Élre tör a jelnyelv - Július 1-el hatályba léptek a jelnyelvi törvény egyes rendelkezései

2010.07. 2. Jogi Fórum / Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége

Július 1-el hatályba lépett a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvény azon része, mely egyrészt a televíziós műsorok feliratozását írja elő, másrészt bevezeti a jelnyelvhez való tanulás jogát.

A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) üdvözli, hogy a jelnyelvi törvény megszületésével régóta várt szemléletváltozás indult meg a magyar társadalomban. Mind a jogalkotók, mind a politikai pártok aktív és konszenzuson alapuló együttműködésére volt szükség ahhoz, hogy  beteljesüljön a siket és nagyothalló, valamint a siketvak emberek több évtizedes követelése - áll a SINOSZ közleményében.

A jelnyelvi törvény július elsejétől hatályba lépő paragrafusai szerint a közszolgálati és az országos televíziós műsorszolgáltatóknak – a szakosított műsorszolgáltatók kivételével – kötelező naptári naponként legalább két órán keresztül műsorszámaikat, valamint a hírműsort, és a közérdekű közleményt jelnyelvi tolmácsolással vagy magyar nyelvű felirattal ellátni. Ez a kötelezettség 2015-ig évente két órával növekszik, amikor is a teljes akadálymentesítés lép életbe.

Ezen kívül, július 1-től kezdve a siket, siketvak és nagyothalló gyerekeknek joguk van jelnyelvet tanulni a gyógypedagógiai intézményekben, így mind az óvodában és az iskolában. A szülőknek az igényt a tanévkezdés előtt három hónappal írásban kell jelezni az intézményvezetés felé.

Mint a siket és nagyothalló emberek legnagyobb érdekvédelmi szervezete a SINOSZ úgy véli a jelnyelvi törvény hatályba lépő paragrafusai bővítik a fogyatékkal élő emberek jogait, de legfőképpen az információhoz jutást segítik közvetlen és közvetett módon. Az önálló életvitelhez mindez alapfeltétel, és ennek értékét ismerte fel a magyar Országgyűlés. A Szövetség reméli, hogy a törvény fokozatos hatálybalépésével a társadalom is felismeri, hogy a fogyatékkal élő emberek jogainak bővítése pozitív következményekkel jár nem csak az érintettek életére, de minden ember életére is. Éppen ezért a SINOSZ ezentúl a törvény minél teljesebb végrehajtását, betartását szorgalmazza, és minden olyan esetben, amikor a televíziós műsorszolgáltatók nem látják el felirattal vagy jelnyelvi tolmácsolással műsoraikat, panasszal fordul az ORTT-hez. "Tesszük ezt azért, mert a fogyatékkal élő emberek ügye sokszor közvetve ugyan, de minden magyar állampolgár ügye" - hangsúlyozza a SINOSZ.

Kapcsolódó cikk:

Jelnyelv-törvény →

  • kapcsolódó anyagok
JOGALKOTÁS
FOGYATÉKOSÜGY