Hűtlen kezelés és adócsalás alapos gyanúja miatt az Állami Számvevőszék feljelentést tett az OCÖ ellen

2010.09.17. Jogi Fórum / ÁSZ/MTI

Hűtlen kezelés, a számvitel rendjének megsértése és adócsalás alapos gyanúja miatt feljelentést tett az Állami Számvevőszék ismeretlen tettesek ellen, miután megvizsgálta az Országos Cigány Önkormányzat elmúlt másfél éves gazdálkodását.

A számvevőszék csütörtöki közlése szerint a roma érdekképviseleti szervezet 2009. és 2010. első félévi gazdálkodásának vizsgálata során feltárt szabálytalanságok közül több megalapozza a bűncselekmény gyanúját.

Az ÁSZ közlése szerint a hűtlen kezelés egyebek között az önkormányzat működésével össze nem függő kiadások finanszírozásával, a számvitel rendjének megsértése a számviteli előírások folyamatos és súlyos megszegésével, az adócsalás elsősorban adófizetési kötelezettségek elmulasztásával valósult meg.

Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke csütörtökön azt mondta: az OCÖ az ÁSZ jelentését és munkaanyagait szakértőikkel közösen még értékelik, és a megállapításokkal kapcsolatos álláspontjukat hétfőn sajtótájékoztatón ismertetik.

Nagy Anna kormányszóvivő a július 14-i kormányülést követő sajtótájékoztatón közölte, hogy a kabinet kezdeményezte az OCÖ 2009. első félévi pénzügyi gazdálkodásának átfogó számvevőszéki ellenőrzését.

Két héttel korábban, július elsején a Magyar Nemzet számolt be arról, hogy állami számvevőszéki vizsgálatot, egyúttal törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményezett Szászfalvi László nemzetiségi államtitkár az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) gazdálkodásával kapcsolatban, és egyúttal levélben szólította fel Kolompár Orbán OCÖ-elnököt, hogy a két vizsgálat lezárultáig ne tegyen semmilyen kifizetést.

Kolompár Orbán az ÁSZ-vizsgálattal kapcsolatban korábban az MTI-nek úgy nyilatkozott: örül az újabb vizsgálatnak, mert így „a médiacsúsztatásoknak", amelyek rossz fényben tüntetik fel az OCÖ-t, véget szabhatnak, hiszen „nem volt olyan év, hogy a kormány és más kormányzati ellenőrző szervek ne folytatták volna a vizsgálatot az OCÖ-ben, szinte egymásnak adták a kilincset”.


Az Állami Számvevőszék összefoglalója az Országos Cigány Önkormányzat 2009. évi-2010. I. félévi gazdálkodásának ellenőrzéséről (1021)

Az Országos Cigány Önkormányzat (Önkormányzat) kiemelt céljai között határozta meg a magyarországi cigányság társadalmi integrációjának elősegítését, kulturális autonómiájának megőrzését, hatékony politikai érdekképviseletének ellátását, a cigány kisebbségi önkormányzati rendszer munkájának segítését. Az Önkormányzat működéséhez a költségvetési törvények a 2009. és a 2010. évben évente 313 900 ezer Ft állami támogatást nevesítettek. A költségvetésben tervezett támogatást további pályázati és egyéb módon engedélyezett állami forrásból egészítették ki.

A Kormány felkérésére beütemezett ellenőrzésnek aktualitást adott az, hogy fontos közérdek fűződik a hátrányos helyzetű roma lakosság támogatására szánt közpénzekkel való gazdálkodás ellenőrzéséhez, illetve a legutóbbi számvevőszéki ellenőrzéshez képes hosszú idő (hat év) telt el. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) – az ÁSZ-ról szóló törvény, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben (Nek. tv.) kapott felhatalmazás alapján – vizsgálta az Önkormányzat 2009. évi és 2010. I. félévi gazdálkodását. Tekintettel arra, hogy a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Nyomozó Hivatala (Nyomozó Hivatal) 2010. január 15-én az Önkormányzat a 2009. évi pénzügyi iratanyagait, pénzügyi dokumentációit lefoglalta a helyszíni ellenőrzés az Önkormányzat székhelyén, valamint a Nyomozó Hivatalnál történt.

Az Önkormányzat 2009. évi és 2010. I. félévi működése és gazdálkodása hiányos szabályozásokon alapult, amely hozzájárult ahhoz, hogy az Önkormányzat nem biztosította a törvényes működés keretét, a szabályszerű gazdálkodás feltételeit. A hatályos SZMSZ-ben nem rendelkeztek az intézmények feladat- és hatásköréről, a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési rendjéről, a közgyűlés tagjai, tisztségviselői és alkalmazottai javadalmazásának elveiről és mértékéről, a gazdálkodási jogkörök szabályozásáról, annak részeként nem készült hivatali ügyrend. Az Önkormányzat számviteli és gazdálkodási szabályozása szintén nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, a számviteli politikáját, pénzkezelési- és leltározási szabályzatát nem igazította a változásokhoz, továbbá nem rendelkezett elfogadott eszközök és források értékelési szabályzatával, számlarenddel.

Az Önkormányzat közgyűlése a Nek. tv. alapján át nem ruházható tulajdonosi jogait nem gyakorolta, a törzsvagyon körét nem határozta meg, annak nyilvántartása nem felelt meg az előírásnak. Az Önkormányzat az éves beszámolójában nem tüntette fel egy vállalkozásban való részesedését, ezáltal e cégben bekövetkezett 3 600 ezer Ft vagyonvesztést sem, továbbá egy másik cégében az összeférhetetlenségi szabályok megsértésével ügyvezetői tisztséget látott el az Önkormányzat elnöke.

Az Önkormányzat saját tőkéje 31 047 ezer Ft-tal csökkent az időszakban, mert kiadásaira az éves költségvetése nem nyújtott teljes egészében fedezetet. Az Önkormányzat ténylegesen a 2009. évben 381 827 ezer Ft, 2010. I. félévében 171 987 ezer Ft bevételt, 2009. évben 399 784 ezer Ft, 2010. I. félévében 194 195 ezer Ft kiadást mutatott ki. A bevételeket meghaladó kiadásokat közgyűlési döntésű előirányzat módosítás és fedezet nélkül teljesítették, ennek szabálytalanságát a hivatalvezető a közgyűlés felé nem jelezte. A forráshiányt 2010. június 30-án már 50 000 ezer Ft értékű folyószámlahitellel finanszírozták, a számlák kifizetését 2-8 hónap késéssel teljesítették. A hitelszerződés zálogfedezetéül a Nek. tv. tiltása ellenére az állami támogatás folyósítására kijelölt bankszámlát jelölték meg.

Az Önkormányzat a 313 900 ezer Ft központi állami támogatáson felül 14 017 ezer Ft állami támogatást kapott a vizsgált időszakban lezárult pályázatokra, amelyet rendeltetésszerűen használt fel, a támogatási szerződésekben meghatározott elszámolási formát, a határidőt az elszámolások során betartotta. A támogatásokat számítógéppark kialakítására, a roma holokauszt megemlékezésre, a Világunk című folyóirat megjelentetésére fordította. Az Önkormányzat alkalmazottai bértámogatására 12 626 ezer Ft-ot számolt el, amelyet szintén költségvetési forrásból, utófinanszírozással kapott.

Az Önkormányzat a tiszteletdíjakat szabályosan állapította meg, amelyen felül a képviselőknek és alkalmazottaknak havonta, elszámolási kötelezettség nélkül további 35 –267 ezer Ft összegű költségtérítést fizetett. A pénzügyi ellenőrző bizottság (PEB) elnökének annak ellenére folyósítottak 2009-ben a juttatásokat, hogy az előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének nem tett eleget. Az Önkormányzatnál a hivatalvezető és a gazdasági vezető nem rendelkezett megfelelő képesítéssel, így a személyi feltételek, a kötelezettségvállalás, az ellenjegyzés és utalványozás szabálytalan gyakorlása miatt nem volt biztosított a szabályszerű működés és gazdálkodás.

Az Önkormányzat az adó- és járulék bevallási, levonási, fizetési kötelezettségét, adóigazolási nyilatkozatok teljesítését is megsértette. Gépkocsija után nem vallotta be és nem fizette meg a cégautó adót, a 10 924 ezer Ft összegű segélyek és ösztöndíjak kifizetését adólevonás nélkül teljesítette. A 2009. évben az 52 615 ezer Ft értékben kifizetett költségtérítéseket a kiadott adóigazolásokban a valóságtól eltérően teljes körűen elszámoltnak igazolta, ezáltal keletkezett jövedelmet nem mutatta ki. Az Önkormányzat saját forrásai terhére szabálytalanul folyósított ösztöndíjakat, továbbá a helyi kisebbségi és civil szervezeteket 3 065 ezer Ft összegben támogatta a nyilvánosság jogszabályellenes kizárásával.

A Nek. tv. alapján 2006. végén a székház az Önkormányzat tulajdonába került 11 405 ezer Ft bruttó értékkel. Az ingyenesen juttatott állami ingatlan aktuális nyilvántartási értékét az ellenőrzés nem tudta megállapítani, mivel az ingatlanról az előírt egyedi nyilvántartást nem vezették. Az ellenőrzés időszakában a székházat rendeltetésszerűen, a hivatal és az intézmények elhelyezésére használták.

A közgyűlés az előírt költségvetési koncepció elkészítése és egyeztetés nélkül döntött az éves költségvetések elfogadásáról, amelyről szóló határozatait is hiányos tartalommal fogadta el. A költségvetéseket határidőben nem tették közzé és nem a jóváhagyottról szolgáltattak adatot a Miniszterelnöki Hivatalnak.

Az előírások ellenére sem tervezték az éves létszámot, a felújításokat, a beruházásokat, a többéves kihatással járó feladatok értékeit, a felhasználási ütemtervet, a tartalék felhasználási szabályait. A bevételeknél bizonytalan pénzügyi forrásokkal terveztek, a kiadásoknál viszont egyes kötelezettségvállalásokkal, adókkal és járulékokkal nem számoltak. A jogszabályi rendelkezést megsértve a hivatalvezető a 2009. évi költségvetés végrehajtásáról nem készített zárszámadást, ennek következtében a közgyűlés azt nem hagyta jóvá.

A 2009. évi pénzügyi-szakmai beszámoló aláírása szabálytalanul történt, a közgyűlési elfogadó határozat pedig nem tartalmazta, hogy a választott, független könyvvizsgáló megtagadta a beszámoló záradékolását. A Nek. tv. rendelkezése ellenére a beszámolót nem tették közzé, az ÁSZ-nál nem helyezték letétbe.

A könyvvezetés alapjául szolgáló számviteli bizonylatok nem feleltek meg a számviteli törvényben előírtaknak, a könyvelési rendszer zártsága nem volt biztosított. Az Önkormányzat nem gondoskodott a támogatások elkülönített nyilvántartásáról. A pénzkezelési szabályzat előírásait megsértve pénztárellenőrt nem jelöltek ki, a pénzkészlet előírt záró értékét túllépték, a készpénzfelvételi utalványokat előre üresen írta alá az Önkormányzat elnöke, a hivatal és az intézmények pénzforgalma nem különült el. A főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások egyezősége nem állt fenn. A leltározási szabályzat előírásától eltérően a 2009. évi leltárfelvételt és annak kiértékelését teljes körűen nem végezték el, ezáltal a mérleg leltárral történő alátámasztása nem valósult meg.

Az ÁSZ ellenőrzés az Önkormányzat pénzügyi, vagyoni helyzetét rendezetlennek minősítette, a belső ellenőrzés szabályozatlanságát és elmulasztását állapította meg. A hiányos nyilvántartások miatt a tényleges adósság- és kötelezettség állomány nem volt megállapítható. A pénzügyi ellenőrző bizottság feladat- és hatáskörét nem szabályozták, a testület 2009-ben ellenőrzést nem végzett. Az Önkormányzat elnöke, a hivatalvezető és a gazdasági vezető esetileg végzett folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzést.

Az ÁSZ ellenőrzés az állami támogatás felhasználásához kapcsolódóan vizsgált 206 kifizetés elszámolása során 10 475 ezer Ft értékben állapított meg szabálytalan kifizetést: 5612 ezer Ft céltól eltérő felhasználást 2274 ezer Ft elnöki utasításra történt fedezet nélküli kifizetést, 1528 ezer Ft számla nélküli előlegfizetést, továbbá 1061 ezer Ft szabálytalanul elszámolt gépkocsi költségtérítést.

Az ÁSZ ellenőrzés a megállapított törvényi mulasztások, a szabályozatlanság és a szabálytalan gazdálkodás miatt az Önkormányzat elnökének és a hivatalvezetőnek a felelősségét állapította meg. Az ÁSZ büntetőeljárás megindítását kezdeményezte.

Javasolja továbbá, hogy a közigazgatási és igazságügyi miniszter intézkedjen az Önkormányzat éves költségvetési támogatásai felhasználásának felülvizsgálatáról, a szabálytalanul elszámolt 10 475 ezer Ft támogatási összeg visszafizettetéséről; illetve a nemzetgazdasági miniszter rendelje el az Önkormányzat gazdálkodásának átfogó adóellenőrzését.

Az ÁSZ ellenőrzés az Önkormányzat közgyűlése, elnöke, hivatalvezetője részére további konkrét javaslatokat fogalmazott meg az Önkormányzat működésének és gazdálkodási rendjének szabályszerűsége, a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében.

Az elkészített jelentés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható.

  • kapcsolódó anyagok
ÖNKORMÁNYZATOK
KISEBBSÉGI JOGOK
ÁSZ - ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK