Sólyom László már a választások előtt megértette, nemkívánatos újabb öt évig az általa képviselt elnöki felfogás; ezt nem volt könnyű tudomásul vennie, de jó lelkiismerettel fejezi be munkáját – derül ki a leköszönő államfő Heti Válasznak adott, a lap csütörtöki számában megjelenő interjújából. Sólyom László úgy értékeli, a “mostani törvénydömpingnek” megvannak a hátulütői, és tévképzetnek nevezi azt a felfogást, hogy a jelenlegi alkotmány kommunista alaptörvény lenne.

A csütörtökön megjelenő, Sólyom László egész ötéves elnöki ténykedését áttekintő interjú szerint az államfő egy ciklus alatt igyekezett elvégezni mindazt, amit célul tűzött ki, és most új célja van: megtalálni a volt elnök szerepét.

A köztársasági elnök – akinek mandátuma augusztus 4-én jár le és akit tisztségében Schmitt Pál házelnök követhet – arra a kérdésre, hogy veszélyben érzi-e az alkotmányosságot, azt mondta: “a kétharmados többség benne van a rendszerben, elő is fordult már”, a mai parlamenti többség szándékairól a nyilatkozatok alapján keveset tudhatunk, az aggódó hangok némelyike pedig hiteltelen. “Mostanában olyanok is velem védetnék a demokráciát, akik nyolc évig vidáman taposták” – fogalmazott Sólyom László.

Kudarcnak értékeli, hogy húsz év alatt sem sikerült megváltoztatnia “azt a jobboldalon beégett tévképzetet, amely szerint a jelenlegi kommunista alkotmány”, holott az teljesen új, csak a törvény sorszámozása maradt a régi. Arra a felvetésre, hogy immár a harmadik miniszterelnökkel dolgozik együtt, Sólyom László azt mondta, hogy a Gyurcsány Ferenccel való szembenállását alaposan tárgyalta a sajtó, Bajnai Gordonnal korrekt munkakapcsolatot alakítottak ki.

“Orbán Viktorral egy komoly beszélgetésünk volt” – folytatta az államfő, kitérve arra, hogy ennek során – még a 29 intézkedés bejelentése előtt – tájékoztatatta őt a kormányfő a gazdasági elképzeléseiről. “Intenzív eszmecsere volt háttérről, következményekről, alternatívákról. Így kell működnie az állam- és a kormányfő közötti kapcsolatnak. Ugyanakkor, bár eszmei alapjainkban sok a közös vonás, ugyanaz a mércém az új kormánnyal szemben, mint mindig is volt. Jeleznem kell, hogy a mostani törvénydömpingnek megvannak a hátulütői. Nemcsak technikai, hanem sokszor elvi szinten is” – rögzítette Sólyom László.

A 2006-os önkormányzati választások éjszakáján elmondott nyilatkozatának indokoltsága mellett érvelve kijelentette: muszáj volt kimondania, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök magatartása nemcsak morális válságot okozott, hanem a demokrácia alapjai is veszélybe kerültek. Emlékeztetett, nem szólította fel kifejezetten lemondásra a kormányfőt, hanem az Országgyűlést hívta fel döntésre a miniszterelnök sorsáról.

“Már a 2006 nyarán elfogadott Gyurcsány-csomag idején megfogalmaztam: a demokrácia alapkérdése, lehet-e a választások előtt megígértek gyökeres ellenkezőjét csinálni. A bizalmi szavazás idején egyrészt felszólítottam a Fideszt az ülésterembe való visszatérésére, másrészt leszögeztem: a parlament arról is szavaz, hogy elfogad-e ilyen módszereket a hatalom megtartására. Elfogadta – és ezt én nem tudtam elfogadni” – jelentette ki.

Arra a kérdésre, nem merült-e fel benne, szélesebb hatáskörrel többet érhetett volna el, Sólyom László úgy válaszolt: amikor elnök lett, tisztában volt a jogi lehetőségekkel, és illetlenség, ha az ember pozícióba kerülve nekilát hatásköreit tágítani.

“Tetteinkben a védelem. Az utókor ítélni fog azok fölött” – idézett A kőszívű ember fiai című regényből az államfő, hozzátéve: nem gondolná, hogy a mostani Országgyűlés az utókor, “együtt megyünk majd ítélet alá”.

Sólyom Lászlónak “esze ágában sincs” pártpolitizálni, a jövőben közéleti szerepvállalását azonban nem zárta ki a Heti Válasznak adott interjújában.

Kapcsolódó cikkek:

Sólyom for President →

Államfői szerep: Aktív, ellensúlyozó, vagy reprezentatív? – A köztársasági elnök feladatai és jogosítványai – Háttér →