Önkormányzati választás 2010 - Zavartalan szavazás, magas részvétel, elsöprő Fidesz-KDNP-győzelem

2010.10. 4. Jogi Fórum / MTI/Magyarország.hu

A Fidesz-KDNP a budapesti kerületek négyötödében, míg a megyei jogú városok 95 százalékában állított polgármestert, Budapest főpolgármestere pedig Tarlós István (Fidesz-KDNP) lett. A megyei közgyűlések mindegyikét e pártszövetség politikusai irányíthatják a vasárnapi önkormányzati választások eredménye alapján. A harmadik legmagasabb részvételű szavazás volt vasárnap.

Tarlós Istvánt Budapest főpolgármesterévé választották, a Fidesz-KDNP jelöltjére a szavazók 53 százaléka voksolt, a szocialista Horváth Csaba 29 százalékot kapott. Jávor Benedek, a Lehet Más a Politika főpolgármester-jelöltje 9,9 százalékos, Staudt Gábor (Jobbik) pedig 7,2 százalékos eredményt ért el. A rendszerváltozás óta először fordul elő, hogy a kormány és a főváros közös hangot tud megütni – mondta az újonnan megválasztott főpolgármester, aki egyben jelezte: programját a kormánnyal együttműködve valósítja majd meg, erről a közeljövőben egyeztet Orbán Viktor miniszterelnökkel. Szavai szerint gyorsan meg kell hozni bizonyos döntéseket, amelyek eredményét a budapestiek fél-egy év elteltével érezni fogják. A fontos intézkedések közé sorolta a Városháza működésének átszervezését - nem politikai, hanem szakmai elvárások alapján. Áthangolják a szerződéskötési gyakorlatot, átalakítják a közszolgáltató cégek struktúráját, megnézik, mekkora a pénzhiány.

A nagyvárosok közül Hódmezővásárhelyen Lázár János (Fidesz-KDNP), Szegeden Botka László (MSZP), Pécsett Páva Zsolt (Fidesz), Székesfehérváron Cser-Palkovics András (Fidesz), Tatabányán Schmidt Csaba (Fidesz), Győrben Borkai Zsolt (Fidesz-KDNP), Egerben Habis László (Fidesz-KDNP), Zalaegerszegen Gyutai Csaba (Fidesz-KDNP), Debrecenben Kósa Lajos (Fidesz-KDNP), Miskolcon Kriza Ákos (Fidesz-KDNP), Szolnokon Szalay Ferenc (Fidesz), Szekszárdon Horváth István (Fidesz-KDNP), Nagykanizsán Cseresnyés Péter (Fidesz-KDNP) lesz a polgármester.

Tizenhárom helyen volt döntetlen az eredmény

Tizenhárom időközi polgármester-választást kell tartani a hétfő délelőtti adatok szerint, mivel a szavazatok száz százalékának feldolgozása után ennyi településen alakult ki szavazategyenlőség vasárnap a jelöltek között. A szavazókörökből érkező jegyzőkönyvek feldolgozása után szavazategyenlőség alakult ki a polgármesterjelöltek között a Békés megyei Dombiratoson és Köröstarcsán, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszavalkon, a Somogy megyei Libickozma és Varászló településen, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírteleken, a Tolna megyei Grábócon, a Vas megyei Iklanberényben és Orfalun, valamint a Zala megyei Bödeháza, Csöde, Dobri és Zalaszántó településen.

Vasárnap este 11 órakor még úgy tűnt, hogy a Somogy megyei Somogyaszalón is időközi választást kell tartani, de a szavazatok többszöri újraszámlálása alapján végül egy szavazat döntött a polgármesterjelöltek között, így nem alakult ki szavazategyenlőség és nincs szükség időközi választásra.

Országgyűlési képviselő-választás Szarvason

Az önkormányzati választással egy időben Békés megyében, a szarvasi 5. választókerületben országgyűlési képviselő-választást is tartottak, mert a választókerület képviselőjét, Domokos Lászlót korábban az Állami Számvevőszék elnökévé nevezték ki. A szavazás eredménye alapján a Fidesz jelöltje, Dankó Béla foglalja el Domokos helyét a Parlamentben.

OVB: Zavartalan volt a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása

Zavartalan volt a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása - mondta Bordás Vilmos, az Országos Választási Bizottság (OVB) elnöke az előzetes eredményekről szóló vasárnapi sajtótájékoztatón. Felidézte: az OVB elsősorban a választások törvényes rendjének lebonyolításáért felelős, a testület a délután folyamán ülésezett. Azt tapasztalták - mondta -, hogy a választás az országban zavartalanul zajlott le, a rendkívüli események lényegesen nem zavarták a választás törvényes lebonyolítását. Hozzátette: 19 órakor rendben elindult a szavazatokat összesítő tájékoztató rendszer, és mindenki nyomon követhette az eredmények alakulását.

A harmadik legmagasabb választási részvételű szavazás alapján dőlt el vasárnap, hogy az adott településen ki lesz a polgármester, és milyen összetételben kezdi meg munkáját az önkormányzati képviselő-testület. A mostani 46,53 százalékos arányt (a szavazatok 94,38 százalékos feldolgozottságánál) csak a 2002-es és a 2006-os választási részvétel haladta meg.

A valamivel több mint 8 millió választópolgár közül vasárnap mintegy 3,6 millió szavazott.

A rendszerváltozás óta tartott önkormányzati választások legalacsonyabb részvételi adata 1990-ben volt, igaz, akkor még kétfordulós választást tartottak. Annak idején, a szeptember 30-i első fordulóban 40,16, a másodikban már csak 28,98 százalékos volt a részvétel.

1994 óta már csak egy fordulóban kell szavazni, a mandátumot a legtöbb szavazatot kapott jelölt kapja, miután nincs sem érvényességi, sem pedig eredményességi küszöb.

A 16 évvel ezelőtti voksoláson, december 11-én a választópolgárok 43,44 százaléka járult az urnákhoz, szavazott polgármesterekről és önkormányzati képviselőkről. Négy évvel később, 1998. október 18-án 45,66 százalékos részvételi eredmény mellett választották meg a helyi önkormányzatokat. 2002. október 20-án 51,11 százalékos volt a részvétel, míg négy évvel ezelőtt, 2006. október 1-jén ennél is több választópolgár, 53,12 százalék voksolt.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter vasárnap este annak a véleményének adott hangot, hogy részben a választópolgárok és sok esetben a helyi politikusok is már eleve lefutottnak tekintették az önkormányzati választást.

A voksolási hajlandóság az 1998-as önkormányzati választás részvételi adatához volt hasonló, ezek alapján pedig úgy gondolja, hogy a 2002-es és 2006-os választás volt "atipikus". Véleménye szerint ez talán abból adódik, hogy 2002-ben és 2006-ban az országgyűlési választás eredménye nagyon szoros volt és kevesebb mint egy százalék volt a különbség a két nagy párt között, és talán ez a szoros eredmény vetült ki az önkormányzati választásra.

Most viszont az áprilisi parlamenti választási eredmények eléggé egyértelműek voltak, és talán ez is szerepet játszott abban, hogy most az önkormányzati választásoknál nem annyira a 2002-es és 2006-os, hanem inkább az 1998-asra hasonlítottak a részvételi adatok - mondta.

A miniszter beszélt arról is, hogy úgy látta, sok városban "az ellenzék tulajdonképpen feladta a küzdelmet, nem volt igazán kampányhangulat", és a szakértők is sokat beszéltek arról, hogy "ez a kampány mintha lanyhább lett volna, mint a korábbi kampányok".

Mint mondta, azokban a megyei jogú városokban, ahol kiélezett volt a küzdelem (mint például Szombathelyen, Miskolcon vagy Szegeden) kicsit magasabb is volt a részvétel, mint azokban a városokban, ahol eleve eldőltnek tűnt a választás, mint például Debrecenben.

A miniszter egy kérdésre válaszolva kijelentette: ő is csak most figyelt fel arra, hogy az északkelet-magyarországi megyék a korábbi önkormányzati választásokon is aktívabbak voltak, miközben az országgyűlési választásokon a dunántúli megyék szoktak aktívabbak lenni, ebből a szempontból ezek a megyék folytatták az önkormányzati választási "hagyományokat".

  • kapcsolódó anyagok
ÖNKORMÁNYZATOK
VÁLASZTÁS
OVB