Önálló és független Alkotmánybíróságot! - Változnak az alkotmánybírák jelölésének szabályai

2010.06.28. Jogi Fórum / dr. Horváth Eszter

Az Országgyűlés 261 igen szavazattal fogadta el azt az alkotmánymódosítást (T/189) és azt a törvénymódosítását (T/190), melyek a jövőben az alkotmánybírák jelölését szabályozzák. A civilek tiltakoznak, az államfő visszaküldte megfontolásra a Háznak a jelöléssel kapcsolatos törvényt.

„Az Országgyűlés a képviselők köréből nyolctagú jelölő bizottságot hoz létre, amely javaslatot tesz az Alkotmánybíróság tagjaira.” Így szól az a módosító javaslat mellyel a jogalkotói szándék szerint biztosítanák az Alkotmánybíróság „önállóságát, függetlenségét és folyamatos működőképességének jogi feltételeit”. E szándék ellenére a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a T/189 számon jegyzett Alkotmánymódosító javaslatát csakúgy, mint az Alkotmánybíróságról szóló (1989. évi XXXII.) törvényt módosító T/190- es indítványt.

Az alkotmánybírák jelölésének gyakorlata és az ezzel kapcsolatos visszásságok

1989 elején határozott az Országgyűlés az Alkotmánybíróság létrehozásáról. Még abban az évben, októberben beiktatta az Alkotmányba a 32/A cikket, melyben rögzítette az alkotmánybíráskodás szabályait, továbbá meghozta az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvényt (Abtv.). Az Alkotmánybíróság 1990. január 1-jén akkor még öt taggal megkezdte működését. Az eredetileg 15 fős testület egy 1994-es alkotmánymódosítás óta 11 tagú, azaz lenne, ha a bírák jelölése és megválasztása kapcsán a szakmai szempontokat sokszor felülíró politikai csatározások megengednék ezt. Ma a testületben – 11 helyett – közel két éve kilencen vannak. A hatályos rendelkezések értelmében „az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak egy-egy tagjából álló jelölő bizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.” [Alkotmány 32/A. §. (4)]

Az alkotmánybírák jelölésének és megválasztásának nemzetközi példái

A fent említett alkotmányszakaszból is látható, hogy a jelölés és a megválasztás joga is az Országgyűlés kezében van és bár a jelenlegi szabályozás a két oldal megegyezését kívánja, az a gyakorlat mely szerint a törvényhozó hatalom más szerv bevonása nélkül jelöli és választja az alkotmánybírákat, egyedül áll a környező országokban. Az alkotmánybírók jelölése és választása általában megoszlik az alkotmányos szervek között. Néhány példa a külföldi megoldásokra:

Az olasz megoldás értelmében a tizenöt tagú Alkotmánybíróság egyharmadát a Parlament két kamarájának együttes ülése, egyharmadát a felső bíróságok, egyharmadát pedig a köztársasági elnök nevezi ki (Olaszország Alkotmányának 135. cikk 1. bekezdés). A német alkotmánybíróság tagjainak felét az alsó-, felét a felsőház választja, az alkotmány pedig előírja, hogy a tagok egy részét a szövetségi bírák közül kell kiválasztani. (Német Szövetségi Köztársaság Alaptörvényének 94. Cikk 1. bekezdése) Franciaországban az Alkotmánytanács 9 tagú. 3-3 tagot jelöl a köztársasági elnök, a Szenátus elnöke és a Nemzetgyűlés elnöke is. Ezen felül a volt köztársasági elnökök hivatalból – de lényegében formálisan – tagjai az Alkotmánytanácsnak. (1958. október 4.-i Francia Alkotmány 56. cikke) Spanyolországban az alkotmánybíróság mind a tizenkét tagját a Király nevezi ki. A javaslattétel joga megoszlik a Képviselői Gyűlés, a Szenátus, a Kormány, és a Bírói Főtanács között (Spanyolország Alkotmányának 159. cikk 1. bekezdése). Bulgáriában, a 12 alkotmánybíró egyharmadát a Nemzetgyűlés, egyharmadát a köztársasági elnök, egyharmadát pedig a legfőbb bírói testületek (Legfőbb Semmítőszék és Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság) együttes ülésükön választják (Bulgária Alkotmánya, 147. cikk 1. bekezdése). Szlovéniában a kilenc bírát a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg kilenc évre (Szlovénia Alkotmányénak 163.cikk 1. bekezdés). Csehországban az államfő nevezi ki a bírákat, ám ezen aktusával szemben a Szenátus egyetértési jogot gyakorol (Cseh Köztársaság Alkotmányának 84.cikk 2. bekezdése). Az osztrák alkotmánybíróság tagjait a köztársasági elnök nevezi ki, de az elnökre, alelnökre, hat rendes és három póttagra a kormány tesz javaslatot, három tagot és két póttagot a Nemzeti Tanács, további három tagot és egy póttagot a Szövetségi Tanács javasol(Ausztria Alkotmányának 147. cikk 2. bekezdés). Romániában a francia megoldáshoz hasonlóan a kilenc bírából hármat a Képviselőház, hármat a Szenátus választ, hármat pedig a köztársasági elnök nevez ki (Románia Alkotmány 142. cikk. 3. bekezdése). Szlovákiában az alkotmánybírákat a parlament javaslatára a köztársasáig elnök nevezi ki 12 évre (A Parlament kétszer annyi bírát jelöl, mint ahányat az elnök végül kinevez) (Szlovák Köztársaság Alkotmányának 134. cikk 2. bekezdése).

Az új javaslat és kritikája

A köztársasági elnök megfontolásra visszaküldő levelében arra mutat rá, hogy a hatályos szabályozás nem vált be, de az új javaslat véleménye szerint a helyzet további romlását is előidézheti. A bírák megválasztásának és kinevezésének jogát Sólyom László megosztaná az Országgyűlés, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a köztársasági elnök között.

Az államfő egyetértett az Országgyűléssel abban, hogy az alkotmánybírók választásának hatályos alkotmányi szabályozása nem vált be, ezért szükség lenne olyan szabályokra, amelyek jobban szolgálják az alkotmánybírák függetlenségét, magas szakmai színvonalát, lehetővé teszik a megüresedett bírói helyek gyors betöltését, és minderre alkotmányos garanciát is nyújtanak.

De Sólyom László szerint a parlament által elfogadott változtatás nem felelt meg ezeknek a követelményeknek, sőt, alkalmas a helyzet további romlását előidézni, egyúttal viszont alkalmatlan a kitűzött céljának elérésére, mivel nem minden esetben képes biztosítani a frakciók arányos képviseletét a jelölőbizottságban annak alacsonyan rögzített létszáma miatt.

Sólyom László a házelnöknek szóló levelében, amelyben érveit részletesen is kifejtette, azt írta: csak a házszabályból lehet következtetni arra, hogy a jelölőbizottság mint eseti bizottság összetétele a frakciók közötti létszámaránynak felelne meg, holott szerinte az alkotmánybírókat jelölő bizottság összetételét magában az alkotmányban kell meghatározni, hiszen ezáltal nyeri el garanciális minőségét a jelölőbizottságra vonatkozó alkotmányi rendelkezés.

A házszabály nem alkalmas olyan jelentőségű és erejű alkotmányos garancia biztosítására, mint az alkotmány, hiszen a házszabálytól az Országgyűlés eseti meggondolások és megegyezések alapján bármikor eltérhet - mutat rá a köztársasági elnök, aki ezért nem ért egyet azzal, hogy a jelölő bizottság összetételére vonatkozó szabályokat nem az alkotmány szintjén határozza meg az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom.

Hangsúlyozza azonban, hogy ellentétben a bizottság összetételére vonatkozó alkotmányi rendelkezés szükségességével, a jelölőbizottság tagjainak számát nem indokolt megállapítani az alkotmányban.

Nyilatkozatában Ádám Antal volt alkotmánybíró is hasonlóan vélekedett, amennyiben a törvényhozás kezéből kivenné az alkotmánybírák jelölésének és megválasztásának kizárólagos jogát. Ő a jelölésbe a tudományos és a szakmai szervezeteket is szélesebb körben vonná be. A civil szervezetek közül az ügyben megnyilvánuló Helsinki Bizottság, a Nyilvánosság Klub, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet, a Társaság a Szabadságjogokért, a K-Monitor és a Transparency International féltik a jogállamiságot és a jogvédelem jelenlegi szintjét. (A Nyilvánosság klub egyenesen statáriális jogalkotást emleget) Egy internetes közösségi portál pedig „Védjük meg az Alkotmánybíróság függetlenségét!” címen indított mozgalmat.

A tervezetek sorsában a következő állomás az Országgyűlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottságának 2010. június 28-i ülése volt, melyen sor került a köztárssági elnöki átirat megtárgyalására.

Kilenc-tizenöt fős testület javasolhat alkotmánybírókat

Az Alkotmánybíróság tagjaira nyolctagú jelölőbizottság helyett az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által jelölt legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből álló testület tesz javaslatot. Ezzel a módosítással fogadta el hétfőn újra az Országgyűlés azt a törvényt, amelyet Sólyom László köztársasági elnök a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítással együtt megfontolásra visszaküldött.

A bizottságban a képviselőcsoportok legalább egy-egy képviselőjének helyet kell kapnia - rögzíti a fideszes kezdeményezés új változata, amelyet hosszas vita után 259 igen szavazattal, 87 nem ellenében fogadott el a Ház.

A törvényjavaslathoz kapcsolódó alkotmánymódosítást 261 igen szavazattal, 90 nem ellenében fogadták el. Mindkét esetben igennel voksoltak a fideszes és kereszténydemokrata politikusok, nemmel az ellenzéki frakciók képviselői.

A frissen elfogadott, a fideszes Mátrai Márta által benyújtott alkotmánymódosítás nyomán az alaptörvény úgy rendelkezik, hogy az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja, a testület tagjaira – a képviselőcsoportok közötti létszámarányokat is figyelembe véve – az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak tagjaiból álló jelölőbizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Kapcsolódó cikkek:

Az államfő visszaküldte megfontolásra a Háznak az alkotmánybírák jelölésével kapcsolatos törvényt →

Veszélyben az Alkotmánybíróság függetlensége? - Civilek tiltakoznak az Ab tagjainak jelölésére vonatkozó törvényjavaslat ellen →

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ORSZÁGHÁZ
ÁLLAMFŐ