2010. szeptember elseje számos változást hozott hazánkban. Ekkortól működik a Terrorelhárítási Központ, a családi pótlékot a gyermek rendszeres iskolalátogatásától teszik függővé és újra munkához látnak a közigazgatási hivatalok. Ez utóbbit Nagy Anna kormányszóvivő „közigazgatás átalakításának első nagy lépéseként” értékelte.

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény volt az a jogszabály, mely a közigazgatási hivatalok visszaállítását javasolta. Indoklásában megemlíti, hogy ezzel egy évek óta tartó alkotmányos mulasztást kíván pótolni. Egyúttal – többek között – ez az a jogszabály mely felhatalmazza a Kormányt, hogy „az általános hatáskörű területi államigazgatási szervét rendeletben jelölje ki.” A 214/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet megszületésével megszűnnek a regionális államigazgatási hivatalok melyeket, a 318/2008 (VIII. 31.) Kormányrendelet hozott létre és ezek jogutódjaként szeptember 1-én megkezdték működésüket a közigazgatási hivatalok.

A közigazgatási hivatalokat újból létrehozó 214/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet

Magyarországon nem új intézmény a közigazgatási hivatal. Az általános hatáskörű területi államigazgatási szervek a rendszerváltás óta (elsőként az 1990. évi LXV. törvényben szabályozva) részei a magyar közigazgatásnak. Az akkor még köztársasági megbízott, 1994-től – a most újból ezt a nevet viselő – közigazgatási hivatalként, majd 2009. január 1-től, egészen 2010. augusztus 31-ig regionális államigazgatási hivatal néven működtek. A jelenleg újból közigazgatási hivatalként megnevezett intézményt általános hatáskörű területi államigazgatási szerveként definiálja a 214/2010 (VII. 9.) kormányrendelet, melynek vezetését a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter hatáskörébe utalja. A közigazgatási hivatal vezetője a hivatalvezető, akit igazgatási hivatalvezető-helyettesként főtitkár segít.

A szervezet elsődleges feladata a kormányzati célkitűzések helyi megvalósításában való részvétel. Koordinációs, ellenőrzési, informatikai tevékenységet, valamint képzést, továbbképzést szervező, összehangoló feladatokat lát el, hatásköröket gyakorol. Koordinációs feladat és hatáskörében gondoskodik az olyan kormányzati döntések végrehajtásának összehangolásáról melyek több ágazatot érintenek. Létrehozza a közigazgatási hivatal véleményező, összehangolást elősegítő testületét a kollégiumot (ennek vezetője a Hivatalvezető), gondoskodik annak működéséről. Közreműködik a központi közszolgálati nyilvántartás működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.

Területi szinten összehangolja a közigazgatás korszerűsítésével, az elektronikus közigazgatás kialakításával kapcsolatos feladatokat. A központi államigazgatási szervek vezetőitől tájékoztatást kérhet, kezdeményezheti a központi államigazgatási szervek ügyfélfogadási, ügyfélszolgálati rendszerének összehangolását területi szinten. Szakmailag támogatja az ügyfélszolgálati tevékenység bővítését és segítheti a területi elektronikus ügyféltájékoztatási rendszer összehangolását. Ellenőrzési feladat- és hatáskörében gondoskodik a központi államigazgatási szervek területi ellenőrzési terveinek összehangolásáról, a gazdaságos ellenőrzés kialakításáról és alkalmazásáról. Ellenőrzi a területi államigazgatási szervek kormánytisztviselői és a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos munkáltatói intézkedéseinek törvényességét. Az ügyészséggel egyeztetett ellenőrzési terv és program szerint a területi szervek tevékenységében ellenőrzi a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény végrehajtását, ezen szervek hatósági tevékenységének jogszerűségét. Ellenőrzi továbbá az ügyiratkezelésről, valamint a központi államigazgatási szervek területi szervei által az ügyiratkezeléssel összefüggésben kezelt adatok nyilvántartásáról és védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok végrehajtását, és az infokommunikációs rendszerek üzemeltetését, az üzemmenet-folytonosság biztosításának feltételeit, a megfelelő személyi és szakmai feltételek meglétét, valamint az informatikai üzemeltetés kereteit meghatározó szabályzatok jogszabályoknak való megfelelőségét az államigazgatás területi szerveinél.

A helyi önkormányzati szervek tekintetében a külön jogszabályban meghatározottak szerint közszolgálati ellenőrzést végez és ellenőrzi az ügyiratkezelésről, továbbá a szerv által kezelt adatok nyilvántartásáról és védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok végrehajtását. Az informatikai tevékenység keretében közreműködik a közigazgatási informatikai tevékenység területi összehangolásában, ellátja a választásokkal, népszavazásokkal összefüggő informatikai feladatokat közreműködik az önkormányzati rendeletek elektronikus közzétételében. Kormánytisztviselők és köztisztviselők képzése, továbbképzése körében szervezi fővárosban, megyében az államigazgatási feladatokat ellátó helyi önkormányzati szervek köztisztviselőinek képzését, továbbképzését.

Gondoskodik a közigazgatási versenyvizsgák, szakvizsgák, anyakönyvi szakvizsgák, valamint az ezek előkészítésére szolgáló tanfolyamok megszervezéséről és lebonyolításáról. Közreműködik a köztisztviselők és kormánytisztviselők képzésével, továbbképzésével, valamint a szakember-utánpótlás megszervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Megszervezi a közigazgatási ügyintézéshez szükséges informatikai ismeretek oktatását, és továbbképzését, érvényesíti a köztisztviselői vizsgarendszerben az informatikai követelményeket.

Távlati tervek

A jelenlegi kormányrendelet egy átmeneti állapotot hoz létre. A jövő év január 1-től a közigazgatási hivatalok jogutódaként megyei kormányhivatalok jönnek majd létre. Élükön kormánymegbízottak állnak majd, akiknek szerepe politikai jellegű lesz. A kormánymegbízottak mellett a hivatalvezetők és szakmai helyetteseik, a főtitkárok irányítanak majd. A kormányhivatalok tehát kettős irányítás alatt fognak működni. Például egy kormányhivatal mezőgazdasággal foglalkozó főosztályának szakmai irányítása a Vidékfejlesztési Minisztérium feladata lesz, míg az általános igazgatási kérdésekben a kormányhivatal vezetője, így áttételesen a közigazgatási és igazságügyi miniszter alá tartozik majd – ismertette. E megyei kormányhivatalokba integrálódna – a tervek szerint – a területi államigazgatási szervek többsége.

Egy szeptember 14-én a Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a szervezeti integrációban részt vesznek a területi igazságügyi hivatalok, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kirendeltségei, a földhivatalok, a regionális egészségbiztosítási pénztárak, a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságok, a regionális munkaügyi központok, a regionális munkaügyi felügyelőségek, a regionális munkavédelmi felügyelőségek, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság regionális felügyelőségei, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodái, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézetei, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságai, a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságai, valamint az Oktatási Hivatal regionális igazgatóságai.

Mint Navracsics Tibor elmondta, a megyei jogú városokban már januártól létrejönnek az integrált ügyfélszolgálati irodák, azaz a kormányablakok, ahol egy helyen lehet majd intézni bizonyos ügycsoportokat. A kormányablak nem szünteti tehát meg az ügyfélszolgálati irodákat, a kormányhivatalok ügyfélszolgálatai ugyanis “pluszként” jönnek létre.

Az átszervezések nem csekély költségét a kormányzat uniós forrásból kívánja biztosítani.