Önkormányzati választás - Három helyett két nap a jogorvoslati idő

2010.06.28. MTI

A korábbi szabályozás szerinti három nap helyett már csak két nap jogorvoslati idő áll az érintettek rendelkezésére, ha egy választási szerv határozatát meg akarják támadni; az Országgyűlés hétfőn változtatta meg a választási eljárásról szóló törvénynek a határidőkre vonatkozó részét.

A törvénymódosítás azt jelenti, hogy ha például egy választási bizottság pénteken döntést hoz, az abban érintett személy vagy szervezet azt szombaton vagy vasárnap tudja megtámadni. (A határidők mindig az adott napon 16 óráig "számítanak", a hétvégéken is.)

Az érintettek azonban csak abban az esetben tudnak jogorvoslattal élni, ha nem postai úton kapják meg a határozatot, hanem úgynevezett "rövid utas elérhetőségüket", fax-számukat vagy e-mail címüket is megadták.

A jogalkotó célja a jogorvoslati idő lerövidítésével az volt, hogy felgyorsítsa a választási szervek döntéshozatalát, és ezzel is rövidítse a választási eljárás idejét.

A választási bizottságok határozatainak nyilvánosságra hozatala országosan nem egységes; vannak olyan települések, ahol azokat csak "kifüggesztik" az önkormányzat épületében, és van ahol az interneten is közzéteszik. Ez utóbbi megkönnyíti a választók vagy például a jelöltek, jelölő szervezetek dolgát, hiszen bárhonnan "figyelni tudják", hozott-e a választási bizottság olyan döntést, amely közvetlenül vagy közvetve érinti őket.

Ha a kifogást tevőt a határozat meghozatala után nem tudják két napon belül értesíteni és így nem tud jogorvoslattal élni, akkor az adott döntés jogerőre emelkedik, így később nincs lehetősége azt megtámadni.

A választási bizottságok ülései a jogszabályok szerint nyilvánosak, tehát azokon hallgatóként bárki részt vehet. A több órás ülésekre azonban jellemzően nagyon kevesen mennek el. Ebben szerepet játszhat egyebek mellett az, hogy a meghívót nem teszik közzé és a várható napirendet általában nem hirdetik meg a világhálón, csak "papír alapon", valamelyik önkormányzati hirdetőtáblán.

Kevés olyan település van, ahol meg tudják oldani, hogy az ülések időpontját vagy az elfogadott határozatokat még aznap a széles nyilvánosság előtt közzétegyék.

A települési szint felett - a jogorvoslati eljárásokban általában "másodfokon" működő - területi (megyei, illetve fővárosi) választási bizottságok azonban általában már az interneten is meghirdetik üléseik időpontját, illetve közzéteszik az ott meghozott határozatokat.

Így például a Fővárosi Választási Bizottság mellett működő Fővárosi Választási Iroda eddigi gyakorlata az volt, hogy legkésőbb az adott határozat elfogadását követő nap a www.budapest.hu-n ismertették a határozatok szó szerinti szövegét.

Az Országos Választási Bizottság (OVB) határozatait pedig szinte azonnal, a döntést, illetve az annak aláírását követő percekben, gyakran az éjszakai órákban közzéteszik az interneten, a www.valasztas.hu oldalon.

A választási bizottságok mellett működő választási irodáknak - tekintettel a rövid jogorvoslati időre - a hét végén is ügyeletet kell tartaniuk, hogy a hozzájuk érkező beadványokat, jogorvoslatokat időben át tudják tenni az azokat elbíráló bizottság vagy bíróság elé.

Az eljárási rend szerint ugyanis a jogorvoslatot annál a szervnél kell benyújtani, ahol a kifogásolt határozatot hozták. E szervnek a dolga az, hogy a beadványt a "következő" szintre eljuttassa.

A választási eljárási törvényben a jogalkotó a korábbi háromról két napra csökkentette a névjegyzékbe vétel elleni kifogással, a jelöltek és jelölő szervezetek nyilvántartásba vételével ,valamint vélelmezett jogszabálysértés és választási alapelv-sérelem miatti kifogás benyújtási és elbírálási határidejét.

A választási eljárásban azonban továbbra is egynapos határidők maradnak a választás eredménye elleni jogorvoslati kérelemnél, illetve a szavazólap adattartama elleni jogorvoslati kérelemnél.

  • kapcsolódó anyagok
ÖNKORMÁNYZATOK
VÁLASZTÁS