Biszku-ügy - Fleck: Ez az ügy lehet a júniusi Btk-módosítás első próbája

2010.08.16. MTI

Fleck Zoltán szerint elképzelhető, hogy az ügyészség vádat emel Biszku Béla ellen a kommunizmus bűneinek tagadása miatt, a szólásszabadság érdekében azonban reméli, ha így lesz, a bíróság felmenti az egykori belügyminisztert. A jogszociológus elmondta: pótcselekvésnek tartja az 1956 utáni megtorlások egyik irányítójának nyilatkozata miatt indított eljárást.

Biszku Béla ellen Szilágyi György jobbikos országgyűlési képviselő tett feljelentést az után, hogy a kommunista politikus a Duna Televízióban augusztus 4-én sugárzott interjúban ellenforradalomnak minősítette az 1956-os forradalmat, valamint igazságosnak és jogszerűnek tüntette fel a megtorlások idején lefolytatott büntetőeljárásokat, így a meghozott halálos ítéleteket is.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozást rendelt el az ügyben.

Elképzelhető, hogy az ügyészség vádat emel Biszku Béla ellen, mivel a büntető törvénykönyv (Btk.) nemcsak a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényének tagadását szankcionálja, hanem azok jelentéktelen színben feltüntetését is - mondta Fleck Zoltán, az ELTE jogi karának tanszékvezető docense.

Hozzátette: a Biszku-ügy lehet a kormánytöbbség által júniusban elfogadott törvénymódosítás első próbája, amikor kiderülhet, hol a szólásszabadság határa a történelmi események értékelésekor.

A jogszociológus szerint a Btk. nem fogalmaz egyértelműen, és mivel nincs kialakult bírói gyakorlat, az ügyészségnek mérlegelnie kell, hogy az 1956-os események ellenforradalomnak minősítése törvénysértő-e.

Mint mondta, annak elbírálása, hogy egy nyilatkozat jelentéktelennek tünteti-e föl a diktatúra bűntetteit, azért is nehézkes, mert a rendelkezés így nemcsak tényállítások, hanem vélemények szankcionálására is alkalmas lehet.

A törvénymódosítás értelmében akár büntethető lehet Biszku Béla azon véleménye, hogy a rendszer jogos önvédelmet tanúsított 1956-ban, hiszen érvelni lehet a mellett, hogy álláspontja jelentéktelennek láttatja a megtorlást - mondta Fleck Zoltán. Ugyanakkor hangsúlyozta: a szólásszabadság-párti értelmezés alapján a volt belügyminiszter nem követett el bűncselekményt.

A jogszociológus ezért bízik benne, hogy ha az ügy eljut is a bíróság elé, ott felmentő ítélet születik, mert szerinte a történelmi események megítélését az államnak nem szabad a büntetőjog eszközeivel üldözni - még akkor sem, ha a vélemény a többség számára bántó vagy felháborító.

Az ELTE oktatója emlékeztetett, hogy több európai országban kizárólag a holokauszt megtörténtét tagadó kijelentések szankcionálása érdekében hoztak jogszabályokat 1945 után. "Nem tartom helyesnek, hogy Magyarországon a kommunista diktatúra bűneinek tagadásával egészítették ki a rendelkezést, e logika alapján azonban egyértelműen büntethető lenne például az a hazug állítás, amely szerint az ÁVH senkit sem gyilkolt meg 1956 októberében" - mondta, hozzáfűzve, hogy a véleményeket ennél szabadabban kell megítélni.

Fleck Zoltán hangsúlyozta: nem tud példát arra, hogy bármely diktatúra vezetőjét a rezsimről később alkotott véleménye miatt állították volna bíróság elé, és nem az általa elkövetett bűncselekmények miatt.

Szerinte Biszku Béla feljelentése politikai pótcselekvés, amit feltehetően az motivál, hogy 1989 után nem indultak az elmúlt rendszer vezetőinek felelősségre vonását kezdeményező büntetőeljárások. A jogszociológus egyszersmind parodisztikusnak nevezte, hogy Biszku Bélának a rendszerváltás után húsz évvel elmondott néhány mondatáért kelljen esetleg bíróság elé állnia, miközben tetteiért sosem vonták felelősségre.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG