Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Felelősségre vonható-e a panaszos? - Rendészeti Panasztestület: Jogszabályi szinten kellene megoldani a kérdést

2010.06.16. MTI

A Független Rendészeti Panasztestület szerint rendezni kell, hogy a panaszos, beadványa alapján, felelősségre vonható-e - olvasható a testület elmúlt évi tevékenységéről készített, szerdán bemutatott jelentésében.

A jelentés összefoglalója szerint a panaszjoggal kapcsolatban visszásságot okoz, hogy nincs rendezve: a bűnüldözési érdek igazolhatja-e, hogy a rendőrség a panaszeljárásban tudomására jutott adatokat más (szabálysértési vagy büntető) eljárásban a panaszos felelősségre vonására felhasználja.

Vagyis a panaszosnak jelenleg számolnia kell azzal, hogy míg panasztétele hiányában elkerülheti a felelősségre vonást, beadványa alapján azonban azonosíthatóvá válik a személye, rekonstruálhatóvá jogellenes cselekménye, és ezért felelősségre vonható. A panasztestület szerint a tavaly augusztus 22-ei, a Magyar Gárdához köthető rendezvénnyel kapcsolatban merült fel ez a kérdés.

Tavaly augusztus 22-én több száz rendőr intézkedett Szentendrén egy magánterületen, ahol a Jobbik "családi napjának" keretében a jogerősen feloszlatott Magyar Gárda egyenruháját viselő mintegy félezer ember tett esküt.

A panasztestület elmúlt évi munkáját bemutató szerdai sajtótájékoztatón Féja András, a testület tagja elmondta: a konkrét ügyben egy panasszal összefüggésben a rendőrség szabálysértési eljárást indított a panaszos ellen, mivel ő a panaszában maga számolt be a szabálysértés elkövetéséről.

Mint mondta, ha ez a jelenség tömegessé válik, akkor vissza is tarthatja az állampolgárokat a panasztételtől, mivel a panaszban kénytelenek olyan tényeket leírni, amelyekkel magukat szabálysértés, illetve bűncselekmény elkövetésével hozzák összefüggésbe - mondta.

Kádár András, a testület tagja szerint jogszabályi szinten kellene kimondani, hogy a panaszból megismert tény alapján ne indulhasson szabálysértési eljárás, illetve csak a kérdéses jogellenes cselekmény súlyára tekintettel, vagyis bizonyos bűncselekményi kör meghatározásával.

Megduplázódott a panaszok száma

A Független Rendészeti Panasztestülethez tavaly kétszer annyi panasz érkezett, mint 2008-ban; a leggyakrabban, az esetek 17 százalékában az igazoltatást kifogásolták - közölte Kaltenbach Jenő, a testület elnöke a szervezet elmúlt évi tevékenységét bemutató szerdai, budapesti sajtótájékoztatón.

Mint mondta, az esetek 31 százalékában a tisztességhez eljáráshoz való jog, 17 százalékában az emberi méltóság, 16 százalékában a személyi szabadsághoz fűződő jog sérelmét kifogásolták a panaszosok. A "tipikus panaszkodó" budapesti, középkorú férfi, aki feltehetően utcai rendezvény kapcsán tesz panaszt - tette hozzá. (A legfiatalabb panaszos egyébként 2009-ben 16 éves volt, a legidősebb pedig 81 éves).

Kaltenbach Jenő elmondta: a panaszok 41 százaléka budapesti, 11 százaléka Pest megyei rendőri intézkedéssel volt összefüggésben, azaz a testülethez érkezett panaszok több mint fele érkezett a fővárosból és Pest megyéből.

A testülethez tavaly 737 panasz érkezett, ezekből érdemi vizsgálat nélkül (például határidő-túllépés miatt) többet elutasítottak. Az elmúlt évben (a 2008-ban érkezett, de még el nem bírált ügyekkel együtt) összesen 457 beadványt vizsgáltak. Három nagy ügy volt: a július 4-ei Erzsébet téri demonstráció feloszlatása, az augusztus 22-ei szentendrei gárdistaavató feloszlatása és a március 15-ei rendőri fellépés.

Kaltenbach Jenő egy kérdésre válaszolva elmondta: az esetek több mint fele a Magyar Gárdával volt összefüggésben, és az összes ügy 17 százaléka az intézkedést kifogásolta. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a kutatások szerint az igazoltatások hatékonysága minimális, az inkább "pótcselekvésnek tűnik". Hozzátette: gyakoriak a közlekedési ellenőrzésekből származó panaszok is, amelyekben az eljárás hangnemét, módját kifogásolják.

Kifejtette: a szervezetnek viszonylag rövid idő, három hónap áll a rendelkezésére arra, hogy kivizsgáljon egy ügyet, ez a panaszok tömeges érkezésekor, mint például tavaly az Erzsébet téri rendezvény feloszlatása után, jelentős munkaterhet ró a testület öt tagjára és munkatársaikra.

A testület munkájáról szólva megjegyezte: a panasztestület állásfoglalását az országos rendőrfőkapitány nem köteles elfogadni, amikor közigazgatási határozatot hoz a panasz elbírálásáról. Tapasztalatuk szerint egyébként a főkapitány indoklása (amelyben az esetek túlnyomó többségében elutasítja a panaszt) gyakran formális.

A szervezet szerint szükséges lenne a hatáskörük bővítése, erről Ferenczy Nóra beszélt részletesen. Mint mondta, gyakorlatilag az ombudsmanok jogosítványait szeretnék kiharcolni maguknak, hiszen a Független Rendészeti Panasztestület gyakorlatilag egy kollektív ombudsmani testület.

Szükségesnek tartják a testületet felruházni azzal a jogosítvánnyal, hogy hivatalból is lefolytathasson eljárást, s a felvilágosításkérés részletszabályainak lefektetését is szeretnék elérni. A rendőröktől egyes ügyekben nyilatkozatot kérhetnek, de fontos lenne, ha ez ne önkéntes legyen, hanem meghatározzák, mikor lehet megtagadni a nyilatkozatot.

Kiemelte, hogy a vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú tagjai bizonyos feltételek esetén ugyanolyan intézkedéseket foganatosíthatnak, mint a rendőrök, azaz előállíthatnak, bilincselhetnek, de ezen intézkedések ellen nem lehet a panasztestülethez fordulni, csak az eljáró szervhez; ezen is változtatni kellene véleménye szerint.

Kaltenbach Jenő megjegyezte: az Európa Tanács kínzás és embertelen vagy megalázó büntetések, illetve bánásmód megelőzésére alakult bizottsága (CPT) június elején tette közzé Magyarországról készített beszámolóját. Ebben üdvözölte a panasztestület 2008-as életre hívását, valamint javasolta, hogy bővítsék a testület hatáskörét, hogy hivatalból is tudjon eljárást kezdeményezni, valamint nyomozati jogkört kapjon.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
GYÜLEKEZÉSI JOG
RENDŐRSÉG
SZABÁLYSÉRTÉS