Egyesbíróként eljáró titkár és arányos munkamegosztás a bíróságokon

2010.07.27. Jogi Fórum / dr. Csabai Virgínia

A Parlament által július 22-én elfogadott, a bírósági titkárok jogállására vonatkozó Alkotmánymódosítás eredményeképpen az idei ítélkezési szünet végével beköszönthet egy új korszak a hazai igazságszolgáltatás életében.

Találóan fogalmazott Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, amikor nemrégiben egy tévéinterjúban a bírósági titkárt a bírói szervezet legfontosabb utánpótlásának nevezte. És valóban, a bírósági titkárok komoly erőforrásként funkcionálnak az ítélkezési struktúrában, megfelelő módosítások alkalmazásával, a hatáskörök gondos elkülönítésével pedig számos új lehetőség alanyaivá válhatnak az igazságszolgáltatásban.

A bírósági titkárok hatáskörének kibővítésére már régóta igény mutatkozott, azonban az ennek kivitelezéséhez nélkülözhetetlen jogszabályi feltételek megteremtésére csak most adódott lehetőség. A szükséges törvénymódosítások tető alá hozatalához eddig ugyanis nem volt elegendő támogatottság, hiányzott a kétharmados konszenzus. Tekintettel arra, hogy ez jelenleg rendelkezésre áll, elérkezettnek látszik az idő az igazságszolgáltatás új alapokra helyezésére.

A bírósági eljárások gyorsabbá és hatékonyabbá tétele érdekében átfogó reformokra van szükség mind az eljárási törvényeink, mind a bírósági munkamegosztás tekintetében. A hatáskörök kibővítésének és a feladatok átcsoportosításának azonban előfeltétele az alkotmánymódosítás, mely a  változtatások alapját képezi. Az alkotmánymódosításhoz természetesen szükséges lesz hozzáigazítani a különböző törvényeket is.

Évekkel ezelőtt volt már ugyan rá kísérlet, hogy enélkül bővítsék a titkárok hatáskörét, de az Alkotmánybíróság mindannyiszor - nagyon helyesen - megvétózta ezeket a törekvéseket. A taláros testület határozataiban ( 21/2010. (II. 25.) AB határozat, 1/2008. (I. 11.) AB határozat ) rámutatott arra, hogy az Alkotmány nem ismeri el „hivatásos bíróként” a titkárokat, de még „nem hivatásos bíróként” sem, hiszen ez a kifejezés a bíráskodásban részt vevő laikus elemre vonatkozik. Indoklásaiban kifejtette azt is, hogy míg a bírákat a köztársasági elnök nevezi ki, addig a titkárokat a megyei bíróság elnöke, így esetükben nem beszélhetünk az elmozdíthatatlanság érvényesüléséről sem.

Ilyen előzmények után kerültek megsemmisítésre a szabálysértési eljárásban azon törvényi rendelkezések, amelyek mintegy bíróvá emelték volna a bírósági titkárokat, lehetővé téve, hogy ellássák az elsőfokú bíróság feladatait és ugyanezen okoknál fogva állapította meg az AB a Pp. 12/A. § (1) bekezdése alkalmazásánál alkotmányos követelményként, hogy bírósági titkár nem hozhat érdemi döntést az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény által a „Pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelése” cím alatt szabályozott bírósági eljárásokban.

A július 22-én elfogadott alkotmánymódosítást megelőzően mind a polgári eljárásjogi, mind a büntető eljárásjogi törvényünk lehetőséget biztosított arra, hogy a jogszabályban meghatározott esetekben az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben az egyesbíró, illetve a tanács elnöke helyett önálló aláírási joggal – tárgyaláson kívül - bírósági titkár is eljárjon. A gyakorlatban a bírósági titkárok intéziték a más bíróságoktól származó megkereséseket, a tárgyalás mellőzésével meghozott végzéseket, de a Be. lehetőséget ad az ismeretlen személy, ismeretlen helyen tartózkodó személy és ismeretlen helyen lévő tárgy felkutatására tett intézkedések foganatosítására is, és lefolytathatja az elkobzásra, a vagyonelkobzásra, illetőleg a lefoglalt dologról történő rendelkezésre irányuló eljárással kapcsolatos bírósági feladatokat, tárgyalás tartására azonban nem jogosult.

A bírósági titkárok szerepe a polgári ügyszakban is jelentős volt. 2010. június 1-ig a bírósági titkárok intézték a fizetési meghagyások kibocsátását. Az FMH-k közjegyzőkhöz való átkerülése hatalmas munkamennyiségtől szabadította meg az ítélkezést, de az ellentmondás folytán perré alakult fizetési meghagyásos ügyek továbbra is a bíróságok hatáskörébe tartoztak, ezekben az esetekben csak a bírók hozhattak érdemi döntéseket, a bírósági tikár  nem. Ezen a helyzeten változtatott a jelenlegi javaslat elfogadása, mely az Alkotmány 46. § (3) bekezdését így módosította: „ Egyesbíróként és tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. Helyi bíróság hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott ügyben egyesbíróként bírósági titkár is eljárhat.”

Trappné dr. Kiszely Rita büntetőbíró, a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság elnökhelyettese kifejezetten egyetért a módosítással. A bírónő kérdésünkre elmondta, hogy általában nem azért nem lesz valaki bíró, mert nem alkalmas rá, hanem mert sok esetben éveket kell várnia a fiatal szakembereknek arra, hogy megüresedjen egy hely. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy ez alatt az idő alatt - amíg a titkár a bírói kinevezésére vár - érdemi ügyekkel is foglalkozhasson. A bírónő arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak a bírósági szervezetrendszernek jó, hogy a törvények által pontosan meghatározott körben a titkárokat azonos rangra emelik a bírákkal, ezáltal tehermentesítik őket, hanem az állampolgároknak is, hiszen így a bírósági procedúra felgyorsul, a korábbiakhoz képest hamarabb születhet döntés, előbb fejeződhetnek be perek.

Hogy pontosan mit is jelent egy ilyen típusú változtatás, azt a gyakorlatban láthatjuk  a közeljövőben, de egy biztos: a megváltozott jogállás és kiszélesített feladatkör ellátásához elengedhetetlen lesz a bírósági titkárok honoráriumának emelése, hiszen a hatáskör kiterjesztése komoly felelősséggel is jár, a megnövekedett feladatmennyiség pedig önmagában indokolja a bírósági tikárok illetményének az újragondolását.

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
ORSZÁGHÁZ
JOGALKOTÁS