Allianz kontra GVH: Hárommilliós bírság, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat és a fogyasztók megtévesztése

2010.08.17. Jogi Fórum / dr. Balla Anita

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa versenyfelügyeleti eljárása során hozott Vj-29/2009/034. számú határozatában elmarasztalta az Allianz Bank Zrt.-t és a tulajdonában álló Allianz Hungária Biztosító Zrt.-t fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat folytatása miatt.

A tisztességtelen piaci magatartás éa a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.), valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) alapján indult eljárásban megállapításra került, hogy a 2007. augusztus 30. és 2008. augusztus 31. közötti időintervallumban a szóban forgó vállalatok azon fogyasztókat célzó ígéretei, mint az "ingyenes kezelési költség", "ingyenes hitelfedezeti életbiztosítás” és a "0 Ft-os értékbecslési díj" alkalmasaknak bizonyultak a szolgáltatásaik iránt érdeklődők megtévesztésére, valamint indokolatlanul korlátozták a vásárlók döntési szabadságát, tehát tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósítottak meg.

A kecsegtető ajánlatok több fórumon is elhangzottak: TV reklámban, online hirdetések, nyomtatott sajtótermékek, óriásplakátok, metrófülke plakátok, szórólapok stb. formájában. Az előzetes GVH álláspontra reagálva a Bank nem vitatta, hogy a 0%-os kezelési költségre, az értékbecslési díj elengedésére és a hitelfedezeti életbiztosítás díjmentességére vonatkozó állításai alkalmasak lehettek a fogyasztók tisztességtelen befolyásolására.

A Versenytanács a kezelési költséggel kapcsolatban megállapította, hogy nem lehet egyszerre költségmentességet ígérni, majd ugyanerre az egyoldalú szerződésmódosítás jogát kiterjeszteni/fenntartani. A hitelfedezeti életbiztosítással kapcsolatban a határozatban rögzítésre került, hogy a fogyasztók számára sugallt, a kölcsön lejártáig tartó ingyenes biztosítás jóval többet jelent annál, ami a konkrét szerződésekben ténylegesen rögzítésre került, vagyis hogy „A csoportos hitelfedezeti személybiztosítás díját a Bank viseli, azonban fenntartja a jogot arra, hogy e költségeket az Adósra/Adóstársra terhelje”.

A határozat indoklása szerint említett magatartásaival a Bank megsértette Tpvt. 10. §-át, mivel olyan körülményeket teremtett, amelyek jelentősen megnehezítették az ajánlat előnyeinek/hátrányainak valós megítélését, egyéb szolgáltatással történő összehasonlítását. Az említett ígéretek emellett kimerítették a Fttv. 3. §-ba ütköző, fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat fogalmát, azzal, hogy a Bank nyilvános kijelentéseiben a jóhiszeműség és tisztesség követelményeivel ellentétes módon az egyedi szerződésekben eltérő feltételeket szabott meg és ezzel érzékelhetően rontotta a fogyasztó tájékozott döntési lehetőségét, illetve az érintetteket olyan ügyleti döntésre késztette, amelyet egyébként nem hoztak volna meg.

A Bank védekezése szerint az egyoldalú szerződésmódosításra az említettekkel kapcsolatban egy esetben sem került sor, és ez a kitétel csupán az általuk alkalmazott blankettaszerződések nemkívánatos maradványelemének tekinthető. A GVH az Allianz érvelését elutasítva rámutatott arra, hogy a módosítás lehetősége önmagában megvalósítja a fent említett tényállást, attól függetlenül, hogy arra ténylegesen sor került-e.

A határozat szerint a Bank magatartása jogsértő a Tpvt. 8. § (2) bekezdésének c) és d) pontjában foglaltakra tekintettel is, amennyiben a „0 Ft értékbecslési díj” kijelentés szintén nem volt helytálló, mivel az ingyenesség több ingatlan esetén csak az olcsóbb, de egy esetében is csak a hitelfolyósítási díj erejéig volt érvényes. Ezzel az Fttv. 7. §-a szerinti mulasztás is megvalósult, azzal, hogy a kommunikációs eszközökön közvetített ingyenesség korlátját elhallgatták.

Az eljárás megindulására másik okot szolgáltató, a Bank kommunikációs eszközeiken reklámozott kamatkedvezmények öt évig történő garantálását a GVH nem minősítette törvénybe ütközőnek, ahogy az „akár 300.000 Ft-ot kamatkedvezményről” szóló kijelentést sem, annak ellenére, hogy az említett összegű kedvezmény elérésének módját nem ismertették és több esetben a pontos kedvezmény mértékét sem tudták kimutatni.

A Biztosító tagadta, hogy a Bank Allianz biztosítás után nyújtott kamatkedvezményéről szóló kampányában elhangzottak az Ő gazdasági érdekét szolgálták volna, a Versenytanács állásfoglalása azonban ennek ellenkezőjéről tanúskodik. A versenyfelügyeleti eljárás során ezzel kapcsolatban megállapítást nyert az is, hogy a biztosítással egybekötött kamatkedvezmény csupán látszólagos volt az újonnan biztosítottak számára, hiszen a kizárólag a kölcsönfelvétel miatt igénybe vett egyéb szolgáltatásoknak nem elhanyagolható költségvonzata van.

A fenti jogsértésekre tekintettel a Versenyhivatal kötelezte a Bankot, hogy azon jelzálogszerződések esetén, amelyekben 0 Ft-os kezelési költség szerepel, a kezelési költség egyoldalú módosításáról lemondva a futamidő alatt nem változtat, amiről a honlapján és fiókjaiban közzétett hirdetményben köteles értesíteni az érintetteket. Hasonlóan kell eljárjon az ingyenes hitelfedezeti életbiztosításban részesültek esetén is, akik a kedvezményt a döntés nyomán hitelük teljes futamideje alatt igénybe vehetik. A leírtak rögzítésére a Versenytanács határozatának megfelelően a fogyasztó kérésére - díjmentesen - a szerződés kétoldalú módosítása útján is sor kerülhet.

A Gazdasági Versenyhivatal a fenti jogsértések szankciója gyanánt az Allianz Bank Zrt.-re nézve 2.000.000,- Ft, az Allianz Hungária Zrt. gyakorlata miatt pedig további 1.000.000 Ft bírság kiszabásáról döntött.

  • kapcsolódó anyagok
PÉNZÜGYI JOG
FOGYASZTÓVÉDELEM
VERSENYJOG
GVH