Tilos a gömbakvárium a halaknak, hosszabb lánc kell a kutyáknak - Július 1-től szigorodtak az állattartás szabályai

2010.06.30. Jogi Fórum / Orpheus Országos Állatvédő és Természetbarát Közhasznú Egyesület

Március 1-én lépett életbe a 41/2010. (II. 26.) számú kormányrendelet, amely a házi kedvencekkel való bánásmódot szabályozza, és egyebek mellett az akvaristák, valamint a kutyatulajdonosok számára ír elő új szabályokat - derül ki a Magyar Közlöny 27. számából.

A rendelet több pontja 2010. július 1-től hatályos.

Az állatok jobb életkörülményeinek biztosítására irányuló rendelkezés - amelynek betartását a helyi jegyző bármikor ellenőrizheti - egyik újdonsága, hogy megtiltja a halak gömbakváriumban való tartását. A rendelkezés szerint a madarakat sem lehet már kör alakú kalitkában tartani. Az indoklás szerint ugyanis a gömbformák veszélyeztetik az állatok testi épségét.

A rendelet értelmében tilos állatkereskedésekben majomfélékkel kereskedni.

A kutyatartást is szigorították, csak azonosító chippel ellátott ebeket lehet eladni. A kutyákat tartósan tilos tíz négyzetméternél kisebb területen vagy négy méternél rövidebb láncra kötve tartani. Egy kennelben több kutyát tartva pedig ebenként minimum hat négyzetméteres életteret kötelező biztosítani számukra. Kutyát közterületen - a kutyafuttatók kivételével - csak pórázon szabad sétáltatni és csak olyan személynek, aki képes a kutyát irányítani. Szájkosarat viszont az utcán nem kötelező négylábú társakra tenni, csak ha agresszívek.

Különböző fajhoz tartozó állatok csak úgy tarthatók együtt, ha ez egyik állat testi épségét sem veszélyezteti, és idegi megterhelést sem okoz nekik. Agresszív állatokat pedig egyszerűen tilos bármilyen más állattal együtt tartani. Az állatok étrendjét és tartási körülményeit egyébként is úgy kell kialakítani, hogy azok a leginkább emlékeztessenek természetes életmódjukra.

A kereskedők "kezelési útmutatót - használati utasítást" kötelesek továbbá adni valamennyi házi kedvencként tartott állathoz.

Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője szerint Magyarországon sokkal több állatot tenyésztenek/szaporítanak, mint amennyire a felelős állattartók igényt tartanának. Sok állatot profitcélból, az állatok igényeinek figyelembevétele nélkül tartanak, sok a feketéző is. Fontos lenne a lakosság körében a környezettudatosabb állatkezelés, és a felelős állattartás elterjesztése. Az állatvédők munkájukkal a mindenkinek jobb környezet kialakításán fáradoznak.

Czerny Róbert a Fehérkereszt Állatvédő Liga munkatársa - elmondta: a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló rendelet célja, hogy a magánházaknál és az állatokat árusító üzletekben olyan tartási körülményeket biztosítsanak a hobbiállatoknak, amelyek megfelelnek az állatvédelmi törvénynek és a kedvtelésből tartott állatok igényeinek is. Ebbe a körbe tartozik minden olyan kedvtelésből tartott állat - rendszertani besorolás nélkül - amelyet az ember hobbiból tart közvetlen környezetében. Ilyen lehet többek között a kutya, a macska, a ló, a kanári, a díszhalak, egyes hüllőfajták, de akár a giliszta is. Most még akár automatából is árusítható a giliszta a horgászok számára csaliként, csütörtöktől pedig ez a lehetőség a kormányrendelet szerint megszűnik.

A szakember felhívta a figyelmet arra is: a vonatkozó jogszabályok között nincs koherencia. A büntető törvénykönyv csak a gerinces állatok kínzását rendeli büntetni, az állatvédelmi törvény pedig nem határozza meg pontosan a védendő állatok körét. A most hatályba lépő kormányrendelet viszont már pontosítja a védendők körét, amikor rendszertani besorolástól függetlenül védendőnek tekinti az állatokat.

  • kapcsolódó anyagok
JOGALKOTÁS