Sorsdöntések, felhatalmazás nélkül - Ombudsman a gyámhivatal felelősségéről

2010.09. 8. Jogi Fórum / OBH

Nincs olyan jogszabály, amely felhatalmazná a Gyámhivatalt, hogy külföldi állampolgár kiskorút a Magyar Köztársaság területének elhagyására kötelezhessen, vagy arról dönthessen, hogy átadja a gyermek állampolgársága szerinti hatóságnak - szögezi le az állampolgári jogok országgyűlési biztosa egy vizsgálattal kapcsolatban.

Ennek ellenére Budapest Főváros V. kerületének Gyámhivatala az ország elhagyására kötelezett Magyarországon született, de az anyák által a kórházban hagyott román állampolgárságú gyermekeket, és át is adta őket a román gyermekvédelmi igazgatóság képviselőinek. Hibák vannak az ilyen ügyekben irányadó jogszabályokban, valamint az ügyintézők jogalkalmazási gyakorlatában is.

Csak a törvénynek megfelelően hozott határozat alapján lehet az ország elhagyására kötelezni a Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit, vagyis mind az Európai Unió polgárai számára rendszeresített tartózkodási okmánnyal, mind az Unión kívüli országokból származó humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező, kísérő nélküli kiskorút is – következik az Alkotmány 58. § (2) bekezdéséből. A törvény az idegenrendészeti hatóság feladatává teszi a döntést, amit azonban a Gyámhivatal figyelmen kívül hagyott és felhatalmazás nélkül cselekedett – állapította meg Szabó Máté ombudsman. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, aki gyermekjogi szakombudsmanként a Magyar Helsinki Bizottság és az SOS Gyermekfalu Magyarországi Alapítványának panaszát vizsgálta.

A két szervezet román állampolgár gyermekek ügyében fordult a biztoshoz. Mindkét gyermek Budapesten, kórházban született. A magyarul beszélő, de román állampolgárságú anyák néhány nap múlva ismeretlen helyre távoztak és az újszülötteket a kórházban hagyták. A gyermekek először csecsemőotthonban, majd éveken át az SOS Gyermekfalu hivatásos nevelőszülőinél, családi környezetben nevelkedtek, mígnem a Gyámhivatal kezdeményezésére Románia mindkét gyermeket állampolgáraként ismerte el és a repatriálásuk mellett döntött.

Az ombudsman több visszásságot is megállapított, amelyek sértették az Európai Unió polgárait megillető szabad mozgás és tartózkodás jogát, a gyermekek védelemhez, valamint a mindenek felett álló érdeke képviseletének elvét, a jogorvoslathoz való jogot, és más alkotmányos, valamint nemzetközi jogi követelményeket is.

A magyarul beszélő, tehát valószínűleg magyar nemzetiségű anya magyar nevelőszülőknél élő gyermekét például honosíttatni is lehetett volna. Miután az egészen fiatal kérelmezők honosítási eljárásában a nemzetbiztonsági ellenőrzés mellőzhető, az ő ügyeik akár három hónapon belül a köztársasági elnök elé kerülhetnek. A magyar állampolgárság megszerzése megteremtette volna annak esélyét, hogy a kiskorút Magyarországon is örökbe lehessen adni. A gyermekeknek azonban esélyük se volt rá, hogy megszerezzék a magyar állampolgárságot, ugyanis a Gyámhivatal által kijelölt eseti gondnokok nem kérelmezte a honosításukat.

A Gyámhivatal a gyermekeket átmeneti, vagy tartós nevelésbe is vehette volna, ki kellett volna jelölnie a gyámot, aki a gyermeket a saját háztartásában nevelő, a szükségleteit és igényeit jól ismerő nevelőszülő is lehetett volna. Ezzel szemben, a Gyámhivatal mindkét, magyarországi lakcímmel rendelkező gyermeket – a birtokukban lévő tartózkodási okmányokra tekintet nélkül - ideiglenes hatályú elhelyezés alatt tartotta mindaddig, amíg átadta őket a román gyermekvédelmi hatóság szakembereinek.

A gyermekvédelmi törvény a döntés időpontjában ráadásul kizárta az ideiglenes hatályú elhelyezés elrendelésével szembeni fellebbezés lehetőségét, ezért nem volt lehetőség arra, hogy a felettes hatóság rendes jogorvoslat keretében észlelje és orvosolja a Gyámhivatal törvénysértését. Ezt helyzetet már azAlkotmánybíróság is észlelte, ezért 2010. szeptember 30. napjával megsemmisítette a törvény ilyen korlátozását.

További probléma, hogy máig érvényben vannak azok a kétoldalú szerződések, amelyeket a magyar állam az egykori szocialista országokkal, közöttük Romániával is kötött. A több, mint ötven éves magyar-román szerződés értelmében a gyámsági ügyekben a gyermek állampolgársága szerint illetékes hatóságok járnak el. A román állampolgárságú, kísérő nélküli kiskorúak gyámsági ügyeiben tehát - tekintet nélkül a magyarországi lakóhelyükre - a román jogot kell alkalmazni. Annak ellenére, hogy a hajdani szocialista országok, illetve utódállamaik többsége már tagja az Európai Uniónak, ezeket a megállapodásokat még nem vizsgálták felül és nem vetették egybe az Uniós joganyaggal.

Vizsgálata összegzéseként Szabó Máté ombudsman megállapította, hogy Gyámhivatal eljárása figyelmen kívül hagyta az Alkotmány, a Gyermekjogi Egyezmény, az Európai Unió elsődleges jogforrásait, továbbá a nemzetközi elvárásokat. Az alkotmányos jogokkal összefüggő visszásságok részben a hatályos jogszabályok hibás, illetve hiányzó rendelkezéseire, részben az eljáró szervek jogalkalmazási hibáira vezethetők vissza.

Ezek részletei, illetve az állampolgári jogok országgyűlési biztosa kezdeményezései és ajánlásai a http://www.obh.hu/allam/jelentes/201002692.rtf oldalon olvashatók.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
GYERMEKJOGOK
ALAPJOGOK
EURÓPAI UNIÓ
OMBUDSMAN