Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

2011-től társadalmi részvétel a jogszabályalkotásban - A társadalmi egyeztetés formáiról és szabályairól

2010.10. 4. MTI

Több mint száz szervezet fogalmazott meg észrevételeket a társadalmi részvételről szóló törvény tervezetéhez a szerdai határidőig - mondta el Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken. A kormánypárti politikus közlése szerint a fogadtatás pozitív volt, s a nagyarányú érdeklődésre tekintettel a véleményeket még jövő keddig fogadják.

Írásban juttatta el javaslatát többek között a Közigazgatási Fejlesztési Társaság, a Magyar Bankszövetség, a Public Affairs Tanácsadók Szakmai Szövetsége, a WWF, a Zöld Nők Társadalmi Egyesület. A tárca kérésére elküldte álláspontját egyebek mellett a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata.

Az államtitkár elmondta, hogy több szervezettel személyesen is konzultáltak, így a Transparency International Magyarország, a Társaság a Szabadságjogokért, a Közép-Magyarországi Regionális Fogyasztóvédelmi Egyesület és a történelmi egyházak képviselőivel. Személyes egyeztetést folytatott a NIOK által szervezett konzultáción, amelyen többek között részt vettek az Európa Ház, a Századvég Alapítvány, a Levegő Munkacsoport és az Első Magyar Lobbi Szövetség képviselői. A Pallas Páholyban szervezett egyeztetésen több tucat szervezet képviseltette magát.

Rétvári Bence közölte, hogy pozitív volt a javaslat fogadtatása, és előre mutatónak értékelték azt az egyes szervezetek. Különösen azt, hogy a kormány fontosnak tartja a civilek véleményét, és ennek deklarálására külön törvényben tervezi szabályozni ezt a kérdést. A civilek évek óta vártak hasonló javaslatra, s ezzel a külön jogszabállyal a kormány elismeri őket - mondta, felidézve azt is, hogy a kabinet az indítvánnyal egy 2006-os civil kezdeményezést karolt fel.

Hozzátette: a konkrét észrevételek feldolgozása megkezdődött, arról, hogy végül mi épül be a végleges jogszabály-tervezetbe jövő héten születik döntés. Mivel nagyarányú az érdeklődés, a véleményeket keddig még fogadja a tárca, és a konzultációkat is tovább folytatják.

A kormánypárti politikus előzetesen annyit elmondott: várhatóan bővülhet az alapelvek köre, az eddigi törvényi szabályozáshoz képest szélesebb körben lesz lehetőség a jogszabályok véleményezésére, bárki számára biztosítva lesz majd az érdemi hozzászólás lehetősége. A szorosabb konzultációs viszonyt jelentő stratégiai partnerség szabályait is tovább pontosították.

A jelenlegi javaslat szerint 2011. január 1-től társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, néhány kivételtől eltekintve, a törvények, a kormányrendeletek, a miniszteri rendeletek tervezeteit azok indokolásával együtt.

A javaslat szerint nem lenne például társadalmi egyeztetésre bocsátható a tervezet, ha az egyeztetés a Magyar Köztársaság különösen fontos honvédelmi, nemzetbiztonsági, pénzügyi, külügyi, természetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.

A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért és a beérkezett vélemények feldolgozásáért a szakminiszter lesz a felelős.

A társadalmi egyeztetés formáiról szólva a törvénytervezet azt mondja: lenne egy úgynevezett általános egyeztetés, ez a minisztériumok honlapján való közzététel útján biztosított véleményezést jelentené, és egy másik, az úgynevezett közvetlen egyeztetés, amely pedig a szakminiszter által bevont személyek vagy csoportok által történő közvetlen véleményezést jelentené.

A tervezet megengedi, hogy a szakminiszter, ha indokoltnak látja, a fenti két formán túl az egyeztetés egyéb módjait is igénybe veheti. Az általános egyeztetés szabályiról a tervezet azt írja: ez társadalmi egyeztetés esetén kötelező. Az általános egyeztetésre nyitva álló határidőt a szakminiszter állapítja meg azzal, hogy az csak különösen indokolt esetben lehet 15 napnál kevesebb.

A beérkezett vélemények kezeléséről a tervezet azt írja: a jogszabály előkészítője mérlegeli azokat, valamint az elutasított vélemények esetében - a nyilvánvalóan alaptalan vélemények kivételével - az elutasítás indokairól összefoglalót készít, amelyet a minisztérium honlapján közzétesz. A jogszabály előkészítőjét egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli. A közvetlen egyeztetésről pedig az olvasható: a szakminiszter hosszú távú, szoros együttműködést alakíthat ki a "stratégiai partnerekkel", azaz például azokkal a civil szervezetekkel, egyházakkal, érdekképviseleti szervezetekkel, köztestületekkel, felsőoktatási intézményekkel, tudományos intézetekkel, valamint a gazdasági szféra azon képviselőivel, amelyek meghatározott jogterületek szabályozásának előkészítésében megfelelően széles társadalmi érdeket jelenítenek meg és készek a kölcsönös együttműködésre.

Az együttműködés kereteiről megállapodást kötnek az érintettek. E megállapodásnak tartalmaznia kell az együttműködés célját, az együttműködés tárgyköreit, a kapcsolattartás módját, a véleményalkotáshoz szükséges információkhoz való hozzáférés szabályait és a megállapodás időtartamát. Ezek a megállapodások nyilvánosak.

A társadalmi egyeztetés alapelveiről a törvénytervezet azt mondja: biztosítani kell, hogy az egyeztetési folyamatban a vélemények lehető legszélesebb köre jelenjenek meg; a jogszabályok előkészítése során biztosítani kell az egyeztetések átláthatóságát és a minél teljesebb körű nyilvánosságot; az egyeztetésben részt vevők kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

  • kapcsolódó anyagok
CIVIL SZERVEZETEK
JOGALKOTÁS