Évek óta mulasztásos alkotmánysértésben van a Ház a bizottsági vizsgálatok szabályozatlansága miatt

2010.09.27. MTI

Hat és fél éve nem tesz eleget jogalkotói kötelezettségének a parlament azzal összefüggésben, hogy az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában arra kötelezte: 2004. március 31-ig törvényben szabályozza az országgyűlési állandó és ideiglenes bizottságok vizsgálati tevékenységének rendjét.

A rendezetlen kérdések közé tartozik, hogy nincs szankciója annak, ha valaki nem tesz eleget a vizsgálóbizottságok meghívásának. Ezen, a közelmúltban újra aktualitást kapott állapotnak a felszámolására most két párt, a Fidesz és a Jobbik is megoldást javasol.

Az Alkotmánybíróság 2003. novemberében, az úgynevezett Mécs-bizottság működésével kapcsolatban hozott határozatában mondta ki: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta törvényben a parlamenti bizottságok vizsgálati tevékenységének rendjét és nem teremtette meg a vizsgálatok hatékonyságának törvényi feltételeit.

A testület ebben a határozatában foglalkozott az országgyűlési bizottságok előtti, az alkotmány által előírt adatszolgáltatási és beszámolási kötelezettség megtagadásának szankciótlanságával is. Ez ismét aktualitást kapott annak kapcsán, hogy sem Szilvásy György volt titokminiszter, sem Gyurcsány Ferenc volt kormányfő nem tett eleget a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló országgyűlési albizottság meghívásának, nem jelentek meg a testület ülésén. A hiányzó szabályokat - e tekintetben - most a Fidesz és a Jobbik is pótolná.

A Jobbik börtönbüntetéssel sújtaná a távolmaradókat - erről szóló javaslatukat már be is terjesztették a parlamentnek -, a Fidesz saját indítvány benyújtását tervezi még az ősszel. Gulyás Gergely, a jogsértéseket vizsgáló albizottság fideszes elnöke korábban egy lapinterjúban lehetséges szankcionálási formának nevezte a testület bírságolási jogának kiterjesztését, pénzbüntetést, vagy a házszabály újragondolását is.

Az országgyűlési bizottságokról az alkotmány és az Országgyűlés házszabálya rendelkezik.

Az alkotmány kimondja, hogy "az országgyűlési bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani, illetőleg köteles előttük vallomást tenni". Az Alkotmánybíróság 2003-as határozatában azonban arra világított rá, hogy ez a szabály önmagában nem elegendő. A testület már akkor hangsúlyozta, hogy további garanciák szükségesek az alkotmányban rögzítettek betartatására. Aláhúzták: további jogi szabályozás nélkül "lex imperfecta", vagyis szankciótlan szabályozás az alaptörvénynek ez a szakasza.

Az említett alkotmánybírósági határozatnak azonban csak egy része foglalkozik a megjelenési és válaszadási kötelezettség szankciótlanságával, a testület az országgyűlési bizottságok vizsgálati, ellenőrzési tevékenységének jogi szabályozását rendkívül hiányosnak tartja. Jelzi: egyfelől hiányoznak a bizottsági vizsgálat hatékonyságát biztosító jogszabályi feltételek, és a bizottsági vizsgálatnak a bírósági eljárásokhoz, a közigazgatási, illetve a büntetőeljárásokhoz való viszonyát rögzítő szabályok, másfelől nincsenek olyan jogi garanciák, amelyek az állampolgárok alapvető jogait védik a vizsgálatot végző országgyűlési bizottságokkal szemben.

A testület döntésének értelmében az Országgyűlésnek ezeket a kérdéseket is rendeznie kellett volna 2004. március végéig.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ORSZÁGHÁZ