Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Újragondolt nyugdíjrendszer, PPP-szerződések, újabb válságadók - 221 milliárd forintot spórol az állam - De ki fizet a végén?

2010.10.14. MTI

A kormány november elsejétől 2011. december 31-ig felfüggeszti a magánnyugdíjrendszerbe jelenleg havonta 30 milliárd forint értékben folyósított összeg átutalását; további válságadókat is bevezet, felfüggeszti a még meg nem kezdett PPP-beruházások szerződéseit, újakat nem kötnek, a már futó szerződéseket pedig újratárgyalják - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán.

A Széll Kálmán Alapítvány Millenáris Parkban tartott rendezvényén Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter mellett részt vett az üzleti élet több szereplője, mások mellett Demján Sándor nagyvállalkozó, Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke, valamint Vitézy Tamás üzletember is.

Felül kell vizsgálni a nyugdíjrendszer kiadási oldalát - jelentette ki a kormányfő. Ma havi 30 milliárd forintot utal át az állam "a félállami, Magyarországon magánnak nevezett nyugdíjrendszerbe", ezt az átutalást a válság idején az ország nem engedheti meg, ezért november elsejétől a jövő év végéig felfüggesztik - közölte.

Hozzátette: még az idén törvényt nyújtanak be az állami nyugdíjrendszerbe való visszatérés lehetőségének szabályairól.

Közölte azt is, felfüggesztik a még meg nem kezdett (a magántőke bevonásával megvalósuló) PPP-beruházások szerződéseit, újakat nem kötnek, és a már futó PPP-szerződéseket is újratárgyalják.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy szerinte a következő év legfontosabb feladata az új, arányos családi adórendszer bevezetése, a foglalkoztatási és a demográfiai fordulat megkezdése. Ezzel mindenki jobban jár - mondta.

A kormány pénteken tárgyal a második akciótervről, amelyet hétfőn terjesztenek a Ház elé. Az akciótervnek csak néhány pontját ismertette szerdán Orbán Viktor.

A második akcióterv szükségességét azzal indokolta, hogy egyszerre kell beindítani a gazdasági növekedést, munkahelyeket teremteni, véget kell vetni a megszorítások politikájának, és ki kell törni az adósságcsapdából. Ki kell javítani a múlt hibáit, tovább kell erősíteni az együttműködés gazdaságpolitikáját - ismertette az akcióterv céljait. Hozzátette, az országot nemzetközi szervezetek helyett a piacról kell finanszírozni.

Hangsúlyozta, hogy elsőbbséget kell adni a termelésnek, a munkának a spekulációval szemben, gyökeresen át kell alakítani az adózást, a gazdaság szerkezetét és a szemléletét is. A jövőben a gazdaságpolitika azon alapszik, hogy a sikerhez közös részvétel, ahhoz pedig arányos teherviselés szükséges. Azoknak kell többet adniuk, akiknek van - mondta.

Felhívta a figyelmet arra, hogy tartani kell az idei 3,8 százalékos és a jövő évi 3 százalékos hiánycélt, továbbá a jövő évre el kell érni a 3 százalékos gazdasági növekedést.

Bejelentette, hogy további válságadókat kíván bevezetni a kormány, amelyet a távközlési, illetve telekommunikációs, az energetikai szektor és a kereskedelmi áruházláncok fizetnek be a költségvetésbe. Közölte: három éven keresztül fizetik be a válságadót a megnevezett szektorok, már 2010-ben is.

A távközlési, illetve telekommunikációs szektor 2010-2012 között évi 61 milliárd forintot, az energetikai szektor évente 70 milliárdot, a kereskedelmi áruházláncok 30 milliárdot fizetnek be.

A költségvetés helyzetét ebben az évben a most bejelentett válságadók 161 milliárd forinttal javítják, amely hozzáadódik a pénzügyi szektor által befizetendő 200 milliárd forinthoz.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a kormányfő beszéde után azt mondta: idén összesen 221 milliárd forintot spórol meg az állam a három "pótadóval" és a magánnyugdíj-pénztári befizetések állami nyugdíjkasszába irányításával. Ez az összeg szükséges ahhoz, hogy az örökölt gazdasági folyamatokból következő államháztartási deficitet 3,8 százalékra korrigálják.

Matolcsy György a miniszterelnök által szerdán bejelentett válságadókkal kapcsolatban közölte: mindhárom "pótadó" három évre szól, azaz az idei év fennmaradó részére, 2011-re és 2012-re.

A távközlési, telekommunikációs szektor "pótadójáról" kifejtette: e szektortól évente 61 milliárd forint várnak. A szektorban ma 122 milliárd forint a nyereség - fűzte hozzá, rámutatva, ahogy a bankrendszer esetében, itt is a profittömeg 50 százalékára vetik ki a pótadót, amelynek a nettó árbevétel az alapja.

Az energiaszektorról szólva azt mondta: a ma meglévő 20 milliárd forintos, úgynevezett Robin Hood-adó felett vetik ki a pótadót szintén három évre, ennek összege évente 70 milliárd forint; ugyancsak a nettó árbevétel alapján vetik ki, és nagyjából ez is a nyereségtömeg felét érinti.

A bolti kereskedelmi szektort érintő adóról Matolcsy György azt közölte: itt 30 milliárd forintos pótadót vetnek ki ugyanúgy három évre. Háromkulcsos az adó: 500 millió forint nettó árbevételig nulla a kulcs, az 500 millió forint és 100 milliárd forint közötti nettó árbevétel esetén 0,1 százalék, ezt meghaladó esetben pedig 2 százalékos lesz a kulcs - tette hozzá.

Vélemények, kritikák

Az MSZP szerint Orbán Viktor bejelentését összegezve az egyértelműen megállapítható, hogy "megszorítások lesznek, legfeljebb áttételesen, bár van itt direkt változat is" - reagált a miniszterelnök szavaira Katona Tamás, a szocialisták elnökségének tagja. Közleményében emlékeztet, hogy a miniszterelnök szerdai beszédében három ágazatot érintő, költségvetési bevételt javító intézkedést jelentett be, mely új adók kivetését jelenti. A politikus szerint ez egyértelműen azt jelenti majd, hogy ezek a cégek a veszteségeiket valamilyen formában átterhelik a fogyasztókra, "azaz megint a nép fizet, csak nem egyértelműen, hanem majd apránként".

"Közel áll a szakszervezetek elképzeléseihez" a miniszterelnök által bejelentett arányos teherviselés, a Liga úgy véli, hogy ez ellentétes lehet a kormány által bejelentett egykulcsos személyi jövedelemadóval, "amely kizárólag a gazdagok számára biztosít előnyöket" - közölte a szakszervezeti szövetség szerdán.

A kereskedők többsége még nem alakította ki álláspontját a válságadóról, mert nem ismerik a részleteket, a Tesco viszont aggodalmát fejezte ki a tervezett "hipermarketadó" bevezetése miatt. Az energetikai cégek a részletek ismeretében foglalnak majd állást az évi 70 milliárd forint különadóval kapcsolatban.

A technológiai fejlődés ütemét csökkentené a távközlési cégekre kiróni tervezett válságadó, a nemzetközi példák pedig azt mutatják, hogy az Európai Unió nem támogatja a távközlés különadóját - közölte az IFUA Horváth and Partners tanácsadó cég.

A pénztárak minden lehetséges fórumon fel kívánnak lépni a kormánynak a magánnyugdíjpénztárakat érintő tervezett intézkedésével szemben, amely az ötvenes éveket idéző, burkolt államosítást jelent - közölte a Stabilitás Pénztárszövetség. A szövetség közleményben adta tudtul, hogy mély megdöbbenéssel fogadta Orbán Viktor miniszterelnök szerdai bejelentését.

Összességében nem adócsökkentés, hanem adóátcsoportosítás történik a lakosságtól az extraprofitot termelő vállalkozások terhére - kommentálta Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője a kormányfő által bejelentett adóintézkedéseket.

Ne legyen kétségünk a felől, hogy az ágazati adókat végül - ahogy a bankadót is - a lakosság fizeti majd meg, ugyanis ezek az adók árképző tényezők lesznek - hangsúlyozta az adószakértő. Hozzátette: lehet, hogy az szja-csökkentés egy része ezen az ágon kerül majd vissza az államkasszába.

  • kapcsolódó anyagok
PÉNZÜGYI JOG
KERESKEDELEM
ADÓZÁS
KORMÁNYZAT