Tucatnyi ügyet vizsgálnak a parlamenti albizottságok

2010.09.23. MTI

Tucatnyi ügyben kezdték meg munkájukat azok a parlamenti albizottságok, amelyek a kormánypártok javaslatára az elmúlt nyolc év kormányzati intézkedéseit vizsgálják. A testületek eddig már meghallgattak többek között négy volt minisztert, valamint a rendőrség és a titkosszolgálatok legmagasabb rangú korábbi vezetőit.

Az emberi jogi bizottság albizottsága péntekre meghívta Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt is, aki azonban várhatóan nem megy el az ülésre.

Az elmúlt csaknem négy hónapban az Országgyűlés 19 állandó bizottsága közül 13-ban jött létre kormánypárti javaslatra olyan albizottság, amely az elmúlt nyolc év kormányzati intézkedéseit vizsgálja. Az MSZP többször jelezte, nem ért egyet azzal, hogy országgyűlési szakbizottságoknak politikai vizsgálódásra albizottságokat kell létrehozniuk. Végül a szocialisták csak két albizottságba - a honvédelmibe és az emberi jogiba - nem delegáltak tagot.

A 13 albizottság közül eddig hatban kezdődött el az érdemi munka: az emberi jogiban, a foglalkoztatásiban, a szociálisban, a kulturálisban, a külügyiben és a nemzetbiztonságiban. E testületek eddig tucatnyi ügy vizsgálatát vették napirendre; már meghallgattak négy volt tárcavezetőt - Herczog László és Szűcs Erika volt szociális minisztereket, Petrétei József volt igazságügy-minisztert és Szilvásy György volt titokminisztert -, valamint egy államtitkárt, Kondorosi Ferencet is.

Mellettük a legmagasabb rangú rendőri és titkosszolgálati vezetők közül is többeket meghívtak a testületek üléseire: így például Bene László volt országos, Gergényi Péter volt fővárosi rendőrfőkapitányt, Laborc Sándort és Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóit. (Laborc Sándor nem ment el az ülésre.)

Gyurcsány Ferenc volt kormányfő is a meghívottak között van - az emberi jogi bizottság pénteki ülésére -, de várhatóan nem vesz azon részt.

Az alkotmány ugyan kimondja, hogy "az országgyűlési bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani, illetőleg köteles előttük vallomást tenni", nem jár semmiféle szankcióval, ha ennek valaki nem tesz eleget.

A legaktívabb testület az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságnak "a 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló" albizottsága: ez ülésezett a legtöbbször, és ez tartotta a legtöbb meghallgatást.

Gulyás Gergely, a testület fideszes elnökének közlése szerint továbbra is az a terve az albizottságnak, hogy október 23-ára elkészíti jelentését.

A meghallgatásokon mások mellett Gergényi Péter volt budapesti főkapitány arról beszélt, hogy 2006 őszén a rendőrség igyekezett szakszerűen és törvényesen fellépni. Bene László elismerte, hogy követtek el hibákat a 2006. őszi fővárosi események kapcsán, de azt mondta: nyugodt a lelkiismerete.

A nemzetbiztonsági bizottság albizottsága eddig kétszer ülésezett, mindkétszer szeptemberben. Elsőként Szilvásy Györgyöt hallgatták meg zárt ülésén, amelyet követően a testület fideszes elnöke, Demeter Ervin azt mondta, Szilvásy meghallgatásán megerősödött a gyanú, hogy a Gyurcsány-kormány idején Szilvásy György pártpolitikai célokra használta a titkosszolgálatot. Utóbbi szerint viszont hazugság, manipuláció és ferdítés, amiket Demeter Ervin állít.

Ez a testület is hamarosan befejezi a meghallgatásokat, és összeállítja jelentését.

Két volt minisztert is meghallgatott a szociális albizottság, amely eddig egy üggyel foglalkozott: Szűcs Erikának a tárcájától való távozása utáni minisztériumi visszafoglalkoztatásával. A testület - amely Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos jelentésének ismertetésével kezdte meg az üggyel kapcsolatos munkáját - jelenleg azt várja, hogy a minisztériumi irattárból megérkezzen az a 149 dokumentum, amely Herczog László szerint tartalmazza Szűcs Erika egy éven át tartó munkájának eredményét.

Több ügyet is vizsgál a külügyi albizottság, amelynek szerdai ülésén a Külügyminisztérium képviselője azt mondta, nem kizárt, hogy feljelentések születnek a Budapest Airport külső kormányvárója, valamint a magyar államnak a New York város önkormányzatánál fennálló ingatlanadó-tartozása ügyében. Ezek mellett a testület tárgyalta a moszkvai kereskedelmi képviselet eladásának, valamint a sanghaji világkiállítás magyar pavilonjának ügyét.

A kulturális bizottság albizottságában téma volt többek között az Erkel Színház ügye, és annak vizsgálata, miként szerezhetett tulajdont vélhetően törvénysértő módon a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) a VIII. kerületi Orczy-kertben.

Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának az elmúlt nyolc év kormányzati intézkedéseit vizsgáló albizottsága eddig egy ügyet tárgyalt: szeptember 13-án vitatta meg a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozott, munkahelyteremtést elősegítő támogatási programokról szóló tájékoztatót, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) készített. A testület fideszes elnöke hangsúlyozta: azt kell megvizsgálni, hogy az akkori döntések alapján mennyiben kerültek oda a források, ahol azokra valóban szükség volt.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
PÁRTOK