Választási rendszer: továbbra is kérdés, arányos vagy vegyes legyen

2010.09.29. MTI

A Fidesz-KDNP a vegyes, az MSZP és a Jobbik az arányos, azaz a listás választási rendszer kialakítását támogatja, az LMP még nem alakította ki végleges álláspontját - derült ki a választójogi reformmal foglalkozó parlamenti albizottság szerdai ülésén.

Újabb, várhatóan október végi ülésen tárgyal majd tovább az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reformot előkészítő albizottság a választási rendszer kérdéséről, mert az MSZP képviselője nem tudott részt venni a testület szerdai ülésén, a Jobbik és az LMP pedig még nem készítette el írásos javaslatát.

Salamon László, a bizottság KDNP-s elnöke a testület ülésén javasolta, hogy a Jobbik és az LMP október 15-ig juttassa el a bizottsághoz írásos dokumentumait, ezt követően újra nyissák meg a vitát a választási rendszerről.

A testület rendelkezésére egyelőre a Fidesz-KDNP és az MSZP már a parlamentnek is benyújtott választójogi törvényjavaslatai állnak, amelyek két, egymással ellentétes koncepciót tartalmaznak. Előbbi fenntartaná a jelenlegi vegyes rendszert, utóbbi pedig áttérne a tisztán listás rendszerre.

A Jobbik képviselője, Gyüre Csaba a bizottsági ülésen úgy nyilatkozott, hogy pártja szerint az új választójogi törvénynek elsősorban az arányosságot kell tükröznie. Felvetette, hogy a határon túli magyarok képviselői listán húsz helyhez jussanak a parlamentben.

Horváth Zsolt (Fidesz) felhívta a figyelmet: a helyes irány a jelenlegi, vegyes rendszer fenntartása, de változtatni kell a választójogi szabályokon, mert a parlament már rögzítette az alkotmányban, hogy az Országgyűlés létszáma nem haladhatja meg a 200 főt.

Karácsony Gergely - aki az LMP szakértőjeként vett részt a testület ülésén - jelezte: a frakciója még nem foglalt állást a kérdésben. A hivatalos álláspontot megelőlegezve annyit mondott, nyitottak a vegyes rendszer megtartására is, de azt a 200 fős parlament esetében nem tartják kivitelezhetőnek.

Salamon László közölte, hogy a KDNP részéről írásos észrevételeket fogalmazott meg, amelyben kitér többek között arra is: megfontolandó az egyfordulós választási rendszerre való áttérés, de a változó politika viszonyok mellett a kétfordulós rendszer visszanyerheti funkcióját előnyivel együtt. Elmondta azt is, hogy a Fidesz-KDNP új választójogi szabályokra vonatkozó javaslata a képviselői létszám csökkentése mellett összességében ugyanolyan mandátumszerző hatással bír, mint a jelenlegi rendszer.

Leszögezte: nem akarják a választási rendszert átszabni a kisebb parlament ürügyén.

A Fidesz-KDNP május 17-én terjesztette a parlament elé az országgyűlési képviselők választásáról szóló előterjesztését, amely szerint a kormánypártok megtartanák a vegyes választási rendszert, de megszüntetnék a területi listákat, helyettük a pártok országos listáira szavazhatnának a választópolgárok. Elképzelésük szerint összesen 198 tagú lenne az Országgyűlés, ehhez adódna még hozzá a 13 kisebbségi mandátum.

A 198-ból 90 képviselőt egyéni választókerületben, 78-at pedig országos listán lehetne megválasztani, a töredékszavazatok alapján pedig 30 mandátumot osztanának még szét. A javaslat egyfordulós rendszerrel számol, és áttérne az egyéni választókerületekben - az érvényességi küszöb megtartása mellett - a relatív többségi választásra.

Az MSZP szintén még május 17-én nyújtotta be saját javaslatát, amely a képviselők létszámát a mostani 386-ról csaknem felére, 199-re csökkentené, az új rendszerben 176 képviselőt választanának területi - megyei és fővárosi - listákról, 23 képviselő pedig országos listáról, a töredékszavazatok alapján nyerné el a mandátumát. A választás e szerint is egyfordulós lenne és fennmaradna az 5 százalékos bejutási küszöb.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
VÁLASZTÁS