Hogyan alakul a szülési szabadság és várandóság alatt járó munkabér? - Érdekes ügyek az Európai Bíróság munkarendjéből

2010.06.24. Jogi Fórum / Európai Unió Bírósága

A 2010. június 21-től 25-ig, valamint a június 28-tól július 2-ig tartó munkaheteken többek között a védejegyek terjedelme, jövedéki adók, közösségi védjegyek, terrorizmus elleni küzdelem, a Bizottság által készített dokumentumokhoz való hozzáférés, versenyjog, gyermeket váró munkavállalók védelme, közvetítői eljárás keretébe vonható ügyek kérdéskörökkel kapcsolatos ügyek is terítékre kerülnek az Európai Bíróság munkarendjében.

A június 21-től június 25-ig tartó munkahét

Bíróság

2010. június 22., kedd

C-324/09 L'Oréal és társai - Tárgyalás

[Védjegyjogok kontra áruk szabad mozgása és verseny – A védjegyvédelem terjedelme – eBay]

 A Google után egy újabb amerikai internetes cég, ezúttal az eBay került összeütközésbe nagyhírű védjegyek jogosultjaival. A Google ügyekben idén márciusban hozott ítéletében az Európai Bíróság úgy határozott, hogy az amerikai cég nem sértette meg a védjegyjogot azzal, hogy a hirdetők számára lehetővé tette a versenytársaik védjegyeinek megfelelő kulcsszavak megvásárlását.

A parfümöket, kozmetikai és hajápolási termékeket gyártó és forgalmazó l'Oréal arról értesítette a magát internetes piacként jellemző e-Bayt, hogy e cég európai honlapjain jogsértő termékek széleskörű árusítását tapasztalta. E jogsértő termékek magukban foglalnak hamisítványokat, az Európai Gazdasági Térségen (EGT = EU + Izland, Liechtenstein és Norvégia) kívül forgalomba hozott termékeknek a l'Oréal engedélye nélküli forgalmazását e térségben, nem kereskedelmi értékesítésre szánt teszt- vagy mintatermékeket, illetve megfelelő külső csomagolás nélkül forgalmazott termékeket. A l'Oréal azt kérte az e-Baytől, hogy intézkedjen a jogsértő termékek európai honlapjain történő forgalmazásának megakadályozása érdekében. Miután a l'Oréalt nem nyugtatta meg az internetes cég számára adott válasza, ezért a francia vállalkozás keresetet indított az angol bíróságok előtt, azt állítva, hogy az eBay felelősséggel tartozik a felhasználói által elkövetett védjegybitorlásokért.

Az ügyben eljáró High Court kérdések sorát tette fel az Európai Bíróságnak a védjegyjogokkal együtt járó védelem terjedelmével kapcsolatban.

Háttéranyagok

2010. június 24., csütörtök

C-571/08 Bizottság kontra Olaszország - Ítélethirdetés

[Dohánytermékek minimálárának meghatározása – Egészségvédelem kontra verseny – Jövedéki adók]

 Az Európai Bíróság idén márciusban már több tagállamot (Franciaországot, Ausztriát és Írországot) is elítélte a cigaretták kiskereskedelmi minimálárának előírása miatt. Ezen ítélet értelmében a tagállamok nemcsak a dohánytermékek maximális árát nem határozhatják meg, de a minimálisat sem. Amíg az ármaximalizálás tilalmát közvetlenül az uniós jogalkotó írta elő egy irányelvben, addig a minimális ár alkalmazásának az uniós jogba ütközését azért mondta ki az Európai Bíróság, mert ezáltal a dohánytermékek gyártói vagy importőrei elveszthetik az esetleges alacsonyabb önköltségi árból származó versenyelőnyüket. A Bíróság ugyanakkor határozottan leszögezte, hogy az egészég védelme érdekében a tagállamok a jövedéki adó megemelésével – tehát valamennyi piaci szereplőt azonos módon sújtó, versenysemleges megoldással – jogszerűen próbálhatják visszatartani polgáraikat a dohánytermékek megvásárlásától.

A mostani ügyben Olaszországot perelte be a Bizottság a cigaretták kiskereskedelmi minimálárának előírása miatt.

Háttéranyagok

C-51/09 P Becker kontra Harman International Industries - Ítélethirdetés

[Közösségi védjegyek – Barbara Becker – Fellebbezés]

 Barbara Becker, az egykori német teniszcsillag, Boris Becker volt felesége, közösségi védjegyként kívánta bejegyeztetni az EU védjegyhivatalánál (OHIM) a Barbara Becker szómegjelölést különféle berendezések és eszközök tekintetében.

A Harman International Industries nevű cég felszólalást intézett a bejegyzési kérelem ellen az említett berendezések és eszközök vonatkozásában már korábban bejegyzett BECKER ONLINE PRO és BECKER közösségi szóvédjegyekre hivatkozva. Az e két védjegy bejegyzésére irányuló eljárást még Becker asszony kérelmének beérkezése előtt indították meg.

A Harman cég azt állítja, hogy az érintett termékek azonossága és a kérdéses védjegyek hasonlósága miatt ez utóbbiak együttes létezése megtéveszthetné a fogyasztókat az azokkal megjelölt áruk eredetével kapcsolatban. Márpedig a közösségi védjegyről szóló rendelet megtiltja azonos vagy hasonló termékek tekintetében új védjegy bejegyzését, amennyiben ezt a vásárlók összetéveszthetik egy már létező védjeggyel.

Az OHIM elutasította a felszólalást azon az alapon, hogy álláspontja szerint csak bizonyos fokú hasonlóság állt fenn az érintett megjelölések között, és hogy ezért a fogyasztók nem feltételeznék azt, hogy azok vagy jogosultjaik között kapcsolat állna fenn.

A Harman az OHIM határozatát a Törvényszék előtt támadta meg, amely 2008. december 2-án meghozott ítéletében megsemmisítette a védjegyhivatal döntését, mivel úgy találta, hogy a kérdéses védjegyek a „Becker” szó miatt annyira hasonlóak, hogy fennáll az összetéveszthetőség veszélye.

Barbara Becker a Törvényszék ítéletének megsemmisítését kéri az Európai Bíróságtól.

Cruz Villalón főtanácsnok a Törvényszék ítéletének megsemmisítését javasolta a Bíróság számára.

Vissza a tartalomjegyzékhez

A főtanácsnoki indítvány kelte: 2010. március 25.

 A június 28-tól július 2-ig tartó munkahét

Bíróság

2010. június 29., kedd

C-550/09 E és F - Ítélethírdetés

[Terrorizmus elleni küzdelem – A Tanács terrorista szervezeteket tartalmazó listájának érvényessége – Büntetőeljárásoknak a Tanács listájára történő alapítása – Gyorsított eljárás]

A Törvényszék több korábbi ítéletében megállapította, hogy a Tanács az érintettek alapvető jogainak megsértésével lefolytatott eljárást követően vett fel több magánszemélyt és szervezetet a terrorizmussal kapcsolatba hozható személyek listájára, amely listán való szereplés a gyanúsítottak vagyonának befagyasztását vonja maga után. Miután e szabálytalanságok miatt a Törvényszék több magánszemély és szervezet nevét törölte a kérdéses listáról, a Tanács úgy módosította a listára való felvétel eljárási szabályait, hogy azok megfeleljenek a luxembourgi bírák által felállított követelményeknek.

E és F (akik a valódi nevük anonimitását kérték) ellen azért indult büntetőeljárás Németországban, mert egy az EU terroristagyanús személyek nevét tartalmazó listáján 2002 májusa óta szereplő kurd radikális baloldali szervezet számára, annak egyébként tagjaiként, gyűjtöttek pénzt. Mindez Németországban bűncselekménynek minősül.

A jelen ügyben felmerült kérdés az, hogy a Törvényszék fent említett ítéleteinek fényében a szervezetnek a listára való felvétele már a kezdetektől, azaz 2002 májusától érvényesnek tekinthető, vagy csak attól az időponttól kezdve, amikor a Tanács módosította az eljárását, azaz 2007 júniusától. Mindez annak eldöntése szempontjából fontos, hogy a németországi büntetőeljárás alapítható-e a kurd szervezetnek a listára 2007 júniusa előtt történt felvételére.

Ezen ügyet is gyorsított eljárásban intézték, az előzetes döntéshozatal iráni kérelem tavaly december 29-én érkezett, tehát kereken hat hónapot vett igénybe az ítélet meghozatala. 

Háttéranyagok

C-139/07 P & C-28/08 P Bizottság kontra Technische Glaswerke Ilmenau & Bavarian Lager - Ítélethírdetés

[A Bizottság által készített dokumentumokhoz való hozzáférés – Fellebbezés a Törvényszék ítélete ellen]

 Ezen ügyek mindegyikének a Törvényszéknek a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos ítéleteivel szembeni fellebbezés a tárgya. Az említett ítéletekben a Törvényszék teljesen vagy részben megsemmisítette a Bizottság egy olyan határozatát, amelyben a brüsszeli szerv megtagadta a hozzáférést bizonyos dokumentumokhoz. A Technische Glaswerke Ilmenau ügyben állami támogatások vizsgálatával kapcsolatos, míg a Bavarian Lager ügyben egy kötelezettségszegési eljárás keretében lezajlott megbeszélésre vonatkozó dokumentumokról volt szó. A Bizottság mindkét ítélet (a T-237/02. sz. és a T-194/04. sz. ügyekben hozott ítéletek) ellen fellebbezést nyújtott be az Európai Bírósághoz.

Az eljáró főtanácsnokok a fellebbezések elutasítását javasolták az Európai Bíróságnak.

A főtanácsnoki indítvány kelte: 2009. szeptember 8.
A főtanácsnoki indítvány kelte: 2009. október 15.

C-441/07 P Bizottság kontra Alrosa - Ítélethírdetés

[Verseny – Erőfölénnyel való visszaélés – De Beers – Gyémántok – Fellebbezés]

2007 júliusában meghozott ítéletében az Elsőfokú Bíróság megsemmisítette a Bizottság azon határozatát, amellyel a brüsszeli szerv elfogadta a De Beers gyémántipari vállalkozás azon kötelezettségvállalását, hogy fokozatosan beszünteti az orosz Alrosa társaságtól történő nyersgyémánt-vásárlást. A Bizottság fellebbezést nyújtott be az Európai Bírósághoz az Elsőfokú Bíróság ítélete ellen.

Juliane Kokott főtanácsnok a Törvényszék ítéletének megsemmisítését és az Alrosa Bizottság elleni keresetének elutasítását javasolta az Európai Bíróságnak. 

A főtanácsnoki indítvány kelte: 2009. szeptember 17.

2010. július 1., csütörtök

C-194/08 Gassmayr & C-471/08 Parviainen - Ítélethírdetés

[Gyermeket váró munkavállalók védelme – Szülési szabadság és várandóság alatt járó munkabér – Készenléti díj és pótlékok]

 E két ügy tárgya a gyermeküket váró nők munkahelyi védelme.

A grazi egyetem aneszteziológiai klinikáján orvosként dolgozó S. Gassmayr szülési szabadsága előtt rendes fizetésén felül készenléti díjban is részesült. Az osztrák jog értelmében a szülési szabadságon lévők ezen időszak alatt a rendes fizetésüket kapják, amibe viszont nem tartozik bele a készenléti díj. Ilyen díj ugyanis csak a ténylegesen készenlétben töltött munkaidő után jár. Egy osztrák közigazgatási bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a gyermeket váró anyák munkahelyi biztonságának javítását célzó uniós irányelvvel összhangban van-e az ilyen munkavállalóktól a szülési szabadságuk alatt a készenléti díj kifizetését megtagadó osztrák szabályozás.

Poiares Maduro főtanácsnok úgy vélte, hogy az osztrák szabályozás összhangban van az Unió jogával.

A másik ügyben S. M. Parviainent vezető légiutas-kísérőként foglalkoztatja a Finnair Oyj nevű légitársaság, amely munkakör keretében fizetésének mintegy 40 %-át a munkaidő speciális beosztásával és a vezetői feladatokkal kapcsolatos pótlékok teszik ki. Amikor Parviainen asszony bejelentette, hogy gyermeket vár, munkáltatója irodai szolgálatra helyezte át, mivel korábbi munkakörében olyan fizikai hatásoknak lehetett volna kitéve, amelyek magzati sérülést okozhatnak. A munkavállaló munkabére azonban a várandóságának időtartama alatt az említett pótlékok kiesése miatt jelentősen csökkent, jóllehet az a munkáltató cég állítása szerint még így is meghaladta azon alkalmazottak fizetését, akik rendszeresen egyenértékű földi feladatot látnak el. Egy finn bíróság arról kérdezi az Európai Bíróságot, hogy az említett uniós irányelv szerint a munkáltatónak fizetnie kell-e az alapbéren felüli pótlékokat is a várandóság ideje alatt.

Mengozzi főtanácsnok szerint az EU joga nem írja elő azt, hogy a terhessége miatt ideiglenesen másik munkakörbe áthelyezett munkavállaló számára ugyanakkora összegű munkabért kell garantálni, mint amekkorát az az említett áthelyezés előtt átlagosan kapott.

A főtanácsnoki indítvány kelte: 2009. szeptember 3.
A főtanácsnoki indítvány kelte: 2009. december 17.

C-99/09 Polska Telefonia Cyfrowa - Ítélethírdetés

[Távközlés – A számhordozhatósággal kapcsolatban a szolgáltatónál felmerült költségeknek a fogyasztóra hárítása]

 A lengyel hírközlési hatóság 100 000 zloty (kb. 24 350 euró) összegű bírságot szabott ki a Polska Telefonia Cyfrowa nevű távközlési vállalkozásra, mivel a cég 122 zloty (kb. 29,70 euró) összegű díjat számlázott ki azoknak, akik szolgáltató-váltás esetén meg kívánták tartani a korábbi mobiltelefon-számukat. A hatóság szerint a vállalkozás ezzel a magatartásával megsértette a lengyel távközlési törvényt, mivel a kérdéses összeg alkalmas arra, hogy visszatartsa a fogyasztókat a számhordozhatóság lehetőségének igénybevételétől.

A távközlési cég bírósági úton támadta meg a hírközlési hatóság határozatát, mivel úgy vélte, hogy joga van egy olyan összegű díjat felszámítani a számhordozhatóság lehetőségével élni kívánó fogyasztók számára, amely figyelembe veszi a szolgáltatónál az e művelettel kapcsolatban felmerült költségeket.

A lengyel legfelsőbb bíróság azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a hírközlési hatóságnak a fent említett bírság kiszabásánál figyelembe kellett-e volna vennie a távközlési szolgáltatónak a számhordozhatósággal összefüggésben felmerült költségeit.

Bot főtanácsnok szerint a hírközlési hatóságnak figyelembe kellett volna vennie az említett költségeket.

A főtanácsnoki indítvány kelte: 2010. április 15.

C-393/08 Sbarigia - Ítélethirdetés

[Gyógyszertárak nyitvatartási idejének korlátozása – Verseny és szolgáltatásnyújtás szabadsága]

Olaszországban a gyógyszertárak nyitvatartási idejét az egyes régiók által megalkotott törvények szabályozzák. A Lazio régióban – Róma történelmi belvárosa is e régióban található – működő gyógyszertárakra vonatkozó helyi szabályozás meghatározza a nyitva tartás maximális időtartamát, kötelező zárva tartást rendel el vasárnapokon és ünnepnapokon, továbbá az éves szabadságok címén is egy minimális zárva tartási időszakot ír elő. A szabályozás ugyanakkor a „sajátos települési környezetekben” hatósági engedély alapján lehetővé teszi az említettektől eltérő nyitvatartási szabályok alkalmazását.

Egy Róma történelmi belvárosában működő gyógyszertár engedélyt kért arra, hogy ne kelljen zárva tartania a Lazio régióban hatályos törvényben meghatározott időszakokban. A gyógyszertár tulajdonosa a kérelemben különösen arra hivatkozott, hogy az üzlet turisták által sűrűn látogatott helyen, azaz „sajátos települési környezetben” található. Miután az illetékes hatóságok a kérelmet elutasították, a gyógyszertár pert indított, az eljáró olasz bíróság pedig arra vár választ az Európai Bíróságtól, hogy a gyógyszertárak nyitvatartási idejét korlátozó régiós törvény összhangban van-e a verseny és a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elvével.

Jääskinen főtanácsnok szerint a kérdéses jogszabály összhangban van az uniós joggal.

A főtanácsnoki indítvány kelte: 2010. március 11.

C-205/09 Eredics - Főtanácsnoki indítvány

[A sértett jogállása büntetőügyekben – A bűncselekmény következményeinek jóvátétele – A közvetítői eljárás keretébe vonható ügyek köre]

Egy uniós támogatások nem megfelelő felhasználása miatt indított büntetőügyben fordult a Szombathelyi Városi Bíróság az Európai Bírósághoz. A magyar bíróság arra vár választ, hogy a bűncselekmény következményeinek jóvátételét célzó közvetítői eljárás (amelyet a sértett jogállásáról szóló tanácsi kerethatározatnak megfelelően a magyar büntetőeljárási törvény (Be.) is alkalmazni enged bizonyos bűncselekményeknél) akkor is alkalmazható-e, ha a bűncselekmény sértettje – mint a jelen ügyben is – jogi személy vagy ilyen eljárásnak kizárólag természetes személy sértett esetén lehet helye. Emellett azt is tudni szeretné a magyar bíró, hogy összhangban van-e az említett kerethatározattal a Be. azon rendelkezése, amelynek értelmében a jelen ügy tárgyát is képező, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűncselekmény esetén nincs helye közvetítői eljárásnak, míg az e cselekménnyel több tényállási jellemzőjében is megegyező csalás esetén alkalmazható ez az eljárás. Amennyiben ugyanis a jelen ügyben leírt elkövetési magatartás (jogtalan haszonszerzési céllal más pénzének elvonása) sértettje végső soron nem az Európai Közösségek, hanem egy magyar személy lenne, úgy csalásról beszélhetnénk, amely bűncselekménynél az elkövető eredményes közvetítői eljárás estén adott esetben nem büntethető.

Háttéranyagok

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
VÉDJEGY