OVB: Állandóság és megújulás

2010.09. 8. Jogi Fórum / dr. Antal Attila

A nyáron felállt új – és ezentúl minden általános választás alkalmával megújuló – Országos Választási Bizottság első állásfoglalásával aktualizálta a testület korábbi gyakorlatát. Kérdés, hogy a folyamatosan megújuló testület hogyan lesz képes állandó joggyakorlatot kialakítani?

A 2010. június 14-én benyújtott, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (Ve.) módosítására irányuló törvényjavaslatot az Országgyűlés villámgyorsa, június 21-én el is fogadta (2010. évi LXI. törvény). Az új szabályok értelmében az Országos Választási Bizottság (OVB) választott tagjait az általános választások (az országgyűlési képviselők általános választása, az Európai Parlament tagjai általános választása, valamin, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása) kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti 42. napon kell megválasztani. Vagyis az Országgyűlés által választott tagok minden egyes általános választás esetén fluktuálódhatnak. Csakúgy, mint a jelölő szervezet vagy párt által delegált tagok. Utóbbiak rekrutációja egyébként a következőképp alakul: az országgyűlési képviselők általános választása esetén az országos listát állított jelölőszervezet; az Európai Parlament tagjainak általános választásakor az Országgyűlésben képviselőcsoporttal rendelkező párt, továbbá a listát állító, képviselőcsoporttal nem rendelkező jelölő szervezet; végül pedig a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása esetén ugyancsak az Országgyűlésben képviselőcsoporttal rendelkező párt delegálhat egy-egy OVB-tagot. A meglehetősen lakonikus indokolás szerint: „Az Országos Választási Bizottságot a törvény szerint minden általános választás alkalmával meg kell újítani… Ez a megoldás a nemzetközi gyakorlatban is ismert, és lehetőséget teremt arra, hogy a különböző választástípusokból fakadó eltérő szempontokat is mérlegelhesse az Országgyűlés az Országos Választási Bizottság tagjainak megválasztásakor.” Ezek alapján az Országgyűlés 2010. július 22-én meg is választotta az őszi önkormányzati az új OVB-t.

Aktualizálva

A választási eljárási törvény értelmében az OVB állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az állásfoglalás iránymutató jellegű, az ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

Az Országos Választási Bizottság – 2010. augusztus 17-én megtartott ülésén – a választási eljárási törvényben foglalt hatáskörében eljárva a testület eddigi állásfoglalásait felülvizsgálva megállapította (5/2010. OVB állásfoglalás), hogy a korábban kiadott OVB-állásfoglalások egy része a jogszabályok változásai miatt idejétmúlt megállapításokat tartalmaz. Ezért 26 korábbi állásfoglalása szövegét aktualizálta, 7 további állásfoglalását pedig hatályon kívül helyezte. A testület ezzel nem tett mást, mint elvégezte azt az időközönként szükséges felülvizsgálatot, amit a korábbi összetételű testületek is megtettek [lásd a 1/2007. (III. 19.)7 OVB állásfoglalást az Országos Választási Bizottság egyes állásfoglalásainak hatályon kívül helyezéséről].

A „frissítések” többsége pontosítás, a megváltozott joganyagnak az egyes állásfoglalásokba való foglalása. Az OVB például úgy aktualizálta hazánk Európai Uniós csatlakozása tárgyában született 2/2003. (II. 21.) és 3/2003. (II. 21.) számú állásfoglalásait, hogy a felülvizsgálat után az állásfoglalások minden országos népszavazásra alkalmazhatók. A változtatásokra a korábbi évek jogszabály- és Alkotmánymódosításain túl azért is szükség volt, mert az OVB-nek át kellett vezetnie az új Országgyűlés által módosított választási eljárási törvény (2010. évi LX. törvény) megváltozott rendelkezéseit saját állásfoglalásaiba.

A módosításokon túl az OVB hatálony kívül helyzete a következő állásfoglalásait: 23/2002. (IX. 9.) OVB, az 5/2003. (IX. 18.), a 3/2006. (II. 9.) OVB, a 10/2006. (III. 30.) OVB, a 20/2006. (VII. 4.) OVB, a 22/2006. (IX. 7.) OVB, és a 3/2008. (II. 12.) OVB állásfoglalás.

Az aktualizált OVB állásfoglalások

A határozat száma

Tárgykör

Az OVB elnöke

3/1998. (III. 18.)

az országgyűlési képviselő-választáson jelöltként indulók névhasználatának tárgyában

Kukorelli István

6/1998. (IV. 1.)

a választási szervek megbízott tagjai megbízásának kezdő időpontja tárgyában

8/1998. (IV. 24.)

a szavazatszámláló bizottságok megbízott tagjai tárgyában

1/2002. (II. 1.)

a közös jelölt- és közös listaállítással kapcsolatos egyes kérdésekről

Máthé Gábor

3/2002. (II. 1.)

a választási bizottságok tagjainak összeférhetetlensége tárgyában

5/2002. (II. 7.)

a választási kampány résztvevői tárgyában

Ficzere Lajos

15/2002. (IV. 7.)

a választójoggal rendelkező fogva tartottak választójogának gyakorlásáról

19/2002. (IV. 18.)

a szavazás titkosságának egyes kérdéseiről

25/2002. (IX. 26.)

a közhasznú szervezetnek minősülő jelölő szervezetek jelöltjei és listái nyilvántartásba vételének tárgyában

2/2003. (II. 21.)

az országos népszavazás egyes kérdéseiről

3/2003. (II. 21.)

az országos népszavazáson a választási bizottságokba történő megbízás tárgyában

2/2004. (III. 24.)

a választási bizottságok tagjainak összeférhetetlenségéről

4/2004. (IV. 29.)

az aláírásgyűjtésről

1/2006. (II. 2.)

a választási bizottságok határozatainak a jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatásáról

4/2006. (II. 16.)

a választási eljárás határidőiről

Szigeti Péter

8/2006. (III. 28.)

a kifogás benyújtására nyitva álló határidőről folyamatos tevékenység esetén

15/2006. (IV. 23.)

a külképviseleti szavazatok megszámlálására kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságának a szavazatszámlálással kapcsolatos tevékenysége tárgyában

18/2006. (VI. 21.)

a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről

23/2006. (IX. 11.)

a Ve. 57. §-ában foglalt határidő elmulasztásáról

24/2006. (IX. 17.)

az önkormányzati képviselők mandátumának keletkezéséről az önkormányzati listás választásokon

25/2006. (IX. 21.)

a választási bizottságokba történő delegálásról

26/2006. (XII. 5.)

a jogorvoslattal kapcsolatos határidők számításáról

2/2007. (III. 19.)

a kampánycsend egyes kérdéseiről

7/2008. (VI. 25.)

a helyi népszavazás kitűzésére irányadó határidőkről

1/2010. (II. 25.)

az ajánlószelvényekről és az ajánlás folyamatáról

2/2010. (III. 11.)

a kifogások és fellebbezések benyújtásának módjáról

Egységes gyakorlat változó körülmények között?

Amint említettük, az OVB a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében adja ki állásfoglalásait, amelyek iránymutató jellegűek, s ellenük jogorvoslatnak nincs helye. 1997 óta a testület összesen 97 állásfoglalást adott ki, ebből 56 van hatályban. Vagyis a testület rendszeresen reflektál egyrészt a választással kapcsolatos jogszabályi változásokra, valamint saját korábbi gyakorlatára.

Az állásfoglalások mostani aktualizálása, továbbá a testület létrehozására vonatkozó szabályok megváltozása (vagyis az, hogy az OVB minden általános – s nem csupán az országgyűlési választás – alkalmával megújulhat) felveti azt a kérdést, hogy az OVB kialakíthatja-e a maga egységes (és egyben jogfejlesztő) gyakorlatát. Ez a probléma a korábbi, négyéves ciklusokra megválasztott bizottságok esetében is felmerülhetett, hiszen négy év után az új testület minden gond nélkül eltérhet a korábbi gyakorlattól. Ugyanakkor a mostani szabályok értelmében az OVB – hangsúlyozzuk, mint testület – fluktuációja hallatlanul felgyorsulhat. A következő választási „szezonban” például három testületi garnitúrával számolhatunk, lévén, hogy 2010-ben Európai Parlamenti, országgyűlési és önkormányzati választások is lesznek. A helyzetet csak fokozza, hogy a 2014-es OVB-ből kettőt ugyanaz a parlament fog megválasztani.

Bár az OVB eddigi joggyakorlata nem mutat túlzott kiingásokat, de az egységes joggyakorlat fenntartása megkövetelhet bizonyos testületi állandóságot. Itt felvethető, hogy az aktuális parlament megválasztja a korábbi tagokat is, biztosítva a szóban forgó állandóságot, de a jogalkotói cél épp az volt, hogy az adott választástípushoz „megfelelő” OVB-t válasszon az Országgyűlés. Talán nem is a személyi állandóságot (értsd ugyanazok a választott tagok üljenek az OVB-ben), hanem a szakmai állandóságot kell fenntartani, utóbbit úgy, hogy a mindenkori törvényhozás olyan tagokat választ, akik jól ismerik a korábbi testületek gyakorlatát, ideértve annak hibáit is. Ez különösen nehéz lesz akkor, amikor évente három OVB-t kell majd megválasztani és két választás között csupán pár hónapig fog működni ugyanazon összetételű testület.

Év

Hatályos

Hatályon kívül

Összesen

1997

1

1

2

1998

8

5

13

1999

1

0

1

2000

0

0

0

2001

0

0

0

2002

8

17

25

2003

2

3

5

2004

2

2

4

2005

1

1

2

2006

16

10

26

2007

2

0

2

2008

7

1

8

2009

1

1

2

2010

7

0

7

Összesen

56

41

97

Az OVB-állásfoglalásai (1997-2010)

Forrás: www.valasztas.hu 

  • kapcsolódó anyagok
VÁLASZTÁS
OVB