Új alaptörvény jövőre?

2010.10.19. DunaTV

Akár már jövőre új alkotmánya lehet Magyarországnak, amit a kormánypártok egyedül is megszavazhatnak, ám mégis szeretnének minél szélesebb körű társadalmi és politikai támogatást kapni hozzá – derült ki a Gulyás Gergelytől, az Országgyűlés alkotmány-előkészítő eseti bizottságának alelnökétől.

A politikus elmondta: "az új alaptörvény fő célja a jelenlegi alkotmány ideiglenes voltának megszüntetése, egy átmeneti korszak lezárása." Az új alkotmányban rögzítenék például az állam saját polgáraihoz való viszonyát, de a preambulum szólna a nemzet múltjáról, jelenéről és jövőbeni céljairól is. Az elmúlt húsz év tapasztalatai alapján az újraszabályozandó passzusokat is megváltoztatnák a paragrafusok közül.

Az alkotmányozás várható menetrendje

Az eseti bizottságban – amely a koncepció előkészítésére és elfogadására hivatott – az egyes munkacsoportok október huszadikáig készítik el jelentésüket, ezután ebből próbál a bizottság egységes koncepciót gyúrni, ami majd az Országgyűlés elé kerül. A koncepciót még idén, vagy jövő év elején elfogadhatja a parlament – ezt követően kezdődhet meg a szöveg kodifikálása a közigazgatási és igazságügyi tárcánál; utóbbiról ismét lesz majd egy országgyűlési vita.

Mi hiányzik a mai alkotmányból?

Gulyás Gergely szerint a mostani alaptörvényünk semmivel nem több egy jogszabálynál, és olyan funkciókat nem szabályoz megfelelően, mint egy államnak a saját polgáraihoz való viszonya, vagy saját történelméről alkotott véleménye. A bizottság megvizsgálná és újraszabályozná az igazságszolgáltatás területeire és az alkotmánybíróság jogköreire vonatkozó részeket is.

A preambulum – az értékek és célok kifejezője

A preambulum konkrét tartalmáról, a benne felsorakoztatott konkrét érvekről az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alelnöke azt mondta: számtalan, széles körben elfogadott érték létezik, olyanok, amelyek még szélesebb körben is elfogadottak, mint azt elsőre gondolnánk.

„Például amikor azt mondjuk, hogy a keresztyénséget, mint értéket, tüntesse fel az alkotmány preambuluma, akkor nem feltétlenül csak a hívőkre gondolunk. Azt hiszem, bármelyik történész, függetlenül világnézeti meggyőződésétől, egyetért azzal, hogy Magyarország számára a keresztyénség a megmaradást is jelentette, az államisággal is összefüggésbe hozható. Tehát nem arról van szó ezeknél az értékelnél, hogy bárkit ki akarnánk rekeszteni, hanem a magyar történelem részének is tekintjük például a keresztyénséget, de ugyanez a Szent Koronával kapcsolatosan is felmerül – én azt is támogatom, hogy utóbbi is említtessen meg az alkotmány preambulumában” - sorolta a lehetséges szempontokat Gulyás Gergely.

Ezen túl összefoglalná például a preambulum, hogy mit tett a magyar nemzet az elmúlt ezer esztendőben a Kárpát-medencében és milyen céljai, szándékai vannak a jövőre nézve. Mindezt tennék olyan általános megfogalmazásban, ami a lehető legszélesebb körben teszi lehetővé, hogy a magyar nemzet tagjai, éljenek bárhol a világon, azonosulni tudjanak ezzel – nyilatkozta Gulyás Gergely a készülő új alaptörvény koncepciójáról .