Gazdasági akcióterv - Június 30-án dönt a kormány az idei évet érintő pontokról

2010.06.24. MTI

Június 30-i ülésén dönt a kormány az Orbán Viktor miniszterelnök által két hete bejelentett, 29 pontos gazdasági akcióterv idei évet érintő elemeiről - tudta meg az MTI több forrásból. Az akcióterv egyes pontjairól már döntött a kabinet vagy az Országgyűlés, és van olyan, amely a napokban került majd a Ház elé.

A kormány döntését követően kerülnek a parlament elé a 29 pont azon elemei, amelyek idén lépnek hatályba; az Országgyűlésnek három hét alatt kell "eljuttatnia" a törvényjavaslatokat a zárószavazásig, hiszen a Ház július 19-én ülésezik utoljára a nyári szünet előtt.

Az idén lépne hatályba - akár július 1-jei visszamenőleges hatállyal -, hogy 15-ről 10 százalékra csökken a társasági adó minden cégnél az adózott eredmény első 500 millió forintjáig, megszűnik 10 kisadó, és idei lépés az is, hogy a bérbeadás, a pálinkafőzés, az adományozás, az élelmiszer-kistermelés, valamint az alkalmi foglalkoztatás esetében egyszerűbb lesz az adminisztráció.

Szeptembertől lenne hatályos a 200 milliárd forintra emelt hitelintézeti járulék, azaz a bankadó.

Törvényt kell módosítani a 98 százalékos, végkielégítéseket terhelő adó bevezetéséről is a költségvetési szférában.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaság című napilapban a héten megjelentetett írásában jelezte: a társasági adóval 70 milliárd forintos, a kisadókkal pedig 15 milliárd forint körüli bevétel esik ki a büdzséből; az első akcióterv 29 lépése közül a bankadó, a 120 milliárd forintos rendkívüli költségvetési megtakarítás és a 98 százalékos, végkielégítéseket terhelő adó együtt 5,1-ről 3,8 százalékra csökkentik a várható költségvetési deficitet, ezzel visszaállítják az egyensúlyt.

A 29 pontból a kabinet már többet "kipipálhat": az Országgyűlés elfogadta azt a törvényt, amely áfamentessé teszi a közcélú adományozást.

Az akciótervről szóló bejelentés másnapján, június 9-én Fellegi Tamás, nemzeti fejlesztési miniszter közölte: az állami vállalatoknál bértömeg-szabályozásra tér át a kormány, amelynek keretében legalább 15 százalékkal csökken a költségvetésből kiáramló összeg, a vagyonkezelő alá tartozó vállatoknál a 2009-ben kifizetett 322 milliárd forint összes bérköltség 2010-ben 48 milliárd forinttal, azaz 274 milliárdra csökken.

Elmondta azt is, hogy igazgatóság csak a stratégiainak számító nagy állami vállalatoknál marad, az igazgatósági tagok száma így 55-60-ra csökken a jelenlegi 319-ről. A kiemelt vállalatok közé sorolta egyebek mellett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt (MNV), a Magyar Fejlesztési Bankot, a Szerencsejáték Zrt-t, a Magyar Villamos Művek Zrt.-t, a Postát, és a MÁV-ot.

Az fb tagok számát 640-ről 450-re csökkentik - tette hozzá a miniszter.

Az Országgyűlés elfogadta azt a törvényt, amely kimondja, hogy legyen ismét hatósági áras a kisfogyasztói energia, és még egy évig a hatósági áras gázpiacon vásárolhatnak földgázt a távhőtermelők; az egyetemes szolgáltatók lakossági és kisfogyasztói árait újra az illetékes miniszter határozza meg.

A fideszes politikusok a parlament elé terjesztették azt a 2010-es költségvetést módosító indítványukat, amellyel 15 százalékkal csökkentik a pártok idei év hátralévő részében az állami támogatást.

A kormány rendeletben döntött arról is, hogy év végéig meghosszabbítja a kilakoltatási moratóriumot.

A parlament előtt van már az egyszerűsített foglalkoztatás "életszerűbb szabályait" szolgáló törvényjavaslat is.

A kormány mindemellett június 18-i rendeletében több mint 110 milliárd forintnyi állami spórolásról hozott döntést.

Ezek között 40 milliárd forintot zárolt az irányítása alá tartozó fejezetek fejezeti kezelésű előirányzatainál és az intézmények dologi kiadásainál. Összesen 1,2 milliárd forintot kell befizetniük a büdzsébe a tisztán saját bevételből gazdálkodó intézményeknek; a kormányhivataloknak pedig azt javasolja a kabinet, hogy összesen 800 millió forintot takarítsanak meg.

A kormány zárolt a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapnál 16 milliárd forint összegű, még nem folyósított támogatást, a Nemzeti Kulturális Alapnál pedig 2 milliárd forintot.

A kabinet törölte a Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetéhez tartozó pénzügyigazgatás korszerűsítésének előirányzatából még fel nem használt 1118,3 millió forintot, valamint erről az előirányzatról a Magyar Államkincstárhoz átcsoportosított 1089 millió forintot.

Ezek mellett a fejezeti kezelésű előirányzatok, továbbá a központi és társadalombiztosítási költségvetési szervek 2010. június 30-án meglévő előirányzat-maradványaiból a nemzetgazdasági miniszter az érintett tárcákkal együttműködve 30 milliárd forintot zárol.

A rendelet szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) 2010-ben 5 milliárd forintot kell befizetni a központi költségvetésbe.

A kormány felhívta a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy az állami vagyonnal kapcsolatos kiadási előirányzatokból a hatályos szerződések felülvizsgálatával, megfelelő átütemezésekkel érjen el 20 milliárd forint megtakarítást.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT