Nemzeti kisebbség lehet a bunyevác népcsoport? - Az Alkotmánybíróság zöld utat adott a népi kezdeményezésnek

2010.07.16. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság (Ab) július 13-án hozott határozatában helybenhagyta az Országos Választási Bizottság 3/2010. (I. 14.) OVB határozatát. Ebben az OVB hitelesítette bunyevác népcsoport országos népi kezdeményezése aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát.

Az íven a következő kérdés szerepel: „A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény – a továbbiakban: kisebbségi törvény – 61. § 2. bekezdésének értelmében alulírott magyar állampolgárok kijelentjük, hogy a magyarországi bunyevác kisebbséghez tartozunk és a kisebbségi törvényben foglalt feltételeknek megfelelünk. Kérjük a Tisztelt Országgyűlést, hogy a kisebbségi törvény alapján a bunyevác népcsoportot ismerjék el nemzeti kisebbségként, és a hivatkozott törvény 61. § 1. bekezdésében a »Magyarországon honos népcsoportok« felsorolását, a bunyevác kisebbségi népcsoporttal egészítse ki.” Az OVB megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív a törvényben meghatározott formai, valamint a népi kezdeményezésre feltenni kívánt kérdésre vonatkozó tartalmi követelményeknek eleget tesz.

Az OVB határozatát többen – köztük az Országos Horvát Önkormányzat – megtámadta az Ab előtt. Kifogásuk szerint a bunyevácok a horvát nyelvet beszélik, kultúrájuk, hagyományaik a horvát kultúrnemzet részét alkotják. Azt is sérelmezték, hogy az OVB nem kérte ki a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását a törvényi feltételek fennállásáról.

Az Ab nem találta megalapozottnak a kifogásokat. A népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív előterjesztője az Ab-hoz küldött levelében azt a tájékoztatást adta, hogy az MTA elnöke hivatalos levélben úgy nyilatkozott: az MTA nem látja akadályát annak, hogy a bunyevácok önálló nemzeti kisebbségi státuszt kapjanak.

Az Országos Horvát Önkormányzat pedig benyújtotta az Ab-hoz az MTA közleményét, amely szerint az MTA elnökének levele nem a bunyevác kisebbség elismerésére vonatkozó hivatalos akadémiai álláspont. Az Ab – emlékeztetve korábbi döntésére – hangsúlyozta: a törvény „pusztán arra kötelezi az OVB-t, hogy szerezze be az MTA állásfoglalását, nem tartalmaz rendelkezést arra nézve, hogy az OVB-nek az eljárás mely szakaszában kell megkeresnie állásfoglalás végett az MTA elnökét. A népi kezdeményezésre irányuló eljárásnak két olyan szakasza van, amelyben az OVB elé kerül az ügy. Az első szakasz a népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív hitelesítése, a második szakasz az összegyűjtött aláírások benyújtása után az aláírások ellenőrzése és az aláírt aláírásgyűjtő ívek megküldése az Országgyűlésnek.” Az Ab egyetértett az OVB álláspontjával a tekintetben, hogy a kérdés megfelel az egyértelműség törvényi feltételeinek. Ezért az Alkotmánybíróság az egyértelműség hiányára vonatkozó kifogást is elutasította.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
KISEBBSÉGI JOGOK
NÉPSZAVAZÁS
OVB