Áttételes, ezért nehezen áttekinthető - Ombudsman az árviz és belvíz elleni védekezés jogi szabályozásáról

2010.06.28. Jogi Fórum / OBH

Áttételes, ezért nehezen áttekinthető az árvizek és a belvíz elleni védekezés jogi szabályozása. Sérül a jogbiztonság, a tulajdonhoz való jog és az állam se tehet maradéktalanul eleget életvédelmi kötelezettségének – állapította meg Szabó Máté ombudsman.

Az ártéri építkezések hatósági engedélyezésének jogi szabályozása egyebek között azért is hiányos és ellentmondásos, mert még nem fejeződött be a nagyvizi meder, azaz az ártér kijelölése.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa már tavaly májusban is vizsgálta az ár- és belvízvédelem állapotát, elsősorban az élet- és vagyonbiztonság szempontjait. Akkor egyebek között azt a következtetést vonta le, hogy az árvízvédelem régóta alulfinanszírozott, az emberéletek megóvására még futja, de a vagyontárgyak megvédésére kevésbé. Szabó Máté a védekezés legfőbb irányítóinak már tavaly is felvetette, hogy problémás az ártéri építkezések engedélyezése, és hogy fontos a lakosság tájékoztatása, valamint a civil összefogás.

Az ombudsman az idei árvíz kapcsán is leszögezte, hogy az árvízi és belvízi katasztrófák esetén a védekezésnek nem lehet anyagi akadálya, a megelőzéssel azonban hosszabb távon a védekezésre fordítandó összeg is csökkenthető. Ezért az árvíz és belvíz elleni védekezés átfogó koncepciójára, a megváltozott időjárási viszonyokhoz illeszkedő védműrendszer kiépítésére van szükség. Ezt támogatná a védekezéssel kapcsolatos joganyag egységesítése és kiegészítése, védelmi kézikönyvek kiadása, azok tartalmának folyamatos aktualizálása, valamint a szakmai képzések és gyakorlatok, amelyekbe a veszélyeztetett területeken be kellene vonni a lakosságot. A tájékoztatás a katasztrófavédelmi szervek jogszabályi kötelezettsége, és a biztos arra hivta fel a figyelmet, hogy a közérthetőség érdekében ugyanazt a terminológiát kellene használni, amit a lakosság az időjárás-jelentésekben már megismert és megszokott.

Az országgyűlési biztos mindezek alapján felkérte a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy az egyszerűsítés, egységesítés és egyértelműsítés érdekében a vidékfejlesztési miniszterrel és a belügyminiszterrel együttműködésben vizsgálja felül az árvízi és belvízi katasztrófák kezelésével, elhárításával és megelőzésével, a vizek kártételei elleni védekezéssel összefüggő komplex joganyagot. Vizsgálják meg azt is, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvényben a kötelező önkormányzati feladatok körébe sorolható-e a települések vízkárelhárítási terveinek elkészítése. Tekintsék át, hogy a jogszabályok megfelelően rendezik-e a katasztrófa sújtotta területté nyilvánítás feltételeit. Vizsgálják felül az ártéri ingatlanokra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezés jogi szabályozását, az eljáró építésügyi és vízügyi hatóságok gyakorlatát és azt, miként módon gyorsítható fel és vihető végig a nagyvízi meder, tehát az ártér kijelölési és ingatlan-nyilvántartási eljárása, a nagyvízi mederkezelési tervek elkészítése. Ez utóbbi célja az, hogy az érintett ingatlanok egyértelműen azonosíthatók legyenek. Térjenek ki arra is, hogy jogosultak lehetnek-e kártalanításra azok a tulajdonosok, akiknek ingatlanjai az új kijelölés alapján ártérivé minősülnek át. Az ombudsman azt is kérte, hogy dolgozzanak ki átfogó koncepciót a települések vezetői és a lakosság – legfőképpen a veszélyeztetett területeken élők - katasztrófavédelmi tájékoztatására, képzésére, felkészítésére.

A biztos a vidékfejlesztési minisztert arra is felkérte, fontolja meg egy új, átfogó árvíz és belvíz elleni védekezési koncepció kidolgozásának kezdeményezését.

  • kapcsolódó anyagok
ÖNKORMÁNYZATOK
ALAPJOGOK
INGATLANJOG
OMBUDSMAN