Dolgavégezetlenül távozott Budapestről az EU-IMF-küldöttség

2010.07.19. BruxInfo

A szerkezeti reformokkal kapcsolatos részletes információk hiánya és egyes kérdésekben fennálló véleménykülönbségek miatt az Európai Bizottság szombaton elhalasztotta a Magyarországnak nyújtott uniós pénzügyi segítségnyújtás ötödik felülvizsgálatának lezárását. Brüsszel a pénzügyi szektorra kivetendő különadó néhány jellemzőjének átgondolására is sürgette Budapestet és a jegybank függetlenségének tiszteletben tartására is felszólított.

Minden részletre kiterjedő megállapodás hiányában eredménytelenül zárultak az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége és a magyar kormány közötti tárgyalások a hazánknak nyújtott EU-s pénzügyi segítségnyújtás (fizetési mérleg javítását szolgáló hitelcsomag) ötödik felülvizsgálatáról. Az Európai Bizottság szombaton közleményben tudatta, hogy elhalasztja az ötödik felülvizsgálat lezárását, és a magyar féllel közösen úgy döntöttek, hogy „helyes lenne egy későbbi időpontban folytatni a tárgyalásokat”.

A Bizottság abban jelölte meg a halasztás okát, hogy további tárgyalásokat tart szükségesnek a kormányzattal, amelynek „számos kérdésben több időre van szüksége, hogy további felvilágosításokkal szolgáljon”. Így további pontosításokat tart szükségesnek Brüsszel a szerkezeti reformokkal kapcsolatban, de a Bizottság megítélése szerint több, a kormány által javasolt törvénytervezet is jó eséllyel ellentétes lehet az uniós joggal. Az EU és az IMF küldöttsége július 6. és 17. között tárgyalt Magyarországon a szokásos felülvizsgálat keretében.

A küldöttség üdvözölte az új kormány elkötelezettségét a 2010-es, a GDP 3,8 százalékát kitevő államháztartási hiánycél elérése mellett és nyugtázta, hogy számos érdemi intézkedés történt idén az ezt meghaladó deficitet eredményező folyamatok ellensúlyozására. „Magyarország visszatért a gazdasági növekedés pályájára és mára az egyik legalacsonyabb költségvetési hiánnyal rendelkezik az Európai Unióban. Üdvözlöm a hatóságok elkötelezettségét a 2010-es költségvetési hiánycél mellett” – hangsúlyozta Olli Rehn, a gazdasági és a pénzügyi politikáért felelős biztos. Rehn ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a túlzott mértékű költségvetési hiány jövő év (2011) végéig történő kiigazítása nehéz döntéseket igényel, különösen a kiadásokkal kapcsolatban. „Emellett biztosítani kell a kiszámítható környezetet a hazai és külföldi befektetők számára egyaránt” – tette hozzá.

A Bizottság küldöttsége azt is elégedetten nyugtázta, hogy az export közelmúltbeli erőteljes növekedése miatt a hazai össztermék várhatóan 0,6 százalékkal fog nőni idén, a korábbi 0 százalék körüli előrejelzéssel szemben. Jövőre várhatóan legalább 2,5 százalékra fog gyorsulni a növekedés.

A közlemény szerint a küldöttség a tárgyalásokon hangsúlyozta, hogy „a költségvetési konszolidáció folytatása, összhangban azokkal a költségvetési hiánycélokkal, amelyekről korábban megállapodás született, alapvető fontosságú az államadósság mérséklése, a finanszírozási feltételek javítása és a fenntartható gazdasági növekedés szempontjából, valamint a magyar közpénzügyek hitelességének növelése érdekében is”. A Bizottság szakértői azt is megállapították, hogy az idei első félévi, az eredetileg vártnál rosszabb költségvetési folyamatokat követően számos lépés történt azok ellensúlyozására, ideértve jelentős bevételnövelő, illetve kiadáscsökkentő intézkedéseket.

A növekedést veszélyezteti a tervezett banki különadó?

A Bizottság szerint ugyanakkor ezek a kiigazító lépések valamivel elmaradnak a szükségestől és jellemzően átmeneti jellegűek, emiatt a kormánynak növelnie kell erőfeszítéseit a fenntartható, 2011-ben 3 százalék alatti költségvetési hiány elérése érdekében. Miközben a pénzügyi szektorra kivetni tervezett különadó hozzájárulhat a rövidtávú költségvetési kötelezettség-vállalások teljesítéséhez, a Bizottság szolgálatai úgy ítélik meg, hogy az adó jelenlegi formájában a befektetési kedv és a gazdasági növekedés érdemi visszaesését eredményezheti. „A küldöttség emiatt sürgette a kormányt, hogy gondolja át ennek az adónak néhány jellemzőjét” – áll a közleményben.

A küldöttség pozitív véleményt fogalmazott meg a pénzügyi felügyeleti rendszer megerősítéséről, amely megszilárdította a pénzügyi szektor stabilitását. Miközben a szerkezeti reformok iránti elkötelezettség más területeken is tetten érthető, így a közlekedési szektorban és az egészségügyben, a Bizottság küldöttsége megállapította, hogy a kormány jelenleg nem tud további felvilágosításokat (pontosításokat) nyújtani ezekkel kapcsolatban. Brüsszel meglátása szerint a kormány által javasolt számos törvénytervezet is piactorzító hatású és az uniós joggal ellentétes lehet. A közlemény ugyanakkor nem részletezi, hogy konkrétan milyen törvénytervezetekről van szó.

Sürgetés a jegybank függetlenségét illetően

A küldöttség arra is újfent sürgette a kormányt, hogy tartsa tiszteletben a központi bank, illetve annak működésének teljes függetlenségét. „A küldöttség úgy ítélte meg, hogy a kormányzattal további tárgyalások szükségesek, emiatt helyes a felülvizsgálat lezárását elhalasztani és az egyeztetéseket egy későbbi időpontban folytatni” – fogalmaz a bizottsági sajtóközlemény.

Ami az Európai Unió által nyújtott pénzügyi segítségnyújtás szerkezeti reformokkal kapcsolatos feltételeit illeti, amellett, hogy kielégítő előrehaladás történt a pénzügyi szektorban, „némi előrelépés” volt tapasztalható a költségvetési felügyeletben is. A delegáció ugyanakkor több nyugtalanító fejleményt is tapasztalt, így például a kincstárnoki rendszert felváltó költségvetési felügyeleti rendszer késedelmes bevezetését. A tömegközlekedést érintő szerkezeti átalakításokkal kapcsolatban, amelyek a tervezett költségvetési megtakarítást alapozhatták volna meg, a küldöttség észrevételezte, hogy a tervezett intézkedések javarészét az év eleji áremelések kivételével elhalasztották. „Ez alátámasztja a kitűzött szerkezeti átalakítások fontosságát ebben a szektorban” – mutat rá a közlemény.

Az EU 2008 novemberében döntött a Magyarország számára nyújtandó középtávú pénzügyi támogatásról. Hazánk ebből a 6,5 milliárd eurós hitelből három részletet hívott le eddig: két, egyenként 2 milliárdos részletet 2008. december 9-én és 2009. március 26-án, illetve egy 1,5 milliárd eurós részletet 2009. július 6-án. Miután Magyarország könnyebben tudott hitelekhez jutni a pénzügyi piacokon, nem hívta le sem 2009. novemberében, sem 2010. februárjában az éppen esedékes hitelrészleteket. Az EU által biztosított pénzügyi segítségnyújtás két éves időtartamra, 2010. november 3-ig szól.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI UNIÓ
KORMÁNYZAT