Különadó kiszabását teszi lehetővé az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek jó erkölcsbe ütköző jövedelmeire a jövőben az alkotmány. Schmitt Pál köztársasági elnök ugyanis aláírta azt az alkotmánymódosítást, amely rendelkezik arról is, hogy egyes ügyekben a bírók helyett a bírósági titkárok is eljárhatnak.
Az alaptörvényben – mely a kihirdetésétől számított nyolcadik napon, tehát ha még szerdán megjelenik a Magyar Közlönyben, akkor augusztus 19-én lép hatályba – rögzítették: minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.
A különadó kiszabását az alábbi rendelkezés teszi lehetővé: “a közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek tekintetében törvény, az adott adóévtől kezdődően, külön mértékű kötelezettséget állapíthat meg”.
Az államfő által már szintén aláírt gazdasági és pénzügyi törvénycsomagban található az a rendelkezés, mely a törvény kihirdetését követő 44. napot követő hónap első napján lép hatályba és amely szerint 98 százalékos különadó sújtja a közszférában a végkielégítéseket és egyes jövedelmeket (például a felmentési időnek munkavégzési kötelezettséggel nem járó részre kifizetett munkabért, illetményt, az előző évi szabadságmegváltást), de a szabályozás a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre vonatkozik.
Az alkotmánymódosítás azt is lehetővé tette, hogy “helyi bíróság hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott, egyesbíró eljárása alá tartozó ügyben bírósági titkár is eljárhat“. A bírósági titkár e tevékenysége során független, csak a törvénynek van alárendelve.
