Koszovó: Kevesebb jog, több politika

2010.08.10. Jogi Fórum / JG

A Nemzetközi Bíróság Koszovó függetlensége tárgyában adott tanácsadó véleménye nem nyújt konkrét nemzetközi jogi hivatkozási alapot és a hatalmi-politikai viszonyokra bízza a helyzet eldöntését.

A hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) nem kötelező érvényű állásfoglalása szerint Koszovó függetlenségének kikiáltása nem volt ellentétes a nemzetközi joggal– adták hírül a világ vezető hírügynökségei nem sokkal azután, hogy a nem kötelező erejű tanácsadó vélemény tartalmát nyilvános sajtótájékoztatón ismertették az ICJ épületében 2010. július 22-én.

Az ICJ tanácsadó véleményét az ENSZ Közgyűlése kérte Szerbia előterjesztése folytán (az ICJ eljárási szabályainak értelmében csak az ENSZ és annak szervei fordulhatnak az ICJ-hez), amely Koszovó elszakadása után számos diplomáciai fronton igyekezett elérni, hogy a nemzetközi közösség ne ismerje el volt tartománya egyoldalúan kikiáltott függetlenségét. Az új állam létrejöttének jogi háttere nem egyértelmű, a helyzet megítélését a tanácsadó vélemény megszületése után is a már kialakult hatalmi-politikai viszonyok határozzák meg.

Konzervatív vélemény

Nemzetközi jogi szempontból ezeket a viszonyokat tükrözi az ICJ mostani véleménye is, amely rögzíti, ugyanakkor nem mond sem többet, sem kevesebbet mint ami a kérdés megválaszolásához szükséges: az államok egymás közötti kapcsolatát szabályozó nemzetközi jog nem zárja ki egy állam függetlenségi nyilatkozat útján történő elszakadását valamely már létező állam területéből, így a 2008. február 17-i koszovói nyilatkozat sem ütközik nemzetközi jogi normákba.

Az ICJ ítélete szűkszavú és láthatóan nem akart nemzetközi jogi precedens teremteni atekintetben, hogy a népek önrendelkezési joga vagy az államok területi integritásához való jog erősebb-e az elszakadási törekvések megítélésekor.

Az ICJ nem vizsgálta, hogy Koszovónak a nemzetközi jog szabályai szerint megvolt-e a jogi lehetősége az elszakadásra, nem vizsgálta a függetlenségi nyilatkozat érvényességét a nemzetközi jog tükrében, illetve, hogy a folyamat eredményeként mennyiben elégíti ki a független államiság ismérveit Koszovó. Ítéletével a bíróság nem támogatja a világ számos pontján aktív, különböző háttérrel rendelkező szeparatista mozgalmakat és a nemzetközi politikára bízza a helyzet kezelését, de nem is ad új támpontokat.

A megosztott nemzetközi közvélemény a létrejött állam tekintetében a mostani véleményt éppúgy nem értelmezheti egyértelműen, mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. sz. határozata, amely 1999-ben a koszovói helyzet rendezésére született és a konfliktus politikai úton történő végleges rendezését irányozta elő.

A nemzetközi közvélemény tehát a vélemény nyilvánosságra kerülése után ugyanolyan megosztott marad mint eddig. A szeptemberi ENSZ Közgyűlésen újabb viták várhatók, illetve eldől, hogy (sokak várakozásának megfelelően) nő-e a Koszovó önállóságát elismerő államoknak a száma. A függetlenséget ellenző országok (pl. Spanyolország, Oroszország, illetve Kína) állapontja nem fog változni, és a szerb hivatalos álláspontban sem várható fordulat. Ugyanakkor a koszovói helyzet hosszabb távon egy másik érzékeny identitású terület, a Boszniai Szerb Köztársaság számára is hivatkozási alapot jelenthet, amelynek Boszniától való elszakadását egyes politikusok folyamatosan hangoztatják. Más kérdés a nem hivatalos szerb közvélemény álláspontja és annak érvényesülése a későbbiekben. Az ítélet legfontosabb pozitív hatása az lehet, hogy megerősödnek a kialakult helyzet pragmatikus elfogadását hangsúlyozó érdekcsoportok, amely politikai stabilitást és gazdasági fejlődést eredményezhet.

  • kapcsolódó anyagok
NEMZETKÖZI JOG
KOSZOVÓ