Nem jelent megoldást az ingatlanok elárverezése, az csak az önálló bírósági végrehajtóknak jó, akik hatalmas jutalékot kapnak az ügylet után – mondta Lénárt Mariann, a Banki Hitelkárosultak Egyesületének elnöke kedden.
Az ujságíró annak kapcsán kereste meg a civil szervezet elnökét, hogy kedden a XXII. kerületben a jogerős bírósági végzés birtokában kilakoltattak egy négygyermekes családot, mert mintegy 21 millió forintos tartozást halmoztak fel.
Lénárt Mariann elmondta: a konkrét esetet nem ismeri, mert nem volt ügyfelük a kilakoltatott család. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy bár a kormány elfogadta a kilakoltatási moratóriumról szóló rendeletet, “onnan kezdve, hogy önálló bírósági végrehajtó árverezi el az ingatlant, a végrehajtók úgy veszik, hogy rájuk ez nem alkalmazható, mert az ügyfél szerződése határozza meg, hogy milyen árverésben vesz részt”.
Megjegyezte, hogy az árverezés nem jelent megoldást, ugyanis a bankok gyakran a kihelyezett tőkét sem nyerik vissza az ingatlan eladásából. Tapasztalatuk szerint a bankok mostanában nem adják olyan gyorsan végrehajtásra az ingatlanokat, mint eddig, mert belátták, hogy az nem hatékony és költséges.
“Az árverés nem lehet eszköz arra, hogy mindenki jól járjon: egyvalaki jár jól, azok az önálló bírósági végrehajtók, akik hatalmas jutalék fejében kapják a díjakat” – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy más megoldást kell találni a helyzetre.
Szavai szerint a bankokat kötelezni kellene arra, hogy tárgyaljanak az ügyféllel a hitel törlesztésének könnyítéséről. Bár ezt a bankok a tavaly elfogadott magatartási kódexben vállalták, de szerinte még mindig sokat kell harcolni, hogy az ügyfelek elérjék a könnyítést, ugyanis a bankok arra hivatkoznak, hogy a betétesek pénzét biztonságban kell tudniuk.
Mint mondta, nem látnak ugyan rá a hitelezésre, a teljes hitelállományra, de a PSZÁF statisztikájából, a 60 és 90 napnál régebben fizetett hitelek számából és a rossz adósok központi listáján (BAR-lista) szereplők számának folyamatos növekedéséből úgy becsülik, 200-300 ezer családnak jelent gondot a következő havi törlesztőrészlet kifizetése, vagy már késedelemben is vannak, amiből előbb-utóbb felmondott hitel lesz.
Mint hangsúlyozta: készülnek egy javaslatot benyújtani a kormánynak, mert álláspontjuk szerint “végig kell gondolni”, mi lesz, ha újra lesznek árverések, ugyanis meglátásuk szerint a követeléskezelés, a “ki kinek tartozik” kérdése “nagy szürke folt”, és ebből adódnak a kedden történtekhez hasonló esetek.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányzati Kommunikációs Államtitkársága az esettel kapcsolatban közölte: az eset nem tartozik a kormány 194/2010. számú rendeletének hatálya alá, amely a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról rendelkezik. Ez a rendelet hatályos, a keddi intézkedés viszont nem ütközik az említett jogszabályba – hangsúlyozta az államtitkárság.
Mint írták, a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól kapott információk alapján “a kiürített lakás használója korábban egy bank adósa volt, fizetésképtelensége miatt a moratórium hatályba lépése előtt a pénzintézet az ingatlant értékesítette egy magánszemély számára”.
“A mai intézkedés csupán a tulajdonos jogos birtokba kerülését szolgálta” – olvasható a közleményben.
Mint hozzátették: “a kormány célja a moratórium meghosszabbításával éppen az volt, hogy ilyen helyzetbe más magyar állampolgárnak ne kelljen kerülnie”.
A kilakoltatás helyszínén felmerült, hogy jogtalan a kilakoltatás, mert jelenleg moratórium van érvényben.
A kilakoltatási moratóriumot a Bajnai-kormány rendelte el a téli időszakra. Orbán Viktor miniszterelnök június 8-án bemutatott, 29 pontos akciótervében már szerepelt ennek az időszaknak a 2010 év végéig történő meghosszabbítása, majd a kormány június 10-ére datált, 194/2010. számú (a Magyar Közlöny 2010. évi 99. számában megjelent) rendelete ezt a moratóriumot be is vezette. A kihirdetésével egyidejűleg hatályba lépő rendelet megfogalmazása szerint “a kötelezett által lakott lakóingatlan (…) 2010. december 31-éig nem értékesíthető, árverési hirdetmény csak ezen időpontot követően tehető közzé”.
Kapcsolódó cikk:
Felelős hitelezés – December 1-től hatályban a banki Magatartási Kódex →
