A nemzetbiztonsági beszerzések nyilvánosságáról - A Transparency International pert nyert az Alkotmányvédelmi Hivatal (NBH) ellen

2010.06.28. Jogi Fórum / Transparency International

A Fővárosi Bíróság június 23-i ítéletében kötelezte az Alkotmányvédelmi Hivatalt (volt Nemzetbiztonsági Hivatal), hogy 15 napon belül hozzá nyilvánosságra azoknak a cégeknek a listáját, akik részt vehetnek a nemzetbiztonsággal kapcsolatos, közbeszerzési törvény hatálya alól kivont beszerzésekben .

A közpénzek felhasználásának átláthatóságát szabályozó és a verseny tisztaságát biztosító közbeszerzési törvény hatálya alóli kivételt jelent a nemzetbiztonsággal kapcsolatos beszerzések esete, melyet a 143/2004 (IV. 29.) Korm. rendelet szabályoz. Ezekben a beszerzésekben csak azok a cégek vehetnek részt, amelyek szerepelnek az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat jegyzékében. A jegyzékbe való bekerülésről – a haditechnikai eszközök beszerzésén kívül – az Alkotmányvédelmi Hivatal dönt.

A Transparency International Magyarország (TI) az NBH-nak küldött adatigénylésében azt kérte közölni, hogy mely cégek szerepelnek a jegyzékben, azonban a hivatal ezt megtagadta. A TI ezért a Fővárosi Bírósághoz fordult, hogy soron kívüli eljárásban kötelezze a Nemzetbiztonsági Hivatalt a jegyzék tartalmának, mint közérdekű adatnak a közlésére.

A Fővárosi Bíróság június 23-i nem jogerős ítéletében kötelezte az Alkotmányvédelmi Hivatalt, hogy a kért jegyzéket 15 napon belül adja ki a felperes részére és a perköltségeket fizesse meg. Az ítélet indoklásában a Bíróság két kérdéskört vizsgált. Elsődlegesen, hogy közérdekű adatról van-e szó, másodlagosan pedig, hogy milyen következtetéseket lehet majd levonni a nyilvánosságra hozott jegyzék alapján. A bíróság kétséget kizáróan megállapította, hogy közérdekű adatról van szó, miután a jegyzék alapján kiválasztott cég által nyújtott szolgáltatást közpénzekből fedezik, így ezek felhasználásának módjáról való tájékozódás közérdekűnek minősül. A Bíróság ezentúl úgy ítélte meg, hogy nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva nem lehet megtagadni a jegyzék nyilvánosságra hozatalát. Az ítélet indoklása szerint a jegyzékből csak a cég neve, tevékenységi köre derül ki, valamint az a tény, hogy a cég nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot. Ezt különösen fontos kihangsúlyozni, miután a Hivatal főigazgatója nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva tagadta meg a kért jegyzék közlését.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
BÍRÓSÁG
KÖZBESZERZÉS
NEMZETBIZTONSÁG