Döntés várható a győri iskolai szegregációs perben - Az ítélet kimenetele mintegy kétszáz gyereket érint

2010.09.30. Jogi Fórum / Roma Sajtóközpont

Csütörtökön ítélethirdetés várható abban az iskolai szegregációs perben, melyet az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) indított a győri önkormányzat ellen, mert az alapítvány szerint jogellenesen elkülönítik a roma gyerekeket a város egyik iskolájában.

Csütörtökön ítélethirdetés várható abban az iskolai szegregációs perben, melyet az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) indított a győri önkormányzat ellen, mert az alapítvány szerint az önkormányzati fenntartású Kossuth Lajos Általános Iskolában jogellenesen elkülönítik a roma gyerekeket.

A bírósági ítélet kimenetele mintegy kétszáz gyereket érint, miután az iskolába járó diákok csaknem kilencven százaléka roma. A két éve indított per keresetében a CFCF annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy jogellenesen különítik-e el a roma gyerekeket az iskolában, az alacsonyabb színvonalú oktatással hátrányosan megkülönböztetik-e őket. A jogvédő szervezet igazgatója, Mohácsi Erzsébet a Roma Sajtóközpontnak azt mondta: az iskola ötven százalékos kihasználtsággal, hiányos tárgyi feltételekkel működik, és a pert azért indították, mert nem sikerült megegyezniük az önkormányzattal. Ugyanakkor az ügy érdekessége, hogy miközben zajlik a bírósági eljárás, az önkormányzat idén szeptembertől már nem indított első osztályt az iskolában. Az RSK kérdésére, hogy így nem okafogyott-e a pereskedés Mohácsi Erzsébet azt válaszolta: szerintük nem, mert idén is csak azért nem indult az iskolában első osztály, mert nem volt elegendő létszámban jelentkező gyerek, ráadásul arról sincs megállapodás az önkormányzat a jövő tanévtől felmenő rendszerben véglegesen megszünteti–e a szegregációt.

Az alapítvány igazgatója arra is emlékeztetett: hat éves működésük alatt minden perükben megállapította a bíróság a jogellenes elkülönítés tényét, és bízik abban, hogy most is ez történik.

Háttér: Harmadannyi eséllyel

A legújabb kutatási eredmények nem támasztották alá a szegregációról folyó vitákban hangoztatott nézeteket, melyek szerint az integrált oktatásban a hátrányos helyzetű gyerekek „ visszahúznák” a többieket. Ellenkezőleg, azt állapították meg: az integrált oktatás nem csak a gyerekek teljesítményére, eredményeire hat kedvezően, de csökkenti a társadalmi feszültségeket is azzal, hogy kialakítja és megerősíti a diákokban az egymás iránti elfogadást és megértést. Ráadásul a vizsgálatokból az derül ki: anyagilag is megéri befektetni a hátrányos helyzetű gyerekek oktatásába, mert milliós összegű, hosszú távú haszonnal jár a költségvetésnek – és az adófizetőknek – ha egy ilyen gyerek eljut az érettségi megszerzéséig.1

Ugyanakkor ma Magyarországon egy roma diáknak körülbelül háromszor kevesebb esélye van arra, hogy érettségit szerezzen, mint egy nem romának - derül ki a legfrissebb reprezentatív kutatásból.2 A vizsgálat többek közt azt is megállapította, 2004 óta erősödött az a folyamat is, hogy a gettósodó településekről a nem cigány gyerekek egyre nagyobb részét a kistérségi központ relatíve legmagasabb presztízsű iskolájába, vagy más közeli nagyobb település magasabb presztízsű, kevésbé „cigányos” iskolájába íratják be szüleik. A jelentés 2009. októberi statisztikai adatokra hivatkozva közli azt is, hogy ma Magyarországon majdnem háromszáz olyan iskola működik, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók többséget alkotnak. 2004 óta a „ cigányiskolák” száma harminc százalékkal nőtt annak ellenére, hogy hét éve külön költségvetési forrás, az úgynevezett integrációs és képesség-kibontakoztató támogatás jár az együttnevelő-integráló iskoláknak, és — 2007-től az óvodáknak is.


1Kertesi Gábor-Kézdi Gábor: A hátrányos helyzetű és roma fiatalok eljuttatása az érettségihez (Roma Education Fund, 2006)

2Zolnay János- Havas Gábor: Az integrációs oktatáspolitika hatásvizsgálata (Európai Összehasonlító Kisebbségkutatásokért Közalapítvány, 2010)

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
GYERMEKJOGOK
ESÉLYEGYENLŐSÉG