Átfogó változások a közoktatásban

2010.10. 6. Jogi Fórum / dr. Nagy Csilla

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium feladatkörébe tartozó kérdésekben - az új minisztériumok felállítását követően - a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (NEFMI) jár el. Az egész ágazatot érintő strukturális változások mellett az új kormányzat átfogó, tartalmi változásokba kezdett.

2010 augusztusában egy tanévnyitó konferencián a tárca szakemberei ismertették céljaikat és az eddig elért eredményeket. Jelen cikk a konferencián elhangzottakat kívánja röviden, a teljesség igénye nélkül összefoglalni.

Az ágazati irányítás a közoktatást - az eddigi - piaci szolgáltatás helyett közszolgálatnak, a pedagógust szakmai kompetenciával rendelkező értelmiségi embernek, az oktatásirányítás fogalmát pedig az oktató-nevelő intézmény társadalmi érdek szolgálatában történő segítéseként, a társadalom és az intézmény közötti harmónia fenntartásaként kívánja meghatározni.

Ennek eléréséhez elengedhetetlen néhány pedagógiai fogalom újraértelmezése is. Kinek-kinek a tehetsége szerint való érvényesülését (esélyegyenlőség), az integráció célként és nem eszközként való értelmezését helyezik a kiindulópontba. Az új kabinet álláspontja szerint úgy integrálható a tanuló sikeresen, ha szakmailag felkészült, a „másság” tisztelete és a szakmai szegregáció összekapcsolásával dolgozó pedagógusok tanítanak az iskolákban, akik nem tesznek úgy, mintha „a más” nem lenne más és mindenki számára elérhető, alacsony minimum szintet határoznak meg.

Oktatáspolitikai alapelvek

1. A magyar oktatási rendszer értékes hagyományainak megőrzése

Az Európai Felsőoktatási Térség alapelve, hogy az azt létrehozó országok között biztosítsa mind a hallgatók, mind az oktatók számára az átjárhatóságot, az oktatott ismeretek minőségének színvonalát, a tanulmányok kölcsönös elismerését és beszámíthatóságát. Hazánkban is angolszász mintára alakították át a felsőoktatás rendszerét: bachelor (felsőfokú alapképzés), master (mesterképzés) és doktor (Phd) fokozatra osztották a képzéseket. Kötelezővé vált a két fokozat megosztottsága és egymásra történő épülése, amely alól az állatorvosi, az építészi, a jogász, az orvosi, a fogorvosi és a gyógyszerészi szakok élveznek kivételt. Ezen legmagasabb szintű képzések nem illeszthetők be a Bolognai rendszerbe.

2. A pedagógia valóságának ismerete és - ezzel szoros összefüggésben - a szakmai egyeztetés

Az oktatásban résztvevők megkeresését, véleményének kikérését, tapasztalatainak meghallgatását célozzák meg az ágazati döntések előkészítése során. A sikeres és eredményes oktatás ugyanis nem távolodhat el a konkrétumoktól és a mindennapok tapasztalataitól.

3. Az individualizmus helyett a közösségi érdekek és értékek tisztelete

Nem az egyén, hanem a közösség érdekeit tekintik elsődlegesnek.

Stratégiai célkitűzések

1. A 2010/2011-es tanévben várható az új közoktatási törvény koncepciójának kidolgozása és a kodifikálás megkezdése.

2. A NAT (Nemzeti Alaptanterv) kiegészítése közműveltségi tartalommal

A NAT-ban ugyanis a kereteken kívül nincs tartalmi megkötés, vagyis a tanár maga dönti el, hogy mit is tanít az egyes évfolyamokon. Nem tervez új tantervet a tárca, hanem 2012-től felmenő rendszerben vezetné be az egyes tantárgyakra meghatározott kötelező minimális tartalmi követelményeket.

3. Kötelező tagsággal rendelkező pedagógus kamara létrehozása

Jelenleg száz körüli a pedagógus érdekvédelmi csoportok száma hazánkban, nehéz az összessel egyeztetni és az egységes álláspontot feltérképezni. A hosszú távú, egyeztetésen alapuló és gyümölcsöző együttműködés kizárólag egységes pedagógus álláspontot képviselő - lehetőleg egy - szervezettel képzelhető el a tárca képviselői szerint.

4. Komplex intézmény-ellenőrzési modell kidolgozása és bevezetése

Nem szakfelügyeletet és nem hatósági intézkedést tervez a tárca, hanem 2010-től fokozatosan azt az ellenőrzési modellt kívánja bevezetni, mely szerint kizárólag az intézmény dokumentumait nézik meg (nem egy külső mércéhez mérik, hanem azt ellenőrzik, hogy az intézmény a pedagógiai programjában vállalt céljainak elérését a tanügyi dokumentumaikban rögzítettek szerint hogyan valósítja meg és milyen eszközöket használ fel ennek során).

5. Központi bérfinanszírozás kialakítása

A tárca tervei szerint a központi költségvetésből fizetnének az országban minden pedagógust. Jelenleg az intézmények fenntartói kapnak - igénylést követően, egy sajátos mutatókból álló képlet alapján kiszámolt összegű - normatívát, amely magában foglalja a pedagógus béreket is. A jelenlegi fenntartói jogkör megmaradna, azonban a bérfizetések központosítva történnének.

6. A kistelepülési iskolák támogatása

Célként fogalmazódik meg, hogy a kis lélekszámú településeken ne zárjanak be az iskolák. Így nem kellene a gyerekeknek elmenni a lakóhelyüktől távol eső iskolákba, hanem „helyi tanítók” - esetleg összevont, kisebb létszámú osztályokban – koncentráltabban foglalkozhatnának a gyerekekkel.

I. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény nyári módosításai

a.) A 2010. évi LI. törvény

A módosítás biztosítja, hogy az önkormányzattól az egyháznak átadott közoktatási intézmények finanszírozása – az átadást követően – zavartalan maradjon. Az eddigi szabályozás szerint, a fenntartói jogok átadását követő legalább 5 éven keresztül az egyházi kiegészítő támogatást végeredményben a fenntartói jogokat átadó önkormányzatnak kellett fizetnie. Ez a megoldás értelmetlenné tette azt, hogy az egyébként forráshiányos önkormányzatok megszabaduljanak feladatellátási kötelezettségüktől.

2010. június 29. napját követően amennyiben a nevelési-oktatási intézmény olyan ingatlanban működik, amely nem tartozik a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény hatálya alá, és a helyi önkormányzat a fenntartásában lévő nevelési-oktatási intézményét egyház fenntartásába adja, köteles az átvevő megkeresésére közoktatási megállapodást kötni. Ezen megállapodás alapján az egyházi fenntartó jogosulttá válik a kiegészítő támogatásra a közoktatási megállapodás aláírását követő tanítási évtől kezdődően. Az egyházat illető kiegészítő támogatás összegét az átadó helyi önkormányzat köteles átutalni a közoktatási megállapodás érvényessége alatt, ha az egyházi jogi személy nem tesz egyoldalú nyilatkozatot. Ha a nyilatkozat tételéhez az Oktatási Hivatal a hozzájárulást megadja (ehhez bizonyos tanulói létszám elérése szükséges), akkor a helyi önkormányzat mentesül a fizetés alól és így a kiegészítő támogatás folyósítása a központi költségvetésből történik azzal, hogy ezen rendelkezéseket alkalmazni kell a törvény hatálybalépését megelőzően történt fenntartóváltások esetében is. Azonban a központi költségvetés számára a helyi önkormányzatok által 2010. január 1. napjáig megfizetett, illetve az eddig az időpontig a helyi önkormányzatoktól beszedett kiegészítő hozzájárulás összege nem követelhető vissza.

A módosítás rendelkezik arról, hogy az egyházi kiegészítő támogatás összegébe be kell számítani azokat a támogatásokat, amelyeket az önkormányzatok a területükön működő egyházi fenntartású közoktatási intézményeknek vagy azok fenntartóinak a közoktatási feladatellátáshoz kapcsolódóan bármilyen jogcímen adnak. A jegyzők, ill. főjegyzők adatszolgáltatása alapján ezek a támogatások a kiegészítő támogatás összegéből levonandók.

b.) A 2010. évi LXIII. törvény

A 2010. július 14-étől hatályos módosítás a közoktatási intézmények átszervezésének szabályait érinti. Az átszervezés fogalmából kiemeli az olyan vagyont érintő döntést, amely vagyon a feladatellátáshoz továbbiakban nem szükséges. A korábbi szabályok szerint e körben is általános volt az egyeztetési kötelezettség: a fenntartó a közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntése előtt köteles beszerezni bizonyos testületek (az alkalmazotti közösség, az iskolaszék, az iskolai szülői közösség, az iskolai diákönkormányzat, a fővárosi, megyei gazdasági kamara) véleményét. Az új szabály lehetővé teszi az egyszerűsített véleményezési eljárást abban az esetben, ha a fenntartó három vagy annál több közoktatási intézményt tart fenn. Ekkor véleményeztetési kötelezettségének úgy is eleget tehet a fenntartó, hogy a tervezett intézkedésről szóló tájékoztatót az érintett közoktatási intézmény vezetőjének küldi meg azzal, hogy a helyben szokásos módon hozza azt nyilvánosságra, és hívja fel a véleményezésre jogosultak figyelmét arra, hogy véleményüket a közoktatási intézmény vezetőjének küldhetik meg.

A módosítás új határidőket határoz meg: – az eddigi május 15. napjával szemben – legkésőbb május utolsó munkanapjáig hozhat a fenntartó döntést a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadásával, átalakításával, megszüntetésével, az alapfokú művészetoktatási intézményben a tanszak indításával és megszüntetésével kapcsolatban. Egyéb átszervezésre vonatkozó döntések határideje július utolsó munkanapja lett.

c.) A 2010. évi LXXI. törvény

A 2010. szeptember 1. napjától hatályos módosítás a nem szakrendszerű oktatás és az intézményi értékelés, minősítés előírásain változtat. Az új szabályok alapján csak 1-4. évfolyamon folyik kötelező jelleggel nem szakrendszerű oktatás. Az 5. és a 6. évfolyamon kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének legfeljebb ötven százalékában folyhat nem szakrendszerű oktatás, erről azonban az intézmény maga dönt.

Nagy nyilvánosságot kapott a módosítás azon része, mely szerint az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Egyébként a második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére az iskola pedagógiai programja a szöveges értékeléstől eltérő jelölés, illetőleg szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Megszűnik tehát az a kikötés, hogy alsó tagozatban kizárólag a szülő bevonásával lehet a gyereknek „felzárkóztatásra szorul” minősítést adni. Megszűnik az a szabály is, hogy a második és a harmadik évfolyamon csak akkor utasítható a tanuló évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni (erre csak az első évfolyamon nyílik lehetőség). Azok az oktatási intézmények, amelyek az osztályzattal történő értékelést már a következő tanév második felétől be akarják vezetni, 2010. december 31-ig át kell tekinteniük pedagógiai programjukat és - ha hatvan napon belül a fenntartó hozzájárul a pedagógiai program jóváhagyására, bevezetésére vonatkozó általános előírások alkalmazásától való eltéréshez - a szükséges változtatásokat átvezetik.

d.) A 2010. évi LXXII. törvény

A törvény az emelt szintű érettségi vizsga és a felsőoktatási intézménybe való felvétel egyes szabályait módosította. Új szabályként a Kormány rendeletben határozza meg, hogy a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez az alapképzés, egységes, osztatlan képzés esetében az érettségi vizsga mely vizsgatárgyából vagy vizsgatárgyaiból kell emelt szintű vizsgát teljesíteni. E rendelkezéseket első alkalommal 2013 szeptemberében alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre történő felvételi jelentkezések során kell alkalmazni.

II. Egyéb törvények módosításai

a.) A 2010. évi LXVI. törvény

A 2010. augusztus 30. napján hatályba lépett törvény alapvető célja – annak indokolása szerint - az, hogy az állam egyértelműen megfogalmazza: az iskolakerülés, az indokolatlan hiányzás tűrhetetlen magatartást jelent és a családi pótlék tekintetében is következményeket von maga után.
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény – jelen módosítása alapján - a családtámogatási ellátások közül – a nevelés, az iskoláztatás költségeihez nyújtott - családi pótléknak két formáját különbözteti meg: a nevelési ellátást és az iskoláztatási támogatást.
Iskoláztatási támogatásra jogosult

  • a szülő, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá
  • az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt, a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban,
  • a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, valamint a Magyarország területén működő szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett, még nem tanköteles gyermekre tekintettel

a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a huszadik - sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti. A törvény kimondja, hogy az iskoláztatási támogatást a tankötelezettség fennállása alatt a tanulói jogviszony szünetelésének időtartamára is folyósítani kell.

Ha a tanköteles gyermek a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, a közoktatási intézmény igazgatója köteles ezt jelezni a gyermek lakó-, vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének. A jegyző gyámhatóságként eljárva

  • a tizedik igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozás után végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a jogkövetkezményekre,
  • az ötvenedik igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozás után elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá a teljes összegű iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt is érinti a módosítás. Eszerint a gyermekjóléti szolgáltatás feladatköre bővül: javaslatot készít a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítása érdekében. A települési önkormányzat jegyzője egy határozatban dönt az iskoláztatási támogatás felfüggesztéséről, védelembe nem vett gyermek esetén a védelembe vétel elrendeléséről, az eseti gondnok kirendeléséről és ezzel egyidejűleg az iskoláztatási támogatás összegének a települési önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára történő utalásáról.

b.) A 2010. évi LVI. törvény

A Büntető Törvénykönyv módosítása 2010. július 23-án lépett hatályba. A 229. §. (2) bekezdése a közoktatásban dolgozó pedagógusok fokozott büntetőjogi védelmét kívánja megteremteni azzal, hogy a pedagógus, illetőleg a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében megemeli a kiszabható büntetési tételek mértékét.

Egyeztetés alatt áll a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet módosítása is, amely az iskola igazgatója számára jelzési és a gyermekjóléti szolgálattal a jelenleginél szorosabb együttműködési kötelezettséget írna elő.

A fent részletezett változások még nem átfogó jellegűek, de már az új oktatáspolitika irányát jelzik.

  • kapcsolódó anyagok
JOGALKOTÁS
OKTATÁSÜGY