Trstenjak főtanácsnok javaslatot tett az Európai Bíróságnak a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó ítélkezési gyakorlat pontosítására.

Trstenjak főtanácsnoknak a C-137/08. sz. VB Pénzügyi Lízing ügyben kihirdetett indítványa:

Az ügy tárgya egy pénzügyi vállalkozás által a fogyasztónak gépkocsi vásárlásához nyújtott kölcsön visszafizetését érintő jogvita. Mivel a fogyasztó a kölcsönszerződésben foglalt díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget, ezért a kölcsönt nyújtó vállalkozás fizetési meghagyás kibocsátását kezdeményezte. Az erre irányuló kérelmet azonban nem a fogyasztó állandó lakóhelyéhez igazodó általános illetékességgel rendelkező bírósághoz, hanem a kölcsönszerződés alapján egy a cég székhelyéhez földrajzilag és közlekedésileg is közel eső bírósághoz nyújtotta be.

Mivel egy ilyen szerződéses rendelkezés jogvita esetén a fogyasztót egy a lakóhelyétől távol eső bíróság előtti pereskedésre kényszerítheti, ezért az ügyben eljáró bíróságban felmerült, hogy a kölcsönszerződés illetékességi kikötése tisztességtelen szerződési feltételnek minősülhet, amely az uniós és magyar fogyasztóvédelmi jog értelmében semmis.

Az ügy sok tekintetben hasonlít egy korábbi magyar ügyre, amelyben az Európai Bíróság 2009 júniusában hozott ítéletet. Ezen ítéletében a luxembourgi székhelyű testület kimondta, hogy a nemzeti bíróság hivatalból köteles vizsgálni a fogyasztó és az eladó vagy a szolgáltató között megkötött szerződésben alkalmazott valamely feltétel tisztességtelen jellegét, amennyiben rendelkezésére állnak az e tekintetben szükséges ténybeli és jogi elemek.

A mostani ügyben a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság lényegében e tavalyi ítélet további pontosítását kérte az Európai Bíróságtól.

Trstenjak főtanácsnok véleménye szerint amennyiben nem állnak a nemzeti bíróság rendelkezésére a valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegének megállapításához szükséges ténybeli és jogi elemek, úgy e bíróság nem köteles hivatalból vizsgálatot folytatni ezek felderítése végett, ha a nemzeti eljárásjog az ilyen vizsgálatot csak a felek kérelmére teszi lehetővé, és a felek nem terjesztettek elő ilyen kérelmet.

Az ügy egy másik kérdésével kapcsolatban a főtanácsnok úgy véli, hogy nem ellentétes az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely arra kötelezi a magyar bíróságokat, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelmüket az Európai Bíróságnak való megküldéssel egyidejűleg tájékoztatás céljából továbbítsák az igazságügyi minisztériumnak is.