva, hatályában fenntartotta a szabálysértési határozatot. A felperes ez ellen a bírósági döntés ellen is fellebbezett, így került a közigazgatási per a Legfelsőbb Bíróság elé.
A felperes az eljárás során egyenesen az alkotmányra hivatkozott, amikor jogsértőnek minősítette, hogy azért vonják vissza forgalmi engedélyét, mert nem nevezi meg konkrétan azt a személyt, aki autóját vezette.
Lomnici Zoltán szóvivő hétfőn ismerteti az ügyben nem nyilvános tanácsülésen korábban meghozott legfelsőbb bírósági döntést.
