Árvíz-helyzet - Több törvénymódosítással is segíti a kormány a kárenyhítést

2010.07. 7. MTI

Több törvényi rendelkezés megváltoztatásával, illetve bevezetésével is segíti a kormány az árvíz miatt fedél nélkül maradt emberek elemi lakhatási feltételeinek biztosítását, valamint a katasztrófa okozta károk enyhítését – közölte Bakondi György miniszteri biztos kedden Budapesten.

Az árvíz okozta károk az eddigi összegzések szerint meghaladhatják a kétszázmilliárd forintot - derült ki a helyreállítást és újjáépítést irányító miniszteri biztos tájékoztatóján, amelyet a veszélyhelyzet kihirdetésében érintett megyék közigazgatási vezetői, polgármesterei és jegyzői előtt tartott.

Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője azon települések irányítóinak, ahol az elmúlt időszakban az árvíz miatt lakóépületek dőltek össze, vagy váltak lakhatatlanná, azt mondta: a kormány több ütemben foglalkozik a károk rendezésével. Ezek egy része már megtörtént, s az elkövetkezendő hetekben a költségtérítéshez, az újjáépítéshez szükséges valamennyi döntés megszülethet - fűzte hozzá.

Elmondta, a kormány június 30-án hozott döntése szerint megkezdődött a védekezésben részt vett az állami szervek személyi kiadásainak pótlása. Ez az összeg 14 milliárd forint, ebből előlegként 9,2 milliárdot már kifizettek.

Hozzátette: az önkormányzatok igazolt védekezési költségeit a vis maior alapból finanszírozzák, ennek összege 5,1 milliárd forint, amelyből már 2,4 milliárdot kifizettek, és a fennmaradó részt is hamarosan kifizetik.

Az árvíz miatt 37 település 317 lakóháza semmisült meg, vagy vált életveszélyessé. Az elemi lakhatás feltételeinek biztosítására 3 milliárd 176 millió forintot ad a kormány, de a támogatás igényléseinek külön feltételeket szabtak, és annak összegével tételesen el kell számolni.

A magántulajdonokban keletkezett károk megtérítése nem vonatkozik az ingóságokra, melléképületekre, vagy életvitelszerűen nem lakott ingatlanokra, esetleg az árvíz okozta károk kihatásaira – hangsúlyozta a miniszteri biztos, hozzátéve, egy tulajdonos csak egy ingatlanra igényelhet támogatást, és annak építési engedéllyel kellett épülnie, vagy fennmaradási engedéllyel kellett rendelkeznie.

Ahhoz, hogy a fedél nélkül maradt emberek lakhatását a lehető leggyorsabban megoldják, a kormány a jövő heti ülése után az Országgyűlés elé terjeszti az építési és az illetéktörvény módosítására vonatkozó javaslatát.

Erre utalva Szaló Péter építésügyi helyettes államtitkár elmondta: a már államtitkári egyeztetésen lévő javaslat szerint illetékmentesen, egyszerűsített eljárással adnák ki az építési és bontási engedélyeket az újjáépítésre váró ingatlanokra. A polgármesterek - szakvélemény alapján - kezdeményezhetik új építési területek kijelölést, és a gyorsított eljárások alapján a területen 15 napon belül megkezdődhet az építkezés, nem kell megvárni az esetleges fellebbezés miatti döntés jogerőre emelkedését.

Az önkormányzatoknak kötelező lesz csapadékelvezetési rendszereket építeni.

A bontási és építési engedélyt egyetlen engedéllyel megadhatják, és az épület használatbavételi engedélyét már akkor megkaphatja a tulajdonos, ha legalább egy helyiség lakható, és a tisztálkodási lehetőségek biztosítva vannak, míg a végleges lakhatási engedély megszerzésére két év áll majd rendelkezésre – ismertette a javaslatot a helyettes államtitkár.

Bakondi György miniszteri biztos arra kérte az önkormányzatok vezetőit, hogy az újjáépítés megkezdéséhez minél előbb hozzák meg a szükséges rendelkezéseket, a különböző, karitatív szervezetektől érkező adományok fajtájáról és szétosztásáról tájékoztassák a lakosokat. Szólt arról is, hogy a Felsőzsolcát ért árvíz miatt büntetőfeljelentés jogi eljárása ne állja útját az újjáépítés megkezdésének.

Az OKF főigazgatója úgy fogalmazott: az ideihez hasonló árvíz 400-500 évente sújtja a településeket, ezért felülvizsgálják a Vásárhelyi-tervet. Bebizonyosodott, hogy az ennek a programnak a keretén belül épült tiszoroffi tározó megnyitásával hatalmas károktól mentették meg a Tisza Szolnok melletti településeit.

A miniszteri biztos közlése szerint a kormány július 16-án nyújtja be az Európai Unió Szolidaritási Alapjához a kárenyhítési kérelmét, amelyet akkor lehet igényelni, ha az unió tagállamiban természeti károk legalább 160 milliárd forintnyi kárt okoztak.

Erre utalva Bakondi György azt mondta: az állami és önkormányzati, valamint a magántulajdont ért károk meghaladhatják a 200 milliárd forintot, de a védművekben, az agráriumban keletkezett károkkal együtt ennek akár többszörösét is.

  • kapcsolódó anyagok
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT